Ombudsman: Szabályozatlan a kegyeleti jogok védelme a rendőrségi eljárás során

Az ombudsman a rendőrség helyszíni munkáját szabályozó utasítás megváltoztatását kéri az országos rendőrfőkapitánytól egy halálos baleset hírei nyomán – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A közlemény szerint Szabó Máté egy pilisvörösvári ügyet vizsgált, egy fiatal férfi halálos balesetét. A rendőrök a sajtóhírek szerint a mentőorvos távozását követően, a halottszemle során több ember szeme láttára meztelenre vetkőztették a holttestet.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében megállapította, hogy a rendőrök helyesen jártak el, amikor a halottszemle lefolytatásakor ponyvával takarták el a holttestet a bámészkodók elől. Megállapította azt is: nem létezik szabályozás a rendőrségen belül arról, hogy a helyszínen lefolytatott halottszemle során hogyan, milyen eszközökkel és módon tudják a rendőrök a kegyeleti jogokat is tiszteletben tartva végezni a munkájukat. Az ombudsman ezért az országos rendőrfőkapitányhoz fordult, arra kérve, hogy a vonatkozó utasítást módosítsa annak érdekében, hogy az konkrét rendelkezéseket tartalmazzon, különös tekintettel például arra az esetre, ha a sajtó is a helyszínen van.

Méltányos közigazgatási bírság

Az alapvető jogok biztosa azt kéri a közigazgatási és igazságügyi minisztertől: kezdeményezze a közigazgatási bírság eljárásának módosítását, hogy a hatóságnak bizonyos esetekben, meghatározott orvosi dokumentációk és igazolások alapján, egészségügyi szükséghelyzetekben legyen lehetősége arra, hogy méltányosságból elengedje vagy mérsékelje a bírságot.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében azt írta: Szabó Máté felkérte az országos rendőrfőkapitányt, intézkedjen, hogy az eljáró hatóságok az elsőfokú határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket ne automatikusan, hanem minden esetben azok tartalma szerint, érdemben bírálják el.

Az ombudsman példaként említette azt az esetet, amikor valaki súlyos mérgezéssel vitte a gyerekét kórházba, és a tilosban hagyta az autóját. A rendőrség a panaszosra pénzbírságot szabott ki, majd a fellebbezését elutasította.

Szabó Máté az ügy tanulságaként megállapította, hogy egyfelől szem előtt kell tartani az objektív felelősség bevezetésének jogalkotói célját, a szabálysértések és a közlekedési balesetek számának visszaszorítását. Másfelől azonban megtörténhet, hogy valaki azért hajt az engedélyezettnél gyorsabban vagy hagyja a tilosban az autóját, hogy mentse a hozzátartozójának, ismerősének életét, egészségét.

Az ombudsmani hivatal kitért arra: más parkolási esetekben is fordultak panaszosok az alapvető jogok biztosához. Az egyik beadvány előterjesztője a lakása közelében, a járdán, olyan helyen parkolt, ahol azt közlekedési tábla engedélyezte, a táblát azonban időközben ellopták, őt pedig megbírságolták. A panaszos levelében jelezte a rendőr-főkapitányságnak, hogy az adott helyen szabályos a parkolás, ennek alátámasztásául fényképfelvételeket is csatolt a beadványához, de érveit a rendőrség nem vette figyelembe.

Az alapvető jogok biztosa a hasonló esetek kapcsán fordult az országos rendőrkapitányhoz.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) csütörtökön azt közölte: miután hivatalosan is megkapja az ombudsman állásfoglalását és javaslatait, kiértékeli azokat, illetve az érintett tárcákkal, hatóságokkal közösen megvizsgálja, hogy az egészségügyi szükséghelyzetekben kiszabott közigazgatási bírságok méltányos kezelésére van-e lehetőség anélkül, hogy az kiskapukat nyitna a visszaélések előtt.