Szakmailag érthetetlen, miért nem nyithat meg a Szabolcs utcai hajléktalangondozó

A Fővárosi Önkormányzat szerint a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központban 345 millió forintból kialakított, rendkívül színvonalas ellátási körülmények és feltételek biztosítása mellett szakmai érvekkel egyszerűen megmagyarázhatatlan az ügyben a kerületi jegyző nevében hozott építésügyi szakhatósági döntés. A szociális törvény 1993-as elfogadása óta Budapesten még nem volt példa arra, hogy elutasítsák egy 150 férőhelyes, hajléktalanellátásra létrehozott átmeneti szálló működési engedély iránti kérelmét - írja közleményében a Főváros.

Budapesten a hajléktalanellátásban résztvevő szakmai szervezetek - a máltai szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány – ellátási szempontból szükségesnek és indokoltnak tartották, hogy valósuljon meg a Szabolcs utcai beruházás. A központ felépítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma határidős feladatnak is minősítette a fővárosi önkormányzattal kötött, a fővárosi hajléktalanellátás fejlesztését célzó támogatási szerződésben. A létesítmény határidőre történt átadásával a fővárosi önkormányzat a programban előírt, vállalt szerződéses kötelezettségét teljesítette.

Az előzetes szakhatósági egyeztetések során nem merült fel, hogy kockázattal járhat a működési engedélyeztetési eljárás, vagyis a korábbi gyakorlat szerint az volt várható, hogy az illetékes szociális és gyámhivatal – a szakhatósági állásfoglalások alapján – kiadja majd a működési engedélyt - írja a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs osztálya.

A kormányhivatal szociális és gyámhivatala szakhatósági állásfoglalást kért a XIII. kerületi polgármesteri hivatal építésügyi osztályától arról, hogy a Szabolcs utcai intézmény megfelel-e az építéshatósági követelményeknek. A kerület elutasító szakhatósági állásfoglalása a főváros szerint azonban túlment a jogszabályi felhatalmazáson, ugyanis nem a szociális ellátás szempontjai, hanem az intézmény egészségügyi feladatainak megítélése alapján döntött. A Szabolcs utcai központ érintett épületrészei az átmeneti szállásokra előírt minimális tárgyi feltételeknek megfelelnek, azt pedig semmilyen rendelkezés nem tiltja, hogy egy átmeneti szálláson orvosi rendelőt alakítsanak ki, sőt ez szakmai szempontból támogatandó. Megjegyzik, hogy a szintén a XIII. kerületben, a Dózsa György út 152. szám alatti épületben – a Budapesti Módszertani Szociális Központ székhelyén – a hasonlóan integrált szolgáltatásokat ugyanez a kerületi hatóság, ugyanilyen eljárásban 1999 óta mindig engedélyezte.

A kerület a szakhatósági állásfoglalásában nem tér ki konkrét hiányosságokra, amik miatt a Szabolcs utcai épület ne felelne meg az építéshatósági követelményeknek. A kerület ráadásul hivatkozik olyan jogszabályi rendelkezésre is elutasító döntésében, ami a kérelem elbírálásakor már nem volt hatályban.

Budapest Főváros Önkormányzata fellebbezést nyújt be a kerület szakhatósági döntésén alapuló, a kormányhivatal szociális és gyámhivatala által hozott döntése ellen, amely nem adta meg a központ működési engedélyét. A jogorvoslat során az ügy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociálpolitikai Hivatalhoz kerül, amely a másodfokú építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételével dönt. A Szabolcs utcai intézmény működési engedélye megadásának kérdésében két hónapon belül várható jogerős döntés.