Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Kőbe vésik a választási feliratkozást

2012.10.29. 02:37 Módosítva: 2012.10.29. 02:37
Hétfőn az országgyűlés nemcsak azt írja bele az alkotmányba, hogy a választáson való részvételhez fel kell iratkozni, de azt is, hogy a regisztráció csak személyesen vagy elektronikusan teljesíthető. Egy törvénnyel liberalizálják a postai szolgáltatásokat, de a Magyar Posta egyeduralkodó helyzete hosszú ideig megmarad még.

Bár október 23. miatt a parlament a múlt héten nem ülésezett, a politika attól függetlenül is dübörgött. Az országgyűlés ezen a héten kétnapos ülést tart. A hétfői nap leghangsúlyosabb döntése az lesz, hogy az alaptörvénybe iktatják a választási regisztráció szabályait.

Ez a változtatás igencsak fontos a kormányoldalnak, amit jól mutat, hogy az amúgy nagyrészt általános megfogalmazásokat tartalmazó alkotmány ebben az esetben igencsak konkrét lesz. Nemcsak az kerül bele, hogy a választóknak külön jelezniük kell, ha élni kívánnak legelemibb demokratikus alapjogukkal, de a legfelsőbb szinten szabályozzák azt is, hogy regisztrálni csak személyesen vagy elektronikus úton lehet. Levélben csak a belföldi lakcímmel nem rendelkezők regisztrálhatnak majd

Magyarország alaptörvényének második módosításáról

Mint arról már megemlékeztünk, a kormánypárti frakció tréfás kedvű képviselői két törvényjavaslatot is az alaptörvény második módosításának kereszteltek el. Ha eltekintünk attól, hogy már eddig is egynél többször módosították az alaptörvényt - azaz a legjobb esetben is legfeljebb a harmadik módosításról beszélhetünk -, ez akár bölcs előrelátás is lehetett. Végül is, beterjesztéskor még nem tudhatták, hogy a két második (értsd: a harmadik és a negyedik) közül melyiket fogadják el majd előbb.

Mindegy is, a lényeg, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat az alaptörvénnyel leváltott alkotmány utolsó két évében végrehajtott módosításainak gyakorlatát viszi tovább, vagyis aktuálpolitikai érdekből nyúlnak hozzá az ország alaptörvényéhez, amit Orbán miniszterelnök hatályba lépésekor még gránitba vésettként jellemzett.

Arról van szó, hogy Lázár János az új választási eljárási törvény beterjesztésekor megígérte, hogy előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. És hogy ebből ne legyen baj, beterjesztette alkotmánymódosítását is, amivel az előzetes regisztráció az alaptörvény részévé válhat. Lázár eredeti, szűkszavú javaslata még csak arról szólt, hogy sarkalatos törvény előírhatja az előzetes regisztrációt, de mert annak a részletszabályai önmagukban is alkotmányos aggályokat vetnek fel, Salamon képviselő módosító javaslatával konkrét eljárási részletszabályok válhatnak alaptörvényünk részévé október 29-én.

Például az, hogy a regisztráció 15 nappal a választás előtt lezárul, vagy az, hogy Magyarországon élő választó csak online vagy személyesen regisztrálhat, levélben semmi esetre sem. A javaslatról a tréfás kedvű szocialisták név szerinti szavazást kértek, aminek ugyan még nem tudjuk a hivatalos végeredményét, de a kormánypártok támogatták, így biztosan megkapta a kétharmados támogatást.

Megjegyeznénk, hogy a szocialisták közül sokan ott se voltak a szavazáson, például Mesterházy Attila pártelnök is hiányzott. Ezután következett a meglepetés. Gulyás Gergely és Salamon László fideszes képviselők javaslatát, hogy az új előzetes regisztrációs szabályok ne vonatkozzanak az országos népszavazásokra, nem támogatta sem az előterjesztő Lázár János, sem a kormány, sem az alkotmányügyi bizottság. A parlamentben aztán mégis mind megszavazták.

A Ház ehhez kapcsolódva hétfőn dönt arról, hogy a választási eljárásról szóló sarkalatos törvény részletes vitáját kedden folytassák le.

A választási eljárás

A választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra. Aki a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe.

A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.

Megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés. A jelöltállításhoz ezentúl kétszáz támogató aláírást kell összegyűjteni az egyéni választókerületekben, míg az európai parlamenti voksoláson ötezer ajánlás szükséges a listaállításhoz. Újdonság, hogy egy választópolgár több ajánlást is leadhat. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.

A 2014-es választáson nem lesz kampánycsend. A kampánykiadások nagy részét az állam adja: a tervek szerint minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű, az egymillió forintot is meghaladó hozzájárulást kap majd. Az összeggel a választások után tételesen el kell számolni. Egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki.

Miután szorít az idő, és januártól állami fenntartásba kerülnek az iskolák és más önkormányzati intézmények, az országgyűlésben hétfőn döntenek arról, hogy sürgős tárgyalásba veszik a köznevelési intézmények, illetve a szociális és gyermekvédelmi intézmények államosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mint megírtuk: az iskolákban elég nagy a bizonytalanság, mi változik meg a tanév közepén attól, hogy januártól az állam lesz a gazdája az iskolai oktatásnak.

A köznevelési intézmények állami fenntartásban vételéről

Január 1-től veszi át az állam az iskolák fenntartását, azaz addig alig valamivel több mint két hónap van. A tövényjavaslat azt szabályozza, hogy a települési önkormányzatok és társulásaik fenntartásában működő köznevelési intézmények, az ott tanuló diákok és az ott dolgozók, továbbá a települési önkormányzatoknál foglalkoztatott, a köznevelés helyi irányítását ellátó közszolgálati tisztviselők hogyan, milyen szabályok alapján kerülnek át az önkormányzati fenntartású köznevelési intézménnyel egy időben az intézményfenntartó központhoz.

A javaslat szerint az iskolák 2013. január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba olvadnak és állami fenntartásba kerülnek. A tanárok, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak (például szabadidőszervezők) a központ foglalkoztatotti állományába kerülnek. Szintén a központ állományába kerülnek a technikai dolgozók, ha az önkormányzat január 1-jétől az intézményt nem működteti. A decemberi bérek és járulékok utalása január elseje után már a központ feladata lesz.

Az épületek, illetve az iskolák ingó vagyona a központ ingyenes használatába kerül. A törvény szerint az önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot 2013. január 1-jétől nem láthat el. A társulás tagjainak egymás között el kell számolniuk a társulásba bevitt vagyonnal. Megállapodást kell kötniük továbbá egymással az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott technikai dolgozók és egyéb alkalmazottak 2013. január 1-jétől történő tovább foglalkoztatásáról és az európai uniós társfinanszírozású projektekben vállalt kötelezettségek teljesítésének egymás közötti megosztásáról.

De térjünk vissza azokra a javasaltokra, amelyekről hétfőn döntés is születik. Várhatóan elfogadják a Volánbusz-bizottság jelentését, amely a társaság 2003-ban lezajlott reorganizációs programját minősíti. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a Volán Zrt egykori vezérigazgatójának a családtagjai olyanokkal állnak üzleti kapcsolatban, akik érdekeltek a kiszervezett járatok üzemeltetésében.

A Volánbusz 2003-as reorganizációját vizsgáló jelentés elfogadásáról szóló határozat

A parlament a gazdasági és informatikai bizottság indítványára fogadja el a vizsgálati jelentést. Maga a vizsgálat többek között megállapította, hogy Pekli Jakus, Pekli Marcell és Pekli Damján Pekliné Dr. Géressy Illona gyermekei. Azt is megállapították, hogy Pekliné és Ipacs László ugyanott laknak. Ez pedig azért fontos, mert így bebizonyosodott, hogy a reorganizáció során tulajdont szerzett gazdálkodó szervezetek tulajdonosai között kapcsolat áll fenn. Magyarán, a bizottság szerint a Volán Zrt egykori vezérigazgatójának, Pekli Ferencnek a családtagjai olyanokkal állnak üzleti kapcsolatban, akik jelenleg is érdekeltek a kiszervezett járatok üzemeltetésében.

Pekliné ugyanakkor jelezte, hogy húsz éve elvált Peklitől, így nem is érezte magát érintettnek a vizsgálatban. Következménye a vizsgálatnak, mint azt a parlamenti vizsgálóbizottságok esetén már megszoktuk, nem lesz. A büntetőfeljelentéseket az ügyben a vizsgálattól függetlenül már megtették. Maga a bizottság is csak azt javasolja, hogy az országgyűlés szigorítsa a vizsgálóbizottság előtti megjelenés és nyilatkozattétel szabályait. A teljes jelentést itt olvashatják (.pdf).

A képviselők elfogadhatják a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot is. Bár uniós kötelezettségünk miatt nálunk is liberalizálják a piacot, a Magyar Posta vezető szerepe egyelőre nincs veszélyben.

A postatörvény

Az Európai Unió 1997-ben készített irányelve szerint Magyarország kedvezményt kapott, és 2012. december 31-ig kell liberalizálni a postai szolgáltatást. Bár régóta lehetett tudni, hogy ezt a törvényt meg kell csinálni, ehhez képest nem siették el a dolgot. A törvényjavaslatot a Nemzeti Fejlesztési minisztérium szeptember 21-én nyújtotta be a parlamentnek. Az MSZP kritizálta is ezt, mondván, nem hagytak sok időt az érintetteknek a felkészülésre.

A piac eddig is részben liberalizált volt, mert a csomagok szállításáért több szolgáltató versenyzett. Most az lesz az új a törvény alapján, hogy ezentúl majd az 50 gramm alatti levélküldemények, azaz a leveleket vagy számlakivonatokat mások is kézbesíthetik, nemcsak a Magyar Posta. (Az 50 gramm alatti küldemények a posta piacának 30 százalékát adják.) Továbbra is csak a Magyar Posta foglalkozhat így a hivatalos iratokhoz kapcsolódó levelezéssel, (közigazgatás és igazságszolgáltatás, például bírósági idézés), a segélyek, állami kifizetések is a Magyar Postán keresztül mennek majd. Ezt azzal indokolják, hogy így ezeket biztosan megkapják az emberek.

A liberalizáció mellett a törvény másik célja az ún. "egyetemes postai szolgáltatás fenntartása", vagyis az, hogy legyen mindenki számára elérhető és megfizethető postai szolgáltatás hetente legalább öt nap. Az eldugott falvakban, kistelepüléseken egyszerűen nem éri meg ezt a szolgáltatást működtetni, de ezt is muszáj valakinek megcsinálnia. A törvény ezért nyolc évre, 2020 végéig a Magyar Postát jelöli ki erre a feladatra, egyetemes szolgáltatónak.

A Magyar Posta ebből fakadó veszteségeit viszont kompenzálná a törvény: a piacon jelen lévő postai szolgáltatók befizetnek pénzt egy kompenzációs alapba, és ebből finanszíroznák a Magyar Posta veszteséges tevékenységét. A törvény lakossági állampapír-forgalmazással és a nemzetközi terjeszkedéssel is erősítené a postát. Az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatkörét. A jövőben az NMHH alkotja meg az egyetemes szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó szabályokat, valamint felügyeli, ellenőrzi a tevékenységet.

Hétfőn lezárhatják a vitát és megszavazhatják a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló, és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokat.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról

A hangzatos nevű alap valójában a magánnyugdíjasoktól einstandolt vagyon kormányzati elnevezése. Lázár János javaslatára most annyi történik, hogy az elvett 3000 milliárdból még meglevő pénzt átadják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, ami értékesítheti azt. Mondhatnánk, eltőzsdézheti. A befolyó bevételeket aztán az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagyis nyugdíja már biztosan nem lesz belőle azoknak, akiktől elvették.

 

Kedden az új adószabályok összesen tízórás vitakerettel kiírt általános vitájával indulhat az ülésnap, ezután pedig az új földtörvényről szóló előterjesztés tárgyalása folytatódhat.