Nem régészeti túlárazás állhat a KÖH feloszlatása mögött

A sajtóban megjelentek szerint a túlárazott régészeti feltárások miatt oszlatták fel váratlan gyorsasággal a műemlékvédelemért és régészeti feltárásokért felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH).

Több írásban szerepelt, hogy a Mercedes-gyár bővítésekor a régészek 2,8 milliárdos ajánlatot adtak, továbbá ismét előkerült az érv, miszerint az útépítéseknél irreálisan magas összegeket kellett fizetnie a beruházónak.

A Mercedes hivatalosan nem kívánta kommentálni a sajtóhíreket. Az útépítésekért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) ugyanakkor felsorolta nekünk a kirívónak tartott eseteket: „Az M9-es 51. és 54. út közötti szakaszának esetében a régészeti igény a 2.5 milliárd forintot is elérte, miközben a kivitelezés összege nettó 8.4 milliárd forint volt. További példák: M43  Szeged-Makó közti szakasz nettó 2.2 milliárd forintot fizetett ki a NIF Zrt. régészeti feltárások költségeként, míg az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény szakaszra nettó 2.8 milliárd forintot, itt a kivitelezés összege nettó 31.9 milliárd forint.”

A miniszternek más számokat mondanak

Külföldi útja miatt nem tudtuk megszólaltatni az ügyben érintett Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetőjét, Csornay Boldizsárt.

A NIF lapunknak küldött számai ugyanakkor nem egyeznek azokkal az összegekkel, amelyek a NIF azóta már leváltott vezérigazgatójának egy levelében szerepelnek. Orosz Ferenc még januárban Németh Lászlóné, Nemzeti Fejlesztési Miniszternek írt, és jóval alacsonyabb számokról ír.

Az M43-as út költsége a vezérigazgató szerint 1 266 162 028 forint, azaz 1 milliárddal kevesebb, mint amit a kommunikációs osztály velünk közölt. A Népszabadság korábbi cikkében még 3,2 milliárd forintról írtak. Az M3-as esetében a 2,8 milliárdos költség helyett a vezérigazgatói levélben 2,737 milliárd szerepel.

Az M9-es út építéséről, amely a kirívóan magas, 2,5 milliárdos összeggel szerepel a NIF válaszában, Orosz Ferenc nem ír.

A régészekre mutogatnak

Megkerestük az ügyben Lassányi Gábort, a Magyar Régész Szövetség elnökét, aki úgy nyilatkozott, hogy „a NIF Zrt. részéről időről-időre az örökségvédelmet támadó sokszor hamis, sőt egymásnak is ellentmondó adatokat tartalmazó nyilatkozatok jelennek meg. Ezek egyértelmű célja az autópályák  problémás előkészítő munkái miatt bekövetkezett késések valódi okainak áthárítása.”

A szakember elmondta, hogy a 2010 előtt indult beruházásoknál a régészeti feltárások árai az akkori jogszabályoknak megfelelően nem csak a feltárási munkák költségét tartalmazzák. Az összeg nagyjából negyven százalékát a gépi földmunkák ára tette ki, amelynek elvégzésére mindenképpen szükség volt az útépítéseknél. Az útépítők a régészeti költség részeként számolták el a lőszermentesítés és a bozótirtás költségeit is. „A KÖH ellen érvként felhozott magas áraknak így maximum a fele fordítódott ténylegesen a nemzeti örökség megóvásra” – mutatott rá a szakmai érdekvédelmi szervezet vezetője.

Lassányi elismerte, hogy az M9-es építésénél valóban történtek szakmai hibák. „Az M9-es az ügy állatorvosi lova. Itt mindenki hibázott, a terület nem volt rendesen előkészítve, de a régészek sem megfelelően jártak el.”

Rákérdeztünk a Mercedes-gyár bővítésének ajánlatára is, amelyről Lassányi elmondta: Amennyiben a szám igaz, az ár nagyságrendje arra utalhat: a beruházó a teljes terület feltárására kérhetett ajánlatot. Hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű beruházásoknál nincs szükség a teljes terület feltárására, hiszen a törvény csak azt írja elő, hogy ott kell elvégezni a régészeti munkát, ahol a beruházás miatt az örökség elpusztulhat, vagy sérülhet. Az egy részben könnyűszerkezetes épületekkel dolgozó üzemnél valószínűsíthetően jóval alacsonyabb árat kértek a régészeti feltárásért, a sajtóhoz azonban a szerinte hangulatkeltésre alkalmas 2,8 milliárdos összeg jutott el.

Két hete írtunk arról, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feloszlatásáról döntöttek. A műemlékek és régészeti lelőhelyek védelméért felelős hivatalt előzetes egyeztetések és hatástanulmányok nélkül szüntették meg, azután, hogy kormány két év alatt döntések sorával gyengítette meg az intézményt. A KÖH megszüntetése azonban nagy vihart kavart, amire bejelentették: megalakul a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ. Az új szervezet a KÖH funkciói közül csak a műtárgyak védetté nyilvánítását kapta meg. A műemléki és régészeti hatósági feladatokért első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatalok felelnek, másodfokon pedig a fővárosi kormányhivatalban alakuló kulturális örökségvédelmi iroda lesz illetékes.