65 év lesz a bírói nyugdíjkorhatár

Miután az Alkotmánybíróság még július közepén formai és tartalmi okok miatt is elkaszálta a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítását, a kormány most új javaslatot nyújtott be az előre hozott bírói nyugdjíazásra (itt és itt olvasható a pdf-formátumban). A péntek este a parlamenti honlapra felkerült új szabályozásban az eredetileg tervezett 62 helyett már 65 év a korhatár, azzal a megkötéssel, hogy 62 éves kor felett vezető tisztséget bíró már nem tölthet be, de még bíráskodhat.

Az is szerepel a Magyarország Alaptörvényének második módosítása című javaslatban (és a hozzá kapcsolódó törvénymódosításban), hogy ha a bírák a 62 éves nyugdíjkorhatárt elérik, akkor választaniuk kell, hogy nyugdíjba vonulnak vagy dolgoznak tovább, de a kettő együtt nem megy. Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a nyugdíj melletti munka tiltása már novembertől életbe lépne. A 65 éves korhatár, illetve a vezető tisztségek betöltésének 62 éves korhoz kötött plafonja jövő januártól lesz érvényes.

Miért nem ment elsőre?

A kormánypárti képviselők 2011-ben szigorítottak, amikor elfogadták, hogy az addig akár hetvenéves korukig munkálkodó bírák életútját lezárják 62 éves korban, ami az általános nyugdíjkorhatár.

A most júliusban kimondott alkotmányellenesség  tartalmi indoka az volt, hogy a bírák elmozdíthatatlanságának alapelvét sérti, hogy ennyire rövid (egyébként akár három hónapos) határidőn belül küldik nyugdíjba az érintetteket. Vagyis leszállítható a bírák nyugdíjkorhatára, de csak fokozatosan.

Nemcsak a magyar Alkotmánybíróság elé került az előre hozott bírói nyugdíjazás, hanem a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Bíróság is foglalkozik vele. Utóbbi azért, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen ebben az ügyben (is), de a kormány nem fogadta el az EB érveit. (Ennek lényege hasonló az Alkotmánybíróságéhoz, vagyis a legfőbb kifogás, hogy nagyon rövid időt szabtak a kényszernyugdíjazásra, ezzel sérül a harmadik hatalmi ág függetlensége.)

A kormányt azért is sürgeti az idő, mert az Európai Bizottság kérésére a bíróság gyorsított eljárásban már szeptemberben napirendre veszi a magyar bírák nyugdíjbaküldésének az ügyét.

A most benyújtott új szabályozások nemcsak a bírákra, hanem az ügyészekre is vonatkoznak.