A matekot lehet idegen nyelven is tanítani

Az Index azután kereste meg a minisztériumot, hogy megjelent a két tanítási nyelvű iskolákban folyó oktatás irányelveiről szóló rendelet tervezete (.pdf). Ez jelentős változásokat vetít előre az iskolák életében, és számos pontjával a két tannyelvű iskolák többségét tömörítő Kétnyelvű Iskoláért Egyesület nem ért egyet. A rendelet végleges formája október végére készülhet el.

A tervezet például előírná az iskoláknak, hogy mely tárgyakat szabad tanítani idegen nyelven és melyeket nem. A dokumentum szerint a történelmet és a matematikát a jövőben csak magyarul oktathatnák. A rendelet a 7-8., aztán pedig a 9-12. évfolyamokon csak a biológia, a földrajz, a fizika, a kémia és a célnyelvi civilizáció tanítását tenné lehetővé idegen nyelven.

Fizikát angolul, matekot magyarul?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérdésünkre nem tudta megmagyarázni, miért kellene magyarul tanítani a matematikát a kétnyelvű iskolákban. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptember 19-én az Infórádióban azt mondta: elsősorban a természettudományok irányába szeretnék eltolni a kéttannyelvű képzést, mert ezek „erősítése és nemzetköziesítése" a cél. Ebből a szempontból különösen érthetetlen, miért pont a matematikát nem lehetne a jövőben idegen nyelven tanítani. A rendelet tervezete alapján ráadásul az informatikát is magyarul kellene oktatni, holott annak fogalmi készlete szinte teljes egészében angol nyelvű.

Kérdésünkre végül az oktatási államtitkárság azt válaszolta: „A megjelent vitaanyag a szakmai egyeztetések után alighanem számos ponton megváltozott formában jelenik meg. Várhatóan a matematika és informatika idegen nyelvű oktatása is lehetőség marad.” A Kétnyelvű Iskoláért Egyesület honlapján olvasható összefoglaló szerint egy szeptember 24-i megbeszélésen Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár bátorította is az egyesületet a matematika, az informatika és a szakmai alapozó tantárgyak célnyelvi oktatásának ügyében.

Történelem csak magyarul

A történelem esetében ugyanakkor az államtitkárság hajthatatlannak látszik, azt magyarul kell majd tanítani. A két tannyelvű iskolák eddigi tapasztalatai szerint a történelem idegen nyelvű oktatása kifejezetten hasznos volt diákoknak: rászoktatta őket arra, hogy idegen nyelven érveljenek, esszéket írjanak vagy hosszabb szövegeket olvassanak. A kétnyelvű iskolák néhány éve azt a gyakorlatot követték, hogy az egyetemes történelmet idegen nyelven, a magyart pedig magyarul tanították, de a készülő rendelet szerint erre sem lesz lehetőség. Kérdéses az is, mi lesz így azokkal az egyetemi szakokkal, amelyek épp erre épültek rá: például Szegeden a francia nyelvű EU-s jogászképzés, vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Műegyetem idegen nyelvű képzései.

Úgy tudjuk, az oktatási államtitkárság nem nézte jó szemmel, hogy egyes iskolákban angol vagy német anyanyelvű tanárok tanítják a magyar történelmet, bár ez a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület háttéranyaga szerint csak elvétve fordulhat elő. Hoffmann Rózsa az Inforádióban ki is jelentette: a történelem „a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy", így azt magyarul kell oktatni.

A minisztérium ezt most hivatalosan is megerősítette: „ezeknek az iskoláknak elsődleges feladata az érettségire történő felkészítés. Idegen vagy vegyes nyelven oktatva ez a felkészülés a magyar nyelvű vizsgára kétséges, míg a kizárólag idegen nyelvű történelem érettségi Magyarországon számunkra nem vállalható hiányosság lenne a gyermekek nevelésében." Horváth Gábor, a Kétnyelvű iskolákért egyesület elnöke szerint a szaknyelvet a tanárok magyarul is megtanítják, a magyar nyelvű érettségi vizsgára való felkészítés továbbra sem sérülne. Szerintük akár az érettségi is lehetne vegyes nyelvű.

Sokba kerül

Két tannyelvű gimnáziumokat az 1987/1988-es tanév óta lehet alapítani. Miután ez az iskolatípus hamar népszerűvé vált, már közel kétszáz ilyen intézmény működik. Ezek között szinte egyenlő arányban oszlanak meg az általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák. Finanszírozási szempontból kifejezetten vonzó a kétnyelvű oktatás, erre ugyanis diákonként évi 64 ezer forintos fejpénzt, kiegészítő normatívát kapnak az iskolák. Az előterjesztés a Közoktatási Információs Iroda adatai alapján 34 ezer tanulóval számol. Országos szinten így a két tannyelvű oktatás nagyjából kétmilliárd forintba kerül. A pedagógusok számát az anyag 1700-ra teszi.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokhoz hasonlóan azonban a színvonal itt is felhígult. „Ezek az iskolák nem felzárkóztatásra, hanem tehetséggondozásra jöttek létre. Nincs értelme pénzt nyomni abba az iskolába, ahol a diákok fele nem is tanulja meg rendesen a nyelvet, és egy normál gimnáziumban is jobb a nyelvoktatás. Az állam a magasabb finanszírozásért joggal várhatja el a jobb minőséget” – mondta egy, a területet jól ismerő forrásunk.

Átfogó vizsgálat azonban eddig nem készült a két tanítási nyelvű iskolák eredményeiről. Nincs hivatalos központi nyilvántartás az iskolarendszeren kívül megszerzett nyelvvizsgákról. A kétnyelvű általános iskolák sikeréről még semmilyen megbízható mérés nem készült, a középiskoláknál pedig legfeljebb az érettségi eredmények alapján lehet következtetni az ott folyó munka minőségére.  Ez utóbbiak sem hasonlíthatók azonban össze a normál gimnáziumok eredményeivel, mivel a kétnyelvű iskolákban az érettségi feltételei is mások.

Az állam ezért most szigorú minőségi méréseket vezetne be a két tanítási nyelvű iskolákban. Az oktatási hivatal saját teszttel mérné majd fel a diákok nyelvtudását a 4., 6., 8, 10. és 12 évfolyamokon. A 8. osztályig az évfolyamok 60 százalékának el kell érnie a középhaladó (B1) szintet, tizedik osztályra a diákok felének a középfokú (B2) szintet, a 12. osztályra pedig a diákok 90 százalékának (ez a rendelettervezetben még 100 százalékként szerepelt, azonban egy már hatályos rendelet lesz a kérdésben a mérvadó). A minisztérium válasza szerint a jövőben az érettségi is a belső mérési rendszer egyik eleme lesz. Amelyik intézmény nem teljesíti a feltételeket, azokban meg fogják szüntetni a két nyelven folyó oktatást.

A mérési rendszer és visszaigazolási struktúra létrehozása nélkülözhetetlen, mondta az Indexnek Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki külön hangsúlyozta, hogy "szó sincs a két tanítási nyelvű iskolák általános eredménytelenségéről". A változás Gloviczki szerint nem ezen iskolák korlátozására irányul, hanem arra, hogy az iskolák bevonásával, konszenzusos alapon minőségi kritériumokhoz kössék a működésüket és szakmai ellenőrzésüket.

„Tulajdonképpen helyénvaló a szigorítás" – mondta az Indexnek Horváth Gábor, a Kétnyelvű Iskolákért Egyesület elnöke. A minőségi kritériumokról szóló ajánlást februárban dolgozta ki egy bizottság, amelynek a két tannyelvű iskolákat képviselő egyesület részéről hárman is tagjai voltak. A saját maguk által meghatározott kritériumokat elvileg teljesíteni tudják majd, hiszen a célnyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga B2 szintű. A célnyelven tett két szaktárgyi érettségivel együtt lesz a kétnyelvűsök érettségi bizonyítványa a felsőfokú, azaz C1 szintű nyelvvizsgával egyenértékű. A változás most az lenne, hogy az évfolyamokban nem lehetnek leszakadók, a többségnek el kell érnie legalább a középfokú nyelvtudást.

A minőségi korlátokat a gimnáziumok teljesíteni tudják majd, véli Horváth Gábor. Nehezebb helyzetben lehetnek a szakközépiskolák. Felmerült, hogy nekik más követelményeket határozzanak meg, de az államtitkárság egységes szabályozást akart. A szakközépiskolák helyzetéről Halász János, az egyesület elnökségi tagja azt mondta: az érettségi eddig is egységes volt a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban, ezért alapjaiban egyetért azzal, hogy a két tannyelvű követelmények is egyformák legyenek. Mint mondta, reménykedik benne, hogy a jobb szakközépiskolák megtarthatják képzésüket az új kritériumok mellett.

Humánból reál?

Bár a két tanítási nyelvű iskolákban eddig egyértelműen a humán vonal volt erős, egyelőre még nem látható előre, milyen hatása lesz annak, hogy ezeket az intézményeket a Széll Kálmán terv által preferált természettudományos oktatás irányába próbálják eltolni. „Inkább a humán, és a nyelvorientáltak jönnek" – mondta egy neve elhallgatását kérő oktató, és ott végzett diákok is megerősítették ezt. Az is megfigyelhető, hogy az itt végző diákok 10-15 százaléka ment csak tovább műszaki vagy természettudományos szakokra, a diákok körében sokkal inkább a külker, a jogászképzés vagy bölcsészkar volt népszerű.

A két tanítási nyelvű iskolák nemcsak attól tartanak, hogy a reáliák irányába eltolt képzés miatt kevésbé lesznek népszerűek a beiskolázásnál. A rendelet már jövő szeptemberben hatályba lépne, és a 2013/2014-es tanévben már alkalmazni is kellene az első, az ötödik, és a „nulladik", nyelvi előkészítő évfolyamokon is. Különösen nehéz lesz addig olyan kémiatanárokat találni, akik idegen nyelven is tudják oktatni a szakjukat – ezt a tárgyat ugyanis eddig jellemzően magyarul tanították ezekben az iskolákban. Hiány van idegen nyelven oktatni tudó fizika- és biológiatanárból is, a jövő évtől ilyenekre is nagyobb számban lenne szükség.

A rendelettervezet alapján megszűnhetnének az olyan egyedi, tanártól függően bevezetett két tannyelvű képzések is, mint a dráma Pécsett a Lővey gimnáziumban vagy az olasz nyelvű művészettörténet-oktatás a Szent László Gimnáziumban, illetve a társadalomismeret Veszprémben.

Míg kémia-, biológia vagy fizikatanárt nem lesz könnyű találni, a változtatások miatt feleslegessé válhatnak az eddig csak idegen nyelven tanító történelemtanárok. Hoffmann Rózsa erre azt monda, „nem szükségszerűen kell elküldeni tanárok tucatjait, aki ugyanis idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak magyarul is menni fog." Ez ugyanakkor nem érvényes azokra az idegennyelvű lektorokra, akik magyarul nem tudják tanítani a szakjukat, emellett a csoportbontás megszűnésével is tanárok válhatnak feleslegessé.

Kérdéses az is, hogy a többi iskolához hasonlóan hogyan érinti majd a kéttannyelvű iskolákat a finanszírozási rendszer változás januártól. Az iskolák egyrészt állami fenntartásba kerülnek és a jövő évtől megszűnik az eddigi normatív támogatás. A minisztérium közlése szerint ezek az iskolák a jövőben a választott két tanítási nyelvű kerettanterv, illetve helyi tanterv alapján kialakított tantárgyfelosztás alapján a feladatfinanszírozás rendszerében kapnak támogatást – a többlet pedagógusi és működtetési költségek tehát nem külön normatív alapon jutnak az intézménybe.