A társadalom igényeihez igazítják a műemlékvédelmet

Új korszak kezdődik az örökségvédelemben, a kormány "gyors, egyszerű és ügyfélbarát" közigazgatást szeretne szervezni, ehhez kell átalakítani örökségvédelmi struktúrát is - mondta el Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke az intézmény tervezett megszüntetésével összefüggésben egy keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A KÖH-öt július 1. óta vezető Cselovszki Zoltán úgy fogalmazott: "Nagyon pörögnek az események. A hatékony átszervezés akkor jó, ha gyors. Egy-két héten belül új helyre kerülnek a hatóságok és létrejön az új intézmény" - vélekedett a vezető, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ebbe az új rendszerbe pontosan hogyan fog betagozódni a KÖH. A kérdésre, hogy mikor szűnik meg a hivatal, nem tudott választ adni, szerinte előfordulhat, hogy csúszni fog az erről szóló kormányhatározat.

Váratlanul megszüntetik az örökségvédelmet

Lapunk a múlt héten tudta meg, hogy a kormány váratlanul a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről döntött. Azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, áthelyezik első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. Az átmeneti időszakban, a járások felállásáig az első fokú hatósági feladatokat a megyei kormányhivatalok, a másodfokúakat a Fővárosi Kormányhivatal látja el.

Cselovszki Zoltán elmondta, hogy örökségvédelmi területen marad. Hangsúlyozta, hogy nem két hónapra szerződött, és úgy tervezi, vezetőként működik közre az új struktúra kialakításában. Mint elmondta, erről három tárcával tárgyal: az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Belügyminisztériummal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.

Megjegyezte: eddig a hagyományos szakhatósági rendszer működött Magyarországon, ám a kulturális örökségeket "nemcsak védeni kell, hanem kezelni, használni is". Szerinte az előbbi jól működött, ám az utóbbi kettő ügyében nem történt előrelépés.

Cselovszki Zoltán kiemelte: az új rendszerben az örökségvédelemnek elsősorban "tudományos nyilvántartási központnak" kell lennie, ehhez ki kell dolgozni egy új kezelési-védelmi stratégiát. "Ami összetartozik, az nem engedjük szétesni" - válaszolt az elnök arra az újságírói kérdésre, hogy mi lesz a KÖHgyűjteményével, adatbázisával.

A társadalom igényeivel indokolnak

"A társadalommal szemben nem lehet egy szakmát képviselni" - fogalmazott a vezető, majd hozzátette: az új korszakban az örökségvédelmet a társadalom igényeihez fogják igazítani.

A kérdésre, hogy hatósági jogosítványok nélkül hogyan fogják hatékonyan megvédeni a kulturális örökséget, Cselovszki Zoltán azt felelte: e nélkül is elég eszköz áll a rendelkezésükre. Az elnök példaként a helyi szabályozási tervek kialakítását, a helyi védettségeket, a szakvéleményezést említette. Szerinte az új rendszerben a véleményezési jog is elég lesz. Mint megjegyezte, a "szakmailag elismert fejlesztők" nem engedhetik meg maguknak, hogy ne feleljenek meg az örökségvédelem elvárásainak. Szerinte az új szervezet nem "igent és nemet" fog mondani, hanem a "hogyanra" keresi a választ.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a KÖH dolgozóival, Cselovszki Zoltán elmondta: az örökségvédelem jelenleg is létszámhiánnyal küzd, az új örökségvédelmi stratégiához további erőforrások lesznek szükségesek. A hivatalnál jelenleg 134-en dolgoznak, de pénzhiány miatt nincs minden álláshely betöltve. Arra a felvetésre, hogy lesz-e intézményes formában örökségvédelem Magyarországon, az elnök egyelőre nem tudott felelni. "Ma ezen dolgozom, csak ennyit tudok mondani" - fogalmazott.

Cselovszki-L. Simon párviadal

Cselovszki Zoltán kitért arra, hogy L. Simon László kulturális államtitkár egy interjúban korrupcióval vádolta meg a KÖH-öt. "Ha az államtitkár úr konkrét adatokkal rendelkezik, akkor várom azokat" - tette hozzá. Kitért arra, hogy a hivatalról valóban kialakult egy negatív vélemény, ami mára sztereotípiává merevedett. Szerinte azok, akik folyamatosan korrupcióval vádolták a szervezetet, most "megszeppentek", mert valójában nem állt szándékukban aKÖH megszüntetése.

Az ombudsman is tájékoztatást kér az ügyben

Szabó Máté ombudsman is tájékoztatást kért Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy-minisztertől a KÖH megszüntetésének tervéről.

Szabó Máté három kérdést fogalmazott meg: mi indokolja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetését; milyen előzetes hatásvizsgálatokat végeztek, mely szakmai szervezetek véleményét kérték ki, illetve milyen módon biztosítja a jövőben az állam az intézményesített örökségvédelmet?

Mint a kommüniké emlékeztet, az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kiemelten fogalmazza meg, hogy az ombudsman tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít az alaptörvényben meghatározott értékek (közöttük a jövő nemzedékek érdekei) védelmére. Az alaptörvény deklarálja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.