Gellért, Mercédesz
11 °C
22 °C

Jól kiszúrtak Budaörssel

2012.08.23. 08:03
Olvasóink újabb településekről írtak nekünk, amelyek esetében a jelek szerint ésszerűtlenül alakították ki a járásokat. A leglátványosabb példa Budaörs, aminek a 29 ezer fős lakossága a 14 ezer fős Budakeszire járhat az ügyeit intézni. Van, ahol már aláírásokat gyűjtenek az elkeseredett lakók. A KIM azonban megígérte, hogy nem kell majd órákat utazni.

A múlt héten írtunk arról, hogy a járások kialakítását nem feltétlenül ésszerűen és a könnyebb ügyintézést figyelembe véve intézte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A járási hivatalok illetékességi területei - kattintson a nagyobb méretért!
A járási hivatalok illetékességi területei - kattintson a nagyobb méretért!
Fotó: GeoX Kft.

Ennek látványos példája volt néhány nagyobb, de MSZP-s vezetésű település esete (Ercsi, Dorog), illetve Golop és Tállya. Utóbbi településen újabb fejlemény, hogy „Koroknay Károly, az aláírásgyűjtők egyike szerint a település lakóinak nyolcvan százaléka aláírta a petíciót, hogy továbbra is Szerencshez akarnak tartozni. Az íveket hamarosan továbbítják az országgyűlési képviselőjüknek és akár a polgári engedetlenségig is elmennek, hogy érvényesítsék akaratukat” – írta meg a boon.hu.

Olvasóink több olyan településről is írtak, amelyiket szerintük szintén nem az ésszerűség miatt csatoltak bizonyos járásokba. Ezek közül Budaörs a leglátványosabb példa.

Budaörs

Budaörsöt a kormány rendelete (pdf) a Budakeszi járásközponthoz sorolta, annak ellenére, hogy a képviselőtestület határozatban szavazott arról, hogy nem szeretnék, ha Budakeszibe kéne menniük az ügyeiket intézni. Két javaslatot tettek. Az egyik, hogy a járás központja legyen Budaörs. A másik az volt, hogy „maradjon meg Budakeszi is járásközpontnak, de Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Herceghalom ne tartozzon oda. Mivel ez a négy település az eredetileg tervezett járás közel 100 ezres lakosságának a felét adja, bőven kitesz egy önálló járást” − írta meg januárban a Budaörsi Napló.


Problémás járásrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

A KIM ennek ellenére a 14 ezres Budakeszihez sorolta a 29 ezer fős Budaörsöt és a 12 ezer fős Biatorbágyot is. Sokak szerint a döntés azért született, mert Budaörs polgármestere, a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás, Budakeszi polgármestere pedig fideszes. Sánta Áron Fidesz–KDNP-s képviselő februárban a Budaörsi Naplónak azt mondta: „Ez most egy olyan helyzet, amelyben pártállástól függetlenül, polgármester úrral közösen mindent meg kell tennünk azért, hogy Budaörs továbbra is a térség államigazgatási központja legyen, mert abban biztos vagyok, hogy gazdaságilag továbbra is az marad, bármilyen döntés is születik.”

A budaörsieket az is zavarja, hogy az eddigi budaörsi kistérség jelentős része majd Budakeszire járhat a járásközpontba, amit sokkal nehezebb elérni, kisebb, és kevésbé van központi helyen.

Törökbálint

Törökbálinti olvasóink szerint is jobb lenne Budaörsre járni, mert nincs messze, és sokan amúgy is gyakran Budapestre járnak, így bármikor útba ejthetik, ráadásul kék és sárga busz is visz oda. A 13 ezer fős Törökbálint kijelölt járásközpontja viszont a jövőben Érd lesz, ami messzebb van, sokkal kevesebb a kapcsolat (Érd az M0-son érhető el), és történeti előzménye sincs ennek a döntésnek.

Itt nem pártpolitikai döntés születhetett, ugyanis a 13 ezer fős Törökbálint polgármestere a fideszes Turai István József.

Zsombó

Több olvasó azt írta, hogy „Zsombó polgármestere rosszul választott, mivel valószínűleg senki nem akarja rajta kívül, hogy a település a Mórahalmi Járáshoz csatlakozzon, mert Zsombó mindig is Szegedhez tartozott”. Mórahalom ugyanolyan messze van Zsombótól, mint Szeged, viszont nem visz oda közvetlen tömegközlekedés, ráadásul egyéb ügyek (bevásárlás, bank, munkahely) szinte az egész falut Szegedhez kötik, ahova átlagosan óránként jár busz, és a menetidő kevesebb mint fél óra. Mórahalomra átszállással több mint egy óra az út, és – az átszállás helyszínétől függően – 36-43 km.


Problémás járásrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

A döntés mögött az is állhat, hogy Szegedhez már így is 206 ezer ember tartozik, így a 26 ezer fős Mórahalmi Járási Hivatalnak kevésbé megterhelő lehet Zsombó.

Gödöllő térsége

Gödöllőn kívánják létrehozni az egyik Pest megyei járásközpontot, ezzel együtt megszűnik a turai, a péceli és a veresegyházi okmányiroda. A péceliek eddig Pécelen, a veresegyháziak Veresegyházon (de például Erdőkertes is Veresegyházon) intézkedhettek, most viszont majd nekik is Gödöllőre kell menniük, ami nem jelent majd rugalmasabb időbeosztású, könnyebb ügyintézést, ahogy azt ígérték.

Álmosd

A román határnál lévő Álmosdból azt írták, hogy a falu lakói eddig a 10 km-re lévő Létavértesen intézhették az ügyeiket, Létavértes viszont 2013-tól nem lesz járási székhely, így Álmosd Nyíradonyhoz fog tartozni. Nyíradony egy 8000 fős kisváros, amit csak 44 kilométernyi alsóbb rendű útvonalon lehet megközelíteni, és tömegközlekedés ebbe az irányba nincs. Mint írták, „Debrecen ellenben csak 36 kilométerre van, és oda talán más miatt is megérné bemenni”.


Problémás járásrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

Nyíradony járásközponthoz egyébként csak tőle délre található települések tartoznak: Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyírábrány, Fülöp, Vámospércs, Újléta, Bagamér, Álmosd. Mindegyik település Vámospércsen keresztül közelíti meg Debrecent. Vámospércs közel ugyanakkora, mint Nyíradony.

Verőce és Kismaros

A 2800 fős Verőcéről és a 2000 fős Kismarosról eddig a kb. 8 km-re lévő Vácra, építési ügyekben esetleg a hasonlóan közel lévő Nagymarosra kellett utazni. A jövőben a helyieknek ehelyett Szobra kell majd menniük, ami nemcsak sokkal messzebb van (kb. 20 km-re), de a napi teendők közé is nehezebben illeszthető be, ugyanis sokan zónázó vonattal Vácra vagy Budapestre járnak dolgozni. Így eddig reggel 7:30 és 8:30 között elintézhették az ügyeiket, majd folytatták az útjukat.


Problémás járásrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

Ez jövőre úgy fog változni, hogy az ellenkező irányba utaznak félórát, Szobon 8:30-kor elintézik az ügyeiket, várnak egy félórát a kilences vonatra, ami 30 perc alatt elviszi őket Vácra vagy egy óra alatt Budapestre, ez azonban szabadság nélkül már nehezen úszható meg.

Verőce egyébként is a Váci kistérség része, így még kevésbé érthető, hogy a helyieknek miért Szobra kell majd menniük.

Alattyán, Jánoshida és Jászalsószentgyörgy

Többen írták, hogy Alattyán, Jánoshida és Jászalsószentgyörgy is hátrányosan érintett a járás-kialakításban. A településeken vonat nem közlekedik, a 32-es főút azonban átszeli őket, így Jászberény és Szolnok könnyen elérhető a főúton, ráadásul az itt élők többsége is ezekben a városokban dolgozik. Eddig mindegyik település Jászberényhez tartozott, de a járások kialakítása alapján mindet Jászapátihoz csatolták.


Problémás járásrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

Légvonalban ugyan közelebb van ez a székhely, de az utak kialakítása miatt sokkal nagyobb távot kell megtenni. Egy átlagos hétköznapon 21 buszjárat van Jászalsószentgyörgy és Jászapáti között, de ezek közül csak két olyan van, ami közvetlen járat (a legrövidebb menetidő 44 perc). Ha valaki lekésné ezeket, akkor csak átszállással érheti el Jászapátit. A legtöbb esetben ilyenkor Jászberényben kell várakozni, ami szintén járásközpont lesz. Összehasonlításképpen Jászalsószentgyörgyről Jászberénybe ugyanezen a napon 26 közvetlen járat van (legrövidebb menetidő 29 perc) és csak egy esetben kell átszállni.

Tolnai Járási Hivatal

Tolna megye elosztása furcsán alakult. Itt hat járást alakítottak ki: a bonyhádi 25, a dombóvári 16, a paksi 15, a szekszárdi 17, a tamási 32 és a tolnai csupán 4 településsel. Olvasóink nem értették, hogy a Bogyiszlóból, Faddból, Fácánkertből és Tolna járásközpontból álló Tolnai Járási Hivatal miért alkot külön járást.

Tehát ahhoz, hogy a kirendelt Jászapáti Járási Hivatalba eljuthassanak, vonat hiányában a buszt kell választani, de az esetek többségében egy másik járási hivatal székhelyén, Jászberényben kell leszállni a buszról és várni a csatlakozásra, ahol eddig intézhették az ügyeiket. „Ez teljesen logikátlan, és egyáltalán nem szolgálja az ott lakók kényelmét, az ügyintézés gyorsítását” – írta egy olvasó. „Valahol érthető, hogy miért ide lettünk csatolva, mert a korábbi választási körzet is Jászapáti volt, de ezzel ellehetetlenítik az okmányirodai ügyintézést” – írta egy jászalsószentgyörgyi olvasó.

Tiszaföldvár

2013. január 1-től a 11 500 fős Tiszaföldvár lakosai a 8600 fős Kunszentmártonba mehetnek az ügyeiket intézni. Az út autóval 20-25 perc, tömegközlekedéssel 30-80 perc.

Tiszabő

Rosszabbul járt Tiszabő. Az itteniek Kunhegyes járásközpontba mehetnek az ügyeiket intézni, ahova napi egy közvetlen járat megy oda-vissza. Átszállással egy-másfél órás az út. Törökszentmiklósra ezzel szemben napi 12 járat közlekedik és 30 perc az út, illetve többnyire ide járnak az emberek vásárolni. Tiszabő amúgy is a Törökszentmiklósi kistérséghez tartozik.


Problémás járásrendszer nagyobb térképen való megjelenítése

A KIM reakciója: Nem kell majd órákat utazni

Cikkünk megjelenése után érkezett meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása. Eszerint az integrált ügyfélszolgálatként működő járási kormányablakok válnak majd az államigazgatási ügyek elintézésének elsődleges helyszínévé valamennyi járásszékhelyen, illetve azokon a településeken, ahol ma okmányiroda található, összesen kb. 300 településen. Tehát az okmányirodák sehol sem szűnnek meg, csak 2013 végére átalakulnak, s kibővült feladatkörrel kormányablakként működnek majd. Mint írták, a járási hivatalok a járásokban kirendeltségeket tarthatnak fenn, illetve települési ügysegédek útján is biztosítják az állampolgároknak az államigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

A KIM arról is tájékoztatott, hogy a 2013-as év végével a budaörsi okmányiroda is átalakul kormányablakká, ahol a budaörsi állampolgárok is minden olyan ügyet el tudnak majd intézni, ami a járási hivatalnál elintézhető, anélkül hogy ehhez Budakeszire kellene utazniuk. A minisztériumnál továbbá azt közölték, hogy a péceli, a turai vagy a veresegyházi okmányiroda kormányablakként működik majd tovább.

„A cikkben szereplő példák közül csak kiragadva pl. az álmosdi polgárok Nyíradony helyett intézhetik ügyeiket majd a vámospércsi kormányablakban, a tiszafüredi polgároknak sem kell Kunszentmártonba elutazniuk, hanem a saját, tiszafüredi kormányablakukban intézhetik az ügyeiket” – tudatta a KIM.

A KIM szerint előfordult olyan eset is, amikor az érintett települési önkormányzatok kezdeményezték egyik járástól a másikhoz történő átcsatolásukat, ami nem feltétlenül egyezik az állampolgárok javaslataival, így például Verőce önkormányzata 14 településsel együtt kezdeményezte a szobi járás kialakítását, vagy Alattyán polgármestere is jelezte, hogy „nem kérik a jászberényi járáshoz történő csatolásukat”. A tolnai járás is eredetileg több településsel került volna kialakításra, azonban három település utólag kezdeményezte a paksi járáshoz való átcsatolásukat, így maradt a tolnai járás négy településsel.

Az okmányirodák tekintetében figyelembe kell venni azt is, hogy ezen szervezeti egységek az eddigiekkel ellentétben, 2013. január 1-jétől alapfeladataik tekintetében országos illetékességgel fognak eljárni, azaz akár a más járás területéről érkező állampolgárokat is fogadni fogják, így az állampolgárok az ügyeiket más járás területén is intézni tudják majd.