Mulasztások sorozata okozta a tragédiát

Kis csúszással kezdődött a Mal-per első napja, mivel a hatodrendű vádlott ügyvédje nem talált időben parkolót a Veszprémi Törvényszék közelében. Fotó készítéséhez a tárgyaláson egyik vádlott sem járult hozzá, a jelen lévő kilenc sértett viszont igen. A kilencedrendű vádlott német anyanyelvű, ezért őt tolmács segítette. Martin R. kérte, hogy az ő ügyét külön kezeljék, de erre nem kapott lehetőséget. Ő fog egyébként utoljára felszólalni.

Hibák és mulasztások tömkelege

Az ügyész három órán át olvasta fel a 91 oldalas vádiratot. Kiderült belőle, hogy már egy órával a gátszakadás előtt katasztrófahelyzetet jelentő adatokat mutattak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) műszerei, de a cégnek nem volt olyan monitoringrendszere, ami automatikusan vészjelzést adott volna le a diszpécserek számítógépén, emiatt nem is figyelmeztették előre a környező falvak lakóit. A vádirat szerint nem voltak az élet és testi épség megóvásához szükséges részletes rendelkezések sem katasztrófa esetén.

A Mal több ponton is megszegte az előírásokat, például engedély nélkül magasította meg a vörösiszap-tározó északi oldalát, így az eredeti 1 méter helyett már átlagosan 4,45 méter víz állt a vörösiszapon, aminek a kémhatását egy ideje már nem is semlegesítették, mivel időközben más technológiára álltak át. Az ún. csurgalékvizet elvezető csatorna ráadásul nem használt semmit, mivel azt nem tisztították rendesen. Azért szakadt át a gát, mert a tározóból kiszivárgó lúgos vizet nem tudták elvezetni, így az a talajba beszivárogva meggyengítette annak a fal alatti részét is.

A vádlottak nemcsak a cég működtetése során nem tettek eleget a munkaköri kötelességeiknek, hanem a baleset után sem tettek meg mindent a kárenyhítés érdekében, pedig ez is kötelező lett volna. A vádiratban részletesen szerepel, hogy melyik vádlott mit mulasztott el a katasztrófa megelőzésével és annak kezelésével kapcsolatban.

A katasztrófavédelmi terv több sebből vérzett: nem voltak például arra felkészülve, hogy nemcsak terrortámadás vagy természeti katasztrófa okozhat gátszakadást, hanem emberi mulasztás is, illetve azzal sem számoltak, hogy egy vörösiszap-áradás elérheti Devecser lakott részeit.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János, aki az elsőrendű vádlottat képviseli, a vádirat felolvasása alatt egyszer szólt közbe. Elmondta, hogy a teremben lévő közel száz személy nem azért ment el, hogy az ügyész többórás felolvasását hallgassák, hanem hogy megismerjék a vádakat. A vádlottak az egyik szünetben egyébként jó kedéllyel idézték a vádirat egyes szakkifejezéseit.

A vádak

A vádlottak a vád szerint a katasztrófavédelemről és a kárelhárításról szóló törvényeket sértették meg. A Mal munkatársainak legfőbb mulasztásai közé tartozik, hogy a gátszakadás után nem riasztották az érintett lakosságot, és nem segítették a kárelhárítást. Az első nap például csak 50 pár gumicsizmát hozattak.

B. Zoltán, az elsőrendű vádlott, aki 2008 óta volt a cég igazgatója, akkor is helytelenül járt el, amikor azt mondta, hogy a vörösiszap ugyan lúgos, de „nem annyira veszélyes, mert nem mérgező, nem annyira maró”. A felvilágosítási-tájékoztatási kötelezettségét ezzel megszegte, mert a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást adott. Az ügyész elmondta, hogy a vörösiszapon lévő víz megvizsgálása során kiderült, hogy olyan magas a lúgtartalma (13,3 pH), hogy az helytelenül lett nem veszélyes anyagként besorolva.

A Nemzeti fejlesztési miniszter nagyjából 10 milliárd forintnyi polgárjogi igényt jelentett be. Az állam a vádlottaktól várja a védekezés és helyreállítás egyelőre még pontosan meg nem határozott költségeinek megtérítését.

A legsúlyosabb vádak az első-, a másod- és az ötödrendű vádlottat érintik: ők halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, illetve veszélyes hulladékkal való hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt állnak bíróság elé.

Magyar György a magánvádas eljárást indító sértettek képviselőjeként röviden elmondta, hogy az ügyfelei összesen 206 millió forintot követelnek.

A sértettek nem gyógyultak meg

A helyszínen lévő sértettek is szót kaphattak. Baranyai János elmondta, hogy orvoshoz jár a katasztrófa óta, és egy hete közölték vele, hogy asztmája lett az iszaptól, és borsószemnyi foltot találtak a tüdejében. (A bírónő arra kérte, hogy az orvosi papírok másolatait küldje el az orvosi a bíróságnak.)

Horváth Károly Mihály a bírónőtől azt kérdezte, hogy feltehet-e egy kérdést a vádlottaknak, de ezt a per mostani szakaszában még nem tehette meg, csak azt mondhatja el, hogy milyen polgári jogi igénye van. Berzsenyi László 700 ezer forintot kért a vádlottaktól.

Fábián Imréné elmondta, hogy 46 évi munkájuk veszett semmibe, és a férjével idegileg kikészültek, pszichológushoz járnak, mert nem tudják feldolgozni, hogy a saját kezükkel épített házat elvesztették. Az igény összegét viszont csak később jelenti majd be. A legjobban az fájt neki, hogy senki sem kérdezte meg, hogy hogy vannak, pedig szükség lett volna rá.

A védelem tarsolya

Háromezer oldalas szakértői véleményt tervez benyújtani az elsőrendű vádlott képviselője, B. Zoltán pedig több napos prezentáció során projektorral fogja bemutatni a cég és a technológiai működését.

A perben várhatóan egy év múlva hoznak ítéletet, mivel a bizonyítás és a tanúk meghallgatása több hónapig is el fog tartani.