Kommunistázással indul a parlament

A nap első felszólalója a kereszténydemokrata Harrach Péter lesz, aki érdekeink közös képviseletéről beszél. Az ezután még ébren lévő nézők és olvasók másodikként Schiffer András felszólalását hallhatják, amiben meghirdeti az alkotmányosság helyreállításának a programját. A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel a szociális kataklizmáról, a szocialista Lukács Zoltán pedig a káoszról beszél majd. A kört a fideszes Szalay Ferenc zárja, aki megindokolja, hogy miért is kell támogatni a sportot a felnövekvő generációk egészséges és sikeres élete érdekében.

A második ellenzéki kör előtti kormánypárti öninterpellációt ma Csizi Péter mondhatja el. Utána a szocialista Szabó Imre több százezer otthon szigetelésének elmaradásáért vonja felelősségre a kormányt, a jobbikos Rubi Gergely pedig egyenesen tömeges éhhalált jósol jövőre. Simon Gábor csak a végtelen sarcokról beszél majd. Ha jut rá idő, a jobbikos Vágó Sebestyén a bűnügyi szakértők hatékonyabb használatáról kérdezhet.

"Matolcsy György egyik szemét mindig az adóemelésen tartja" - mondta az imént sajtótájékoztatóján az elempés Vágó Gábor.

úgy negyven-ötven képviselő lézenghet a padok közt. Ma kivételesen nem a jobbikosok, hanem az elempések a legaktívabbak, Jávor frakcióvezető egyeztet Schiffer, Szabó és Szilágyi képviselőkkel. Kövér házelnöknek még nincs nyoma.

A házelnök végül a szokásosnál sokkal hamarabb, már két perccel a hivatalos kezdési időpont után beért a terembe. A következő percekben papírjait rendezte, kortyolt a csészéjéből és még a teremszolgával is lekezelt. Az ülést végül alig öt perces késéssel nyitotta meg.

Az ülés elején Kövér Dr. Danis György volt képviselőre emlékezett, aki MDF-esből lett SZDSZ-es még a nyolcvanas években. Idén november 8-án hunyt el.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az emlékezés egy perce után Kövér még tájékoztatta a képviselőket arról, hogy Lenhardt Balázs kilépett a Jobbik frakciójából és függetlenként folytatta. Ezután megadta a szót a nap első szónokának, a kereszténydemokrata Harrach Péternek, aki "Érdekeink közös képviselete..." címet adta felszólalásának. Arról szólt, hogy míg Európában az ellenzék nemzeti ügyekben a kormány pártjára szokott állni, de Magyarországon nem így van. Történt, hogy az olasz kommunista napilap, a l'Unitá a hétvégén Magyarország EU-tagságának felfüggesztését kérte, majd folytatódott azzal, hogy Mesterházy Attila szocialista elnök is nyilatkozott a lapnak. Harrach kihasználta a kommunistázás lehetőségét, és még Bajnai Gordont is bele tudta keverni felszólalásába.

"Ha egyedi eset lenne, akkor zavarnak tekinthetnénk" - mondta Harrach, de eszébe jutott Göncz Kinga, így már azt gondolja, hogy a Fidesz-kormány lefasisztázása a szocialista politika része. Majd választási csalással gyanúsítgatta az MSZP-t, mert Mesterházy arról beszélt, hogy az előzetes regisztráció miatt egymillióval kevesebb szavazat lesz. "Lehet, hogy kisebb lesz a sörgyárak profitja a szavazás napján" - mondta.

először a hírekben?

1990. március 2-án a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában találkoztak egymással a Hazafias Választási Koalícióba tömörült erők és a magyarországi egyházak képviselői. Harrach Péter a katolikus egyházat képviselte. Idézet az MTI-hírből:

"Huszti János unitárius püspök és Harrach Péter, a római katolikus egyház képviselője, a HNF országos alelnöke egyaránt sürgette egy pártoktól független, erős szervezeti háttérrel rendelkező, pártonkívüliek akaratát kifejező hazafias mozgalom markáns közéleti jelenlétét."

"Mielőtt a tartalmára térünk pártelnök-frakcióvezető úr felszólalásának, nézzük meg, ki állt szóba Mesterházy Attilával" - mondta, majd alig két percben történelmi bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az olasz kommunisták lapja kommunista. (Egy, Sztálin halálára megjelent, a pártvezért dicsőítő írásból idézett.) Majd légből kapottnak minősítette a fasizmus vádját, hiszen a Fidesz kormányzása alatt szűntek meg az egyenruhás vonulások, és a Fidesz-kormány szervezte meg a Wallenberg emlékévet is. "Magyarország egy motor, és nem a fasizmus fészke" - mondta szó szerint, és még arról is beszélt, hogy csökkent a gépjárművek kötelező biztosítása.

Az elempés Schiffer András szerint a ciklus felén túl már minden pártnak az a kötelessége, hogy megismertesse választási programját a választókkal, szemben a Fidesszel, aminek 2010-ben nem is volt programja. Ezután rátért az LMP programjára, ami az alkotmányosság helyreállításának programja, egyben egy minimumprogram - tényleg nagyon kicsi, csupán egy pár lapos A/5-ös füzetecske. Talán ezért sem idézett belőle semmit, inkább felhánytorgatta a Fidesz-kormány elmúlt két évében történteket kezdve az adótörvények kétharmadba foglalásától a segélyek drasztikus csökkentéséit. Végül azért a programból is idézett, az LMP alkotmányba foglalná a lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jogát, és az átlátható pártkasszát.

először a hírekben?

2001. május 7-én egy közleményt adott ki az IKSZ - Szabadság tér Egyesület elnökeként.

"Az egyesület célja, hogy a Budapest, V. kerületi szabadság téren álló szovjet emlékmű sértő és történelmileg hitelét vesztett feliratát, valamint díszítő elemeit törvényes úton a hatóságok eltávolítsák, illetve kicseréljék."

A kormány nevében újra Rétvári Bence válaszolt. Azt remélte, hogy új programot hallhat, de csak azt hallotta, amit az LMP már hónapok óta mond. Majd arról beszélt, hogy léteznek centralizált államok, amikben igenis tudják érvényesíteni a jogaikat az állampolgárok, például Franciaország. Magyarországon sincs baj, hiszen "hány törvényt tárgyalt újra a parlament, amit az Alkotmánybíróság küldött vissza".

először a hírekben?

1989. április 10-én az Új Dimenzió Mozgalom képviseletében (a többi között Gyurcsánnyal és Bajnaival együtt) nyílt levelet intézett a KISZ kongresszusához.

Egyebek között ezt írták:

"Koalícióra kívánunk lépni mindazokkal, akik

- a szocializmust politikai mozgalomnak tekintik. Olyannak, amely a gazdasági hatékonyság kizárólagossága helyett a hatékonyság és igazságosság szempontjainak együttes érvényesítésére törekszik, az esélyegyenlőség elvét, valamint az alapvető emberi szabadságjogokat egyenrangú értékként kezeli;

- vezérlő politikai normájuknak - akárcsak mi - a toleranciát, a tisztességet, a nyitottságot tartják;

- elfogadják, hogy céljainkat csakis eszközeink, választott működési elveink hitelesíthetik."

A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel már egyenesen szociális kataklizmát vizionált, és azon sajnálkozott, hogy bár a kormány a kezdetekben felismerte a Jobbik követelésének helyességét, és végre a multikat kezdte adóztatni. De rosszul csinálta, mert a multik átterhelték a különadókat az emberekre. Cikizte a kormányt, amiért Matolcsy György legújabb csomagját költségvetési bizottsági módosító indítványként nyújtották be. Ezután még beszélt arról, hogy milyen különadókat hárítottak át a bankok és a telefontársaságok. "Hagymázas lázálom" - jellemezte Matolcsy miniszter elképzeléseit.

először a hírekben?

2005. augusztus 16-án közleményt adott ki a Jobbik, a szöveget Z. Kárpát jegyezte, és a gabonaágazat helyzetéről szólt, és már akkor bankozott.

"Több gazda jelezte azt a problémát, hogy a raktárhiány miatt maffiózók lepték el szervezetten a vidéket, és a gabona tonnáját 14-15 ezer forintért, tehát jóval az intervenciós ár alatt vásárolják fel. A tehetetlen gazdák pedig odaadják a terményt, hisz nincs hová rakni. A felvásárlók mögött szinte mindig külföldi bankok állnak, melyek előre egyeztetett, kirívóan alacsony árakon vásárolják fel a magyar gabonát, tovább súlyosbítva az ágazat helyzetét."

A kormány nevében válaszoló gazdasági államtitkár, Cséfalvay Zoltán továbbra is abban bízik, hogy a bankok versenye megakadályozza a tranzakciós adó áthárítását. Majd arról, hogy a tranzakciós adó "nagyon alacsony tétel", ezért még akkor se terheli a lakosságot, ha a lakosságot terheli. Ezután kitért arra is, hogy a három százalék alatti államháztartási hiány nem Brüsszel diktátuma, hanem tízmillió magyar közös érdeke, mert akkor csökken az államadósság, ha három százalék alatti az államháztartási hiány. Beszélt még kicsi és hatékony államról és a gazdaság kifehérítéséről, majd újra az államháztartási hiányról, ami soha nem volt három százalék alatt, egészen mostanáig. "A kormány meg fog tenni minden lépést, hogy ezt megtegye" - mondta.

A szocialista vezérszónoknak, Lukács Zoltánnak az iskolaállamosításról az a filmbéli francia betörőpáros jutott eszébe, akik arról tanakodnak a ház előtt, hogy pajszerral vagy álkulccsal törjenek be, de egyik sincs náluk. A fideszesek háborogni kezdtek, amit Kövér azzal kommentált, hogy a demagógia is a szólásszabadság része. Erre Nyakó képviselő bekiabált, hogy ez nem a Fidesz választmányi ülése, amire Kövér ki akarta zavarni Nyakó képviselőt, aki végül mégis maradt. Lukács utána káosznak minősítette az iskolaállamosítást, amit az is bizonyít, hogy az erről szóló törvényhez egymásnak ellentmondó módosító indítványokat is elfogadtak a kormánypártok. Ráadásul pénz sincs az iskolák államosítására.

először a hírekben?

1989. január 25-én egy társadalmi nyilvánosságról rendezett fórumon megkérdezték tőle, mi a véleménye a KISZ-szel szemben hecckampányról.

"Kövér László válaszában azt emelte ki, hogy lehet jogilag tiszta az a tulajdonátruházás, amely néhány KISZ-szervezet és a KISZ KB között folyt, de erkölcsileg mindenképpen kifogásolható, hogy a monopolhelyzet utolsó pillanatait kihasználva próbálják átmenteni a vagyont. Ez ugyanis jelentős részben a költségvetési támogatásból származott, nemcsak a tagsági díjból. Illusztrálásképpen hozzátette: ha minden társadalmi szervezetnek egyenrangúan járna a költségvetési támogatás, akkor a FIDESZ-nek tagsága után arányosan két és félmillió forintot kellene kapnia."

A kormány nevében Simicskó István államtitkár válaszolt, pedig ő a sportért, és nem az oktatásért felel. "Az iskolák működnek, a Klebelsberg intézet jól fog működni" - mondta, majd arról beszélt, hogy a "lenyúlás" egy "ún. szleng-kategóriába tartozó kijelentés", ami viszont inkább a szocialistákra jellemző. Az iskolák pedig "az államon belül működnek", tehát nem is érti, hogy miért beszél itt bárki államosításról. "Arra kell felhívnom a figyelmét sportbaráti szeretettel, hogy ön ebben a helyzetben luftot rúgott" - mondta.

István először a hírekben?

1997. április 9-én Tirts Tamás, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz frakciójának vezetője tartott sajtótájékoztatót, ahol elhangzott Simicskó neve.

"Tirts Tamás egy másik kérdéskör kapcsán kitért arra, hogy Simicskó István, a KDNP Országos Elnökségének tagja átült a Fideszbe, mivel úgy tapasztalta, hogy a hárompárti együttműködés feltételei egyre nehezebbek. A frakcióvezető hangsúlyozta: nem adták fel a reményt a hárompárti együttműködést illetően, ám arra is számítanak, hogy a belső gondokkal küszködő KDNP-ből egyre többen ülnek majd át hozzájuk. Bejelentette, hogy elkészítették a párt fővárosi cselekvési programját, a Polgári Budapestért taulmánykötetet."

"Tisztelt ház, a sportról beszélnék" - kezdte felszólalását egy vezetői összefoglalóval a fideszes Szalay Ferenc, majd tényleg a sportról beszélt. "Hol máshol lehet felmérni a csapatok erejét, mint a sportban, és hol máshol lehetne megtanulni, hogy egyedül nem megy, de közösségben igen" - mondta. És bár hatalmas sikernek tartja a sporttámogatások növelését is, a legnagyobb sikernek mégis a mindennapos testnevelés bevezetését tartja. A másik legfontosabbnak pedig a tao-kedvezményt, amiből öt csapatsportág került be, mert a többi "a gazdaságból nem finanszírozható". Végül arról beszélt, hogy tizennégy olimpiai sportág kaphat kiemelt támogatást az államtól.

Erre a kérdésre is Simicskó István válaszolt. Az Orbán-kormány számára valóban kiemelt ágazat a sport, tudtuk meg. Szó volt még Magyarországról, a sportnagyhatalomról és arról, hogy a cél, hogy sportoló és sportszerű nemzetté válljunk. A tao-kedvezménynek pedig ország-világ csodájára jár, állította. A mindennapos testnevelés pedig "mérföldkő". "Nyolc évig egy kapavágás nem történt a Tüskecsarnok befejezésének vonatkozásában" - mondta.

A ház most a kétnapos ülés napirendjét tárgyalja. Eddig minden zökkenőmentesen zajlott, de most a közoktatási törvény 4 óra 20 perces időkerete a téma, amit a Jobbik máris kevesell. Tény, hogy nekik képviselőnként csak egy perc jut a vitában.

Az ellenzék sirámai ellenére a kormánypártok megszavazták a napirendet, így már is következhetnek az interpellációk. Elsőként a szocialista Gőgös Zoltán kérdezte a vidékfejlesztési minisztert egy szeghalmi földügyről. Interpellációjához még térképet is mellékelt. Az ügy három éve kezdődött, amikor egy családi gazdálkodó a szocialista kormány idején földhöz jutott. Az állattartó gazdálkodó öntöző berendezést is telepített földre, aminek egy részét most elvették tőlük. Így viszont nem működhet az öntözőgép, mert az úgy nem működhet, hogy a fele nem megy, mondta Gőgös. Aki azt sem érti amúgy, hogy hogyan nyerhette más a földet. "Valóban ennyit érnek önöknek a családi vállalkozók?" - kérdezte, majd még egy kecskeméti példát is hozott, ahol egy disznótartó család földjeit egy cukrásznak adták.

először a parlamentben?

2002. június 18-án az új, MSZP-s többségű parlamentben szólalt fel a parlamentben.

"Gőgös Zoltán (MSZP) az iránt érdeklődött, hogy a kormány tervezi-e a nagytételű cukor vásárlások szigorúbb nyomon követését? A képviselő szerint ez azért lenne fontos, mert jelenleg évi 100 millió liter hamis bort állítanak elő Magyarországon, ami 20 százaléka a teljes borpiacnak."

Tsztelt képselő úr" - hadarta Budai Gyula, aki a kecskeméti kérdésre egyáltalán nem kívánt válaszolni, mert azt nem kapta meg írásban. Aztán arról beszélt, hogy Gőgös korábban a nagy gazdaságok érdekeit védte, milyen furcsa, hogy most a családi gazdaságokért szól fel. "De ha érdemben igyekszek az ön által föltett érvelést követni, ha arról beszélt, hogy a vesztes pályázó valahonnan értesítést kapott, az értesítés az NFA honlapjára feltett hirdetmény a pályázat elbírálásáról" - válaszolta ki tudja mire, majd arról beszélt, hogy a gazdálkodó nem is kért engedélyt az öntözőrendszer kiépítésére. Ezért még egyszer, külön is megdorgálta a gazdálkodót.

Gőgös szerint elképesztő, hogy a vidékfejlesztési államtitkár azt sem tudja, hogy az öntözéshez nem kell állami hozzájárulás, az NFA honlapján pedig nincs hirdetmény a pályázat eredményéről. A választ nem tudta elfogadni, a kormánytöbbség viszont el tudta.

Gyula először a hírekben?

1992. január 15-én emberölés bűntette és szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége miatt állt a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa elé Csegőldi Nándor tartalékos honvéd.

A vádiratot Dr. Budai Gyula főhadnagy, katonai ügyész ismertette.

"A felderített tényállás szerint a vádlott egy budapesti laktanya őrszolgálatban lévő katonájaként, 1991. október 21-én 19:30 és 20:00 óra között gépkarabélyával és a hozzá tartozó 30 éles lőszerrel engedély nélkül elhagyta őrhelyét. Újpestre ment, először édesanyja, majd élettársa anyjának a lakására. Az utóbbi helyszínen - kisgyermekével kapcsolatban - vitába keveredett a lakásban egyedül tartózkodó Balázs Józsefnéval, s a nála lévő fegyverrel először élettársa anyjának kutyájára lőtt, majd az ágyról felállni igyekvő asszonyra. Ezt követően elhagyta a lakást, illetve a házat és édesanyja lakására ment, ahol lefeküdt. Ott fogták el a rendőrök. A lelőtt asszonyra szomszédja talált rá, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget. Balázs Józsefné röviddel a mentők megérkezése után meghalt."