Önfenntartó felsőoktatást akar Orbán
További Belföld cikkek
- Ez az öt szám ért 6,2 milliárd forintot
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Ennyi önkéntes még soha nem csatlakozott a haderőhöz
- Kihelyezett frakcióülést tart a Fidesz–KDNP
- A vétlen autós élete árán is előzni akart egy Mercedest vezető sofőr
- Németország vezető politikusa bemondta: tarthatatlan a migráció, ezt már nem lehet bírni
Az önfenntartó felsőoktatásról szólva a kormányfő kifejtette: az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást.
Természetesen az állami ösztöndíjakat, a közpénzt nem lehet teljesen kiemelni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel elérhető, hogy idővel mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit. „Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít” – közölte.
A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is – magyarázta Orbán Viktor. Mindez egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, oda nem szabad állami pénzt sem helyezni, mondta.
A kormányfő beszédében szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mondván: eddig az sem a saját eszméjének, sem a fenntarthatóság követelményének nem felelt meg. Voltak már átalakítási kísérletek, például az integráció, a bolognai folyamathoz való csatlakozás vagy a hallgatói létszámok jelentős növelése, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt sok nem kívánt következményekkel is járt. A bolognai folyamatról azt mondta, hogy szerinte a magyar felsőoktatás nem állt rá készen, indokolatlanul gyorsan tért rá át, ráadásul nem hozta magával az európai egyetemekkel való szorosabb együttműködést.
Orbán szerint a kormány nem az „el lehet innen menni″, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll. Hangsúlyozta, kormánya nem tekint ellenségesen azokra a magyarokra, akik saját boldogulásuk érdekében ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakjai a magyar adófizetők pénzén más országoknak képezzenek szakembereket.
A miniszterelnök egy múlt heti televíziós műsorban azt mondta, ha pártja megnyeri a 2014-es választást, hat év múlva Magyarország olyan hely lesz, ahová a külföldre vándorolt összes magyar fiatal haza akar majd térni, válaszolta arra a felvetésre, hogy a magyar fiatalok nagy számban vándorolnak ki külföldre, hogy ott boldoguljanak.
Olyan nincs, hogy az állam kivonul
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az önfinanszírozó felsőoktatás kapcsán megjegyezte, hogy a tudomány, a fejlesztés világából az állam semmiképpen nem vonulhat ki. A kiváló és a kutató egyetemeknek többletforrásra van szükségük, de ennek minőségi rendszerhez is kell kapcsolódnia. Fontos kormányzati szándéknak nevezte olyan viszonyba hozni a két rendszert, hogy világossá váljék, hogyan hasznosulnak a költségvetési források és a külső források. Egy lépés erre a gazdasági tanácsok létrehozása.
Felhívta a figyelmet az uniós források ésszerű felhasználására, ami 2014-től jelentős változásokat igényel.
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás – különösen Európában nem –, amelyből kivonul az állam.
Szerinte Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg.