Sztrájkra készülnek a pedagógusok
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezi a sztrájkbizottság létrehozását – közölte Galló Istvánné, a szakszervezet elnöke az MTI-vel. Az országos vezetőség egyhangúlag hozta meg a döntést. Megjegyezte: nagyon sokat várnak attól a kezdeményezésüktől, hogy a parlament tartson vitanapot a köznevelési törvényről.
Matolcsy György pénteken bejelentette: a 397 milliárd forintos kormányzati kiigazító program keretében 2013 szeptembere helyett csak 2014 januárjától emelik a pedagógusbéreket. Ha a jövő év közepén a magyar költségvetés és növekedés jobb lesz (a felülvizsgált 1 százalékos növekedésnél), akkor mégis szeptember elsejétől lesz tanári béremelés.
Félre kell tenni a szakszervezetek közötti ellentéteket, mondta Mendrey László, a kevesebb tanárt képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mint mondta, informálisan már folynak az egyeztetések, de a PDSZ várhatóan csak csütörtökön tárgyal a további lépésekről, addig felmérik a tagság hangulatát.
A figyelmeztetés nem elég
Mendrey László szerint egy demonstrációnak már nincs sok értelme, látható, hogy a kormányzat ettől nem nagyon zavartatja magát. Ezt jól mutatja, hogy a pedagógusnapon tartott tüntetésükkor átadott petícióra négy hónap alatt sem kaptak választ.
Az eddigi jelzések alapján nagy az elkeseredés, azt kell tudnunk, megvan-e a sztrájkhajlandóság a tanárokban, mondta Mendrey. A PDSZ elnöke szerint a helyzet ma már ott tart, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájknak se lenne nagy ereje, egyedül a teljes munkabeszüntetés tudná kifejezni a tanárok elkeseredettségét.
A sztrájktörvény az energiaszolgáltatókkal a közlekedéssel vagy a rendvédelemmel ellentétben a közoktatásban nem ír elő elégséges szolgáltatást a munkabeszüntetés idejére, így akár teljesen bezárhatnának az iskolák. A pedagógusok azonban nincsenek könnyű helyzetben, figyelniük kell arra, hogy ne hangolják maguk ellen a társadalom jelentős részét, főképp a szülőket. "Velük is egyeztetni kell, hogy meg tudjuk oldani a gyerekek elhelyezését” – mondta Mendrey.
Rég volt országos sztrájk
Pedagógussztrájk nem volt túl gyakori az elmúlt húsz évben. A szakszervezetek inkább tüntetéseket tartottak vagy aláírásgyűjtési akciókat indítottak. A PDSZ az idei pedagógusnapon a pedagógusok munkaterheinek növekedése, a várható jelentős elbocsátások ellen tüntetett és már január 1-jével 20 százalékos béremelést követelt. Tavaly ugyancsak a PDSZ tartott demonstrációt a pedagógusnapon, akkor azt követelték, hogy a kormányzat tárgyaljon velük a közoktatás változásairól.
Főként a kisebb szakszervezet, a PDSZ tartott az elmúlt években kétórás figyelmeztető sztrájkokat vagy nagyobb munkabeszüntetéseket – többször a Gaskó István által vezetett ernyőszervezethez, a Ligához csatlakozva. 2007 novemberében körülbelül hétezer tanár csatlakozott a vasúti szárnyvonalak bezárás elleni tiltakozáshoz, decemberben pedig mintegy tízezer pedagógus sztrájkolt óvodákban, általános iskolában, középiskolában, nevelési tanácsadóban és kollégiumokban az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslat ellen.
2006 decemberében ugyancsak a PDSZ szervezett kétórás országos figyelmeztető sztrájkot a közoktatási, a költségvetési és a közalkalmazotti törvényeknek a pedagógusokat és a közoktatást hátrányosan érintő intézkedései ellen. Ehhez 300 település mintegy 500 intézményében 15 ezer pedagógus csatlakozott.
Az egész országra kiterjedő pedagógussztrájkot utoljára 1995-ben tartott együtt a két meghatározó érdekképviselet, a nagyobb Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. 1995. december 14-én bezártak az iskolák, miután nem sikerült megállapodni a kormánnyal a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről.