Nemcsak a logika döntött a járásokról

Jövőre 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul meg. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. (A rendelet innen tölthető le.)

A KIM júliusi közleményében azt ígérte, hogy „a vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk”.

Ennek ellenére több olyan település is van, aminél nem indokolható a község adott járáshoz való csatolása. Egyes helyeken pedig pártpolitikai érdekek állhattak a döntés mögött.

Ahol az ellenzék járt rosszul

„Akik azt jósolták, hogy a beosztásnál előnyt élvezhetnek a politikai szempontok, részben igazolva láthatják magukat: szinte minden olyan helyen, ahol pártpolitikai alapú vita folyt a térképekről, a Fidesznek megfelelő változat lett a végleges” – írta meg kedden a Világgazdaság. Mint azt a lap írta, a martonvásári járásban például a fideszes vezetésű Martonvásár lett a központ a közel kétszer akkora, viszont MSZP-s polgármester vezette Ercsivel szemben, de ez nem meglepő, mivel a kormányváltást követően a kistérségi központi címet is átadták Martonvásárnak.

A szintén MSZP-s vezetésű Dorog sem kapott külön járást, pedig 1983 előtt járásközpont volt. Most Esztergom alá helyezik, ahol egyébként szintén független, a Fidesszel szemben álló polgármestervan, de Esztergom korábban Doroggal ellentétben hagyományosan jobboldalinak számított – írta a Világgazdaság.

Részben ide kapcsolódik, hogy Tiszavasvári volt eddig a legnagyobb város, aminek jobbikos polgármestere volt, ezért felmerült, hogy  mérete és helyi központi szerepe ellenére sem fogják kinevezni járásközpontnak. Végül mégis központ lett belőle, ekkorra viszont már megbukott a jobbikos városvezetés.

Ahol a kérések ellenére döntöttek

A járásokat egyes helyeken több város kérésével ellentétesen szervezték meg.

A Világgazdaság a gödöllői járásra hivatkozik: egyik határa például már Budapestet érinti, a másik Heves és Pest megye találkozását, délebbre pedig a ceglédi járás is nagyobb területet foglal el, mint Budapest, viszont ekkora területet több polgármester szerint sem lehet hatékonyan összefogni.

A Balaton környéki településeket nem fogják egy egységként kezelni, annak ellenére, hogy az ottani városvezetők jelezték, hogy róluk a helyi turisztikai sajátosságok miatt is a megyehatárokon átnyúlóan kellene foglalkozni.

A határok közelében sem feltétlenül a legpraktikusabb megoldás született: akár 20-30 km-t is kell utazni olyan ügyintézési feladatokért, amelyeket elvesznek a településekről, a járás két széle közt pedig még nagyobb a távolság. Gyula, Balassagyarmat, Csurgó vagy Nagykanizsa környékén például nagy távolság és kevés lokális kapcsolat lesz a járás egyes települései közt – írja a vg.hu.

Ahol nem megalapozottan döntöttek

Jó példának tűnik a logikátlan döntésre Tállya Gönci Járási Hivatalhoz való csatolása. A Tállyablog kedden írta meg, hogy a tokaj-hegyaljai települések közül Abaújszántó mellett „a tállyai képviselő-testület döntése nyomán a mindig is zempléni Tállya nem a szerencsi” járáshoz fog tartozni 2013-tól. Így amíg a többi tokaj-hegyaljai település Szerencsre, Tokajba, Sátoraljaújhelyre vagy Sárospatakra fognak járni ügyintézni, addig Abaújszántó és Tállya Göncre mehet majd, pedig Tállya mindig is Zemplén vármegye része volt.

Tállya Gönci Járási Hivatalhoz való csatolása nagyobb térképen való megjelenítése

A változás itt azért sem logikus, mert a Tállya-Gönc út közúton 31,6 km (42 perc), pedig a Tállya-Szerencs távolság csak 10 km (16 perc). „A MÁV menetrendje szerint a Tállya-Gönc táv abaújszántói átszállással 56 perc, csakhogy napi kétszer jár csak a vonat. Ahhoz, hogy délelőtt ügyeket lehessen intézni, már a 04:37-es vonattal el kell indulni, hiszen a 14:37-essel már nem biztos, hogy odaérünk zárás előtt. Tállyáról Szerencsre viszont kilencszer jár a vonat, és csak 18 perc a menetidő. Busszal 17 perc innen Szerencs és jó óránként van kapcsolat, Gönc abaújszántói átszállással egy óra, de 107 perc is lehet. Két ésszerű buszjárat van: az egyik 6:25-kor indul és 7:30-ra ér Göncre, a másik 10:25-kor indul és 11:30-ra ér oda” – írja a blog.

Tállyáról még a megyeszékhelyre, Miskolcra is ésszerűbb lenne elutazni: a távolság nagyságrendileg ugyanakkora, viszont ott jóval több szolgáltatás, hivatal és vásárlási lehetőség van. Tállyán sokan úgy gondolják, hogy a döntés azért így született meg, mert a helyi polgármester nagyon rosszban van a szerencsi polgármesterrel. A tállyai és az abaújszántói polgármester egy interjúban azt mondta, hogy Göncben azt ígérték nekik, hogy Abaújszántón is intézkedni lehet. A legtöbben azonban – például Miskolcra is – Szerencs felé járnak dolgozni, így még útba is esik, ráadásul ott van Lidl, Tesco, Spar, Penny Market, több bank, drogériák, cukrászdák és éttermek.

Az Index információi szerint a szintén Gönchöz sorolt Golopon és Tállyán is aláírásgyűjtést rendeznek azért, hogy Szerencshez tartozhassanak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!