Jegyrendszerre adott szabadság

Kedden nyújtotta be két fideszes (Lázár János, Kósa Lajos) és egy KDNP-s (Vejkey Imre) képviselő az új választási törvényt a parlamentnek. A terv alapján várhatóan kevesebb ember több jelölt közül válogathat majd. Nem árt résen lenni, mert aki nem regisztrál, az négy évre elveszti választójogát.

A Demokrácia és Dilemma Intézet már korábban is jelezte, hogy értelmetlennek és károsnak tartja a regisztrációt. Meggyőző érvet azóta sem adott elő a Fidesz mellette.

Két szisztéma az az egy szisztéma

Orbán Viktor szeptember 7-én a Kossuth Rádióban így magyarázta a feliratkozás szükségességét: „Minden szakértő azzal ért egyet, hogy egy rendszernek kell lennie, vagyis nem lehet az egyik embernek ilyen, a másiknak olyan szisztémát kialakítani, ezért a Magyarországon élőknek is lesz feliratkozás.” Orbán arra gondolt, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok csak feliratkozással tudják jelezni részvételi szándékukat, hiszen például a 2010 óta állampolgárságot kapott határon túli magyarok nem szerepelnek a magyarországi választói névjegyzékben.

Ha Orbánnak valóban ilyeneket mondtak szakértők, és Orbán ezzel egyet is ért, akkor a most kialakított választási rendszert el kellene vetnie. Ugyanis most nagyon sok szempontból az egyik embernek ilyen, a másiknak meg olyan ez a választási rendszer. Például a határon túli magyarok teljesen másképpen szavaznak majd, mint a Magyarországon élők. Előbbiek ugyanis napokkal a választás előtt levélben szavazhatnak majd, míg a Magyarországon élőknek egy bizonyos vasárnapon személyesen kell leadniuk szavazatukat. De még csak nem is ugyanolyan rendszerben szavazhatunk majd: a határon túliak csak pártlistára szavazhatnak, de a Magyarországon élők egyéni jelöltre is.

Az egységes szisztémáról szóló miniszterelnöki érvelés tehát sántít, hiszen ha a szavazás módja és a szavazás tárgya is lehet különböző, akkor miért éppen a nyilvántartásba vételen múlna az egységesség?

Gombhoz a kabátot

Az új rendszer egyébként is nélkülözi a racionalitást. Eddig is az volt a szabály, hogy akik külföldön, a követségeken szavaztak, azoknak fel kellett iratkozniuk. (Ezt eddig az állandó magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján éppen külföldön tartózkodok tehették meg, azzal, hogy levelet küldtek a jegyzőjüknek.)

A külföldön élő, választásra jogosult emberek köre most több százezerrel nagyobb lesz, a 2010-es új állampolgársági törvénynek köszönhetően. De még így is várhatóan csak 3-4 százalékát teszik majd ki a magyarországi választójoggal rendelkezők létszámának. Új feladatot kitalálni a 96 százaléknak a 4 százalék kedvéért körülbelül olyan okos ötlet, mint hidat építeni egy folyóra hosszában. Főleg, hogy a 4 százalék jogai, lehetőségei semmit sem sérülnének attól, hogy a többiekre nem vonatkozna a feliratkozás. A határon túliak nyilvántartásba vételét ugyanis tényleg nem lehet másképpen megoldani, a Magyarországon élőké viszont már meg van oldva.

Jegyrendszer árubőség idején

Mivel Magyarországon van választói névjegyzék, ezért teljesen felesleges egy újabb bürokratikus kört belerakni a rendszerbe. Egyszerűen nincs logikus érv mellette. Vagy ha valaki ismer ilyet, akkor azt eddig titkolta.

Olyan ez, mintha úgy lehetne csak utazni a BKV járatain, hogy először egy jegyvásárlásra jogosító jegyet kellene vennünk, aminek birtokában egy másik üzletben lehetne vonaljegyet venni. Már ez idegesítő túlbonyolítása volna a rendszernek, de egy alapvető szabadságjog ily módon való nehézkessé tétele már nemcsak ostobaság, hanem a demokráciát sértő gesztus is.

Nem véletlen, hogy a kormánypártok az Alaptörvénybe készülnek illeszteni a feliratkozás intézményét, hiszen az ötlet az alig több mint egyéves új alkotmány szövegének is jó eséllyel ellentmond, ahogy erre korábban Sólyom László volt elnök és most a TASZ állásfoglalása is rámutatott.

Nem kell a tolongás az urnáknál

A kormánynak és a Fidesznek valamilyen titkolt szándéka lehet a tervvel. Ezzel kapcsolatos találgatásunkat a DeDi korábbi cikkében már összefoglaltuk. A lényeg, hogy valószínűleg kiszámolták, hogy alacsonyabb részvételnél 2014-ben jobb eséllyel nyernek.

A feliratkozás nehézkessé tétele is arra utal, hogy a cél az, hogy minél kevesebben szavazzanak. A regisztráció bevezetésével párhuzamosan meg is szűnik a részvételi küszöb, már az első fordulóban is mindegy lesz, hogy hányan szavaznak.

A feliratkozás módja rendkívül nehézkes lesz. Míg várhatóan 2014 áprilisában lesz a következő választás, csak 2013 szeptemberének első két hetében lehet majd levélben feliratkozni. Vagyis nyolc hónappal a választás előtt alig néhány napjuk lesz az embereknek, hogy eldöntsék, akarnak-e majd szavazni. (Arról már korábban írtunk, hogy az elmúlt húsz év közvélemény-kutatásai azt mutatták, hogy általában azok akarnak szavazni, akik már tudják, hogy kire szavaznának.)

E kéthetes időszak után már csak személyesen, a jegyzőnél lehet feliratkozni. Ez komolyabb erőfeszítést igényel majd, mint maga a választás, hiszen míg választókörök minden ezer lakosra jutnak (néhány perces sétával szinte mindenkinek elérhetők), addig a feliratkozásra szolgáló jegyzői irodák (jobb esetben talán okmányirodákban is engedik majd) több tízezer lakosonként épültek csak, és meglehetősen összevissza ügyfélfogadási rendjük van.

Jól bizonyítja a mostani választási törvény képmutatását, hogy hosszú szabályok rendelkeznek a mozgóurna lehetőségéről, vagy arról, hogy Braille-írásos szavazólapot is kérhet az, aki nem lát. E szociálisan érzékeny szabályoknak a feliratkozással semmi értelmük sem lesz. Hiszen aki nem bír elmenni a szavazókörbe, és ezért mozgó urnát kér, az miért tudna elmenni a feltehetően jóval messzebb lévő okmányirodába, hogy regisztrálhasson? Hány vak honfitársunk ír majd levelet a jegyzőjének 2013. szeptemberében, hogy aztán 2014. áprilisában Braille-írásos szavazólapot kérjen, mert nem látja a betűket?

Vállalkozóknak egyszerűbb lesz

A feliratkozásnak van egy elég egyszerű módja is: az ügyfélkapus, vagyis internetes jelentkezés. Ez szinte olyan, mintha cenzust vezettek volna be. Magyarországon ugyanis elsősorban azoknak van ügyfélkapus regisztrációjuk, akik elektronikus adóbevallásra vannak kötelezve, mert azt nem lehet másképpen megtenni. Vagyis a vállalkozóknak.

Azzal, hogy a választási feliratkozás éppen a vállalkozóknak lesz a legkönnyebb, a Fidesz ki is jelölte, hogy elsősorban kiket szeretne az urnáknál látni. A magukról leginkább gondoskodni képes, adójukkal az államot eltartó réteget. (Az nem valószínű, hogy a választási feliratkozás kedvéért sokan csináltatnának majd ügyfélkapus regisztrációt, mert ahhoz is személyesen kell elmenni az okmányirodába.) A legnehezebb próba elé a kistelepülésen élőket állították: ahol nincs jegyző, ott is fel lehet ugyan iratkozni, de a törvény szerint az is elég, ha erre csak heti két napon adnak lehetőséget a hivatalban.

Nagyon kemény korlátozás, hogy aki a 2014 tavaszi országgyűlési választásra nem iratkozik fel, az 2017 szeptemberéig minden választásból kimarad. Így a 2014-re várható EP-választásból és az őszi önkormányzati választásból is. Meg akkor sem szavazhat, ha településén időközi választást tartanának. (Kedden Selmeczi Gabriella fideszes pártszóvivő azt mondta, hogy ezen még módosíthatnak, és lehet, hogy a további választások előtt két hétre újra megnyílik a feliratkozás lehetősége. Persze Selmeczi azt is mondta, hogy a feliratkozással „lényegesen egyszerűbb lesz a választásokon való részvétel”. (A DeDi értékelése szerint ez az elmúlt (zavaros) huszonkettő (sic!) esztendő legkevésbé igaz mondata volt.)

A feliratkozás lehetősége a választás előtt két héttel megszűnik. Ugyan a Fidesz büszkén jelentette be, hogy az új törvény megszüntette a kampánycsendet, a gyakorlatban inkább meghosszabbították azt két napról két hétre. Ugyanis ahogy azt már írtuk, jellemzően az fog feliratkozni, aki tudja, hogy kire szavaz. Az utolsó két hétben aligha lehet majd fideszeseket átállítani szocialista szimpatizánsúvá, vagy LMP-sek tömegeit jobbikossá. A választások előtti utolsó két hétben a bizonytalanok győzködése értelmetlenné válik, így az eddigi legizgalmasabb rész unalomba fullad majd.

Sok kicsi is legyen

Fontos változás, hogy az eddigieknél egyszerűbb lesz jelöltet állítani. Ezer ajánlószelvény helyett kétszáz aláírás is elég lesz egy jelölt elindításához, ráadásul egy ember több jelölt elindítását is támogathatja.

Ezzel talán könnyebbé válik a jelöltek állítása, bár az a körülmény még visszaüthet, hogy csak azok adhatják majd támogató aláírásukat, akik feliratkoztak már több mint egy hónappal a választás előtt.

Miközben a jelölés könnyítése demokratikusabbá teheti a rendszert, ennek csak akkor volna igazán tétje, ha az ötszázalékos bejutási küszöb megszűnne. Hiszen a kisebb pártok attól, hogy könnyebben elindulhatnak, még nem juthatnak be könnyebben a parlamentbe mint eddig. Jól látszott, hogy az eddig szükséges ajánlószelvények begyűjtése (választókörzetenként 750 darab, ebből lett aztán tavaly a körzetek megváltoztatásával 1000) is könnyebb volt, mint az országos átlagban az öt százalék megszerzése. Hiszen rendszerint több párt tudott jelöltjei száma alapján listákat állítani, mint amennyi bejutott a parlamentbe. Ha a bejutáshoz szükséges két feladatból a könnyebben könnyítünk, akkor attól maga a bejutás nem lesz könnyebb.

A változtatásnak így az lehet inkább az értelme, hogy 2014-ben minél többen induljanak a Fidesz ellen, és egymástól vegyenek el szavazatokat az ellenzékiek. Innen is látszik, hogy a mostani törvénymódosítások együgyűek: kifejezetten 2014-re, a mostani helyzetre szabták őket, úgy, ahogy az a Fidesz mostani vezetői szerint a pártnak éppen legjobban megfelel.

Ez a viselkedés olyan éretlenségre vall, mint amikor a gyerekek társasjátékozás közben közlik, hogy akkor ők most még egyszer dobhatnak, mert az előző lépés nem sikerült olyan jól. A szabályok ilyen menet közbeni, ennyire önző változtatgatása tönkreteszi az egész játékot.