Az emlékezés egy perce után Kövér még tájékoztatta a képviselőket arról, hogy Lenhardt Balázs kilépett a Jobbik frakciójából és függetlenként folytatta. Ezután megadta a szót a nap első szónokának, a kereszténydemokrata Harrach Péternek, aki "Érdekeink közös képviselete..." címet adta felszólalásának. Arról szólt, hogy míg Európában az ellenzék nemzeti ügyekben a kormány pártjára szokott állni, de Magyarországon nem így van. Történt, hogy az olasz kommunista napilap, a l'Unitá a hétvégén Magyarország EU-tagságának felfüggesztését kérte, majd folytatódott azzal, hogy Mesterházy Attila szocialista elnök is nyilatkozott a lapnak. Harrach kihasználta a kommunistázás lehetőségét, és még Bajnai Gordont is bele tudta keverni felszólalásába.
A jobbikos Németh Zsolt is földügyekről beszélt, név szerint Pintér Sándor (nem a belügyminiszter) földügyéről, aki Baranya megyében indult egy polgármesteri posztért, de nem nyert. Nyert viszont a földpályázaton, ráadásul Németh értesülései szerint úgy, hogy még pályázatot sem nyújtott be, csak egy "írásos kérelmet".
"Tsztelt képsőtársaim, tsztelt képsőúr" - kezdte válaszát ismét Budai Gyula, aki szerint Németh Zsolt keverte a szezont a fazonnal, és csupa olyan dologról beszélt, aminek nincs köze a földkérdéshez. Németh pedig összekeverte a pályázatot a megbízási szerződéssel, mert Pintér Sándor megbízási szerződést kötött az NFA-val, ahhoz pedig egyáltalán nem kell pályázni. Különben is, miért ne indulhatna egy fideszes polgármesterjelölt földpályázatokon, kérdezett vissza.
Németh Zsolt nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.
Németh felszólalása után újra a kormánypárti képviselők háborogtak. "Kormánypárti képviselőtársaimtól több türelmet kérek. Vannak nehéz helyzetben lévő önkorm... ellenzéki képviselők" - botlott meg Kövér László fegyelmező nyelve.
Az elempés Karácsony Gergely a közbeszerzési pályázatok jogorvoslati díjának drasztikus emelkedéséről beszélt. 2012-ig 150 ezer forint volt egységesen a bejelentési díj, míg a most bevezetett szabályok szerint már az érintett közbeszerzés értékének egy százaléka. A statisztikák szerint nagyon vissza is esett a közbeszerzések ügyében indult jogorvoslati eljárások. Karácsony úgy tudja, hogy emiatt már az EU is szólt, sőt, a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztésével fenyeget.
Gergely először a hírekben?
2001. november 17-én A politikai bal- és jobboldal az ezredfordulón címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát. Itt szólalt fel Karácsony Gergely.
Karácsony Gergely, a Medián kutatója reprezentatív felméréseivel bizonyította, hogy a rendszerváltozás óta az emberek egyre nagyobb része képes magát besorolni a bal-jobb politikai skálán, illetve egyre többen tudják azonosítani a pártokat saját értékvilágukkal. A szakember magyarázata szerint a bal-jobb hovatartozást az előző rendszerhez való viszony, a vallás és gazdasági értékítélet határozza meg. A Medián felméréséből kiderül, hogy az utóbbi évtizedben a vallás szerepe lecsökkent, a kommunizmushoz való hozzáállás nőtt, a gazdasági vonatkozás pedig csekély mértékű maradt. Karácsony Gergely megjegyezte: a bal-jobb skálát befolyásoló három tényező a kommunizmushoz való viszony kivételével Nyugat- és Kelet Európában megegyezik, és nyugaton sem játszanak jelentős szerepet olyan nem materiális tényezők, mint az ökológia, vagy éppen az önmegvalósítási lehetőségek.
A kormány részéről válaszoló Fónagy János válaszul ismertette a hatályos szabályozást, ami az, ami. A cél az volt, hogy megakadályozzák a rosszhiszemű jogorvoslati kezdeményezéseket, mert azok megnehezítik a beruházások eredményes lebonyolítását. Az igazgatási díj egyébként sikeres eljárás esetén visszajár, vagyis a jogorvoslatra megalapozottan jelentkezők nincsenek hátrányban. Tavaly 681, idén 471, az új rendelet alapján 214 eljárás indult kérelemre. Az EU pedig nem tervez kötelezettségszegési eljárást és Fónagy arról se tud, hogy a támogatások megvonását fontolgatnák.
Karácsony szerint Fónagy számai is azt bizonyítják, hogy felére csökkent a jogorvoslati eljárások száma. Az EU-s fenyegetésről pedig a Közbeszerzési Döntőbíróság elnöke beszélt egy konferencián. Nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.
János először a hírekben?
1993. június 24-én Az ózdi acélipari vállalatok felszámolását végző Co-Nexus Rt., valamint a Régió Ózdi Szerkezet Fejlesztő Kft. kezdeményezésére alapítványt hoztak létre az észak-borsodi városban Az Ózdi Felsőoktatásért elnevezéssel.
A több száz érdeklődő részvételével megtartott alakuló ülésen Fónagy János, a kft. vezetője elmondta: a város és a térség talpraállásának fontos feltétele egy szellemi központ létrehozása. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években az értelmiség folyamatosan elvándorolt Ózdról, a munkanélküliség következtében a város lumpenizálódik, viszont a gazdasági kibontakozáshoz elengedhetetlen egy olyan értelmiség kinevelése, amely a megszerzett ismereteit a régió szerkezetváltásában kamatoztatni tudja.
amit nem közvetítünk.
A szocialista Szabó Imre képviselő szerint jelentősen megnőtt azoknak a családoknak a száma, akik nem tudják fizetni a rezsiköltséget. "Amikor közeledik a tél, közelednek az ünnepek, sok-sok családnál az a kérdés, hogy vegyenek-e ajándékot a gyerekeknek, vagy részletfizetésekkel próbálják fizetni a rezsit" - mondta. Ezután rátért a lakások szigetelésének problémájára. Még miniszterként alatta dolgozták ki a rendszert, hogy a kvótakereskedelemben értékesített szennyezési kvótákból finanszírozzák a lakóházak szigetelését. A kormányváltáskor 330 milliárd forint értékű kvótát adtak át a Fidesznek, ami akkor folyamatosan azzal érvelt, hogy majd jobb üzletet tud kötni. A kvóták értéke azóta 22 milliárd forintra csökkent, állította. "Ki a felelős az értékesítés elmaradásáért?" - kérdezte.
először a hírekben?
1994. szeptember 19-én A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület és a Magyar Természetbarát Szövetség tartott közös sajtótájékoztatón. Szabó ekkoriban a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára volt.
"Elsőként Szabó Imre főtitkár mutatta be a ,,Kirándul a család,, füzetsorozat újabb darabjait. A májusban két kiadvánnyal útjára indított sorozat teljessé, nyolcdarabossá vált. Minden rész egy-egy nagyobb tájegységet ölel fel, mutat be, és azon belül 24 kirándulást tartalmaz. A túrák főként gyalog teljesíthetők, de akadnak kerékpáros- és barlangtúrák is. Közös vonásuk, hogy előképzettség nélkül teljesíthetők. A család minden tagja - a gyermekektől a nagyszülőkig - bátran nekivághat. Jövőre bővíteni szeretnék a füzeteket, a nyolc tájegységen belül újabb útvonalak leírását közlik majd. Akik teljesítik a kirándulásokat, játékban vehetnek részt; sport- és turista felszereléseket sorsolnak ki. A fődíj egy családi nyaralás. A 30 forintos füzetek megvásárolhatók a megyei természetbarát szövetségeknél, valamint az MTSZ székházában (Bp. VI., Bajcsy-Zsilinszky u. 31.)."
"Az elmúlt években meghirdetett támogatási konstrukciók jól mutatják, hogy a kormány minden lehetőséget megragad a családok rezsiköltségének csökkentésére" - kezdte válaszát Fónagy, aki szerint ennek nem a lakások szigetelése a legjobb módja. Hanem például a házak egész energetikai rendszerének átépítése. Ezért is költöttek például kétmilliárd forintot napkollektorokra és még kb. négymilliárd forintot más programokra. A kvótapiacon pedig túlkínálat van, mert a válság miatt mindenhol visszaesett az ipari termelés. Azt is megtudtuk, hogy egy kormányhatározat szerint a jövőben a kvótabevételek felét költik csak energetikai programokra.
Szabó nem fogadta el a választ, mert a kvótát akkor kellett volna eladni, amikor még volt ára. A kormánytöbbség viszont elfogadta.
A fenyegető fagyhalál után a jobbikos Rubi Gergely már tömeges éhhalált vizionált jövőre. "Kiválló minőségűek a magyar élelmiszerek, ezt mindannyian tudjuk. De megkeserítik ízüket az áremelések" - mondta. Húsz-harminc százalékos kenyér- és tejáremelést becsült jövő márciusra. Ez nem lenne gond, ha a reálbérek is ennyivel nőnének, de az előrejelzések szeirnt a reálbérek valójában csökkenni fognak. Kétmillióan nem tudnak eleget enni, vagy fűteni az országban, állította. "Ha a kormány nem gondoskodik béremelésről, félő, hogy több millióan fognak éhenhalni" - mondta.
A kormány nevében válaszoló Cséfalvay államtitkár szerint Rubi elég nagyvonalúan bánik az adatokkal, például azt állította, hogy már eddig is 10-20 százalékkal emelkedett a kenyér ára, pedig a statisztikai adatok szerint éppenséggel 0,1 százalékkal csökkent. És jövőre is legfeljebb infláció körüli, 5-6 százalékos áremelkedésre lehet számítani. Ezután a foglalkoztatottak számának növekedéséről beszélt. "A minimálbér összegét 78 ezer forintról 93 ezer forintra emeltük, ez is nyilván hozzájárul a problémához, amit ön említett" - mondta, bár valószínűleg nem ezt akarta. Utána kikérte magának, hogy Vollner jobbikos képviselő négymillió létminimum alatt élőről beszél, mert csak kétmillióan élnek a létminimum alatt.
Rubi érdemibb választ remélt, mert nem a statisztikákból tájékozódott, hanem vidéki emberekkel beszélt, majd a kemény, hideg télre tekintettel ő is a fagyhalált emlegette. A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.
A szocialista Simon Gábort a szeméttelepről előkerült urnák képe ihlette meg, ez ugyanis azt bizonyítja, hogy a családok már elhunyt szeretteikről sem tudnak gondoskodni pénz hiányában. Ehhez képest a kormány szerinte tovább akarja növelni a temetés díját, a korábbi 50-60 ezer forint helyett százezer forintnál is több lesz a legolcsóbb temetés. "Előfordulhat-e, hogy még drágább lesz a temetkezés?" - kérdezett rá ezek után.
A kormány nevében Tállai András önkormányzati államtitkár válaszolt. Szerinte Simon téves következtetést vont le a társadalmi vitára bocsátott iratból, abból ugyanis, hogy a családoknak közjegyző előtt kell nyilatkozniuk az urna kiadásáról, még nem következik a temetői díjak emelése. Például azért, mert a vita eredményeként a beterjesztendő javaslatból törölték is ezt a pontot. "A kérdésére egyszerű a válaszom. Nem lesz drágább a temetkezés" - mondta, majd azt tanácsolta a szocialistáknak, hogy "ne akarjanak halálesetekből politikai tőkét kovácsolni. Vagy ilyen nagy bajban van az MSZP, hogy ki kell találni költségeket, terheket, majd azt elmondani a parlamentben?"
Simon Gábor olvasta a javaslatot, de az életről beszélt, ezért nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség viszont igen.
András először a hírekben?
1998. szeptember 15-én a parlament zárszámadási vitájában szólalt fel.
Tállai András (Fidesz) reagálásában azt fejtegette, hogy az egykor volt vagyon egyáltalán nincs meg, hiszen például duplájára nőtt az elmúlt évben az önkormányzatok vagyoneladása.
Ma a nyolcadik interpellációra is jutott idő, így a jobbikos Vágó Sebestyén is rákérdezhetett, hogy mikor fogják hatékonyan felhasználni a bűnüldözésben a meglévő hivatali és szakértői rendszert, ami pillanatnyilag "a Gönczöl Katalin jellemezte liberális úton halad". "Azt is mondhatnám, hogy a holland mintától közelíthetnénk az amerikai minta felé" - mondta a pártfogó felügyelet rendszeréről.
"Ha kétszer annyi pénz lenne a pártfogói felügyeletre, kétszer olyan jó lenne a pártfogói felügyelet" - foglalta össze saját szájíze szerint Vágó felszólalását a válaszoló Rétvári államtitkár. Utána arról beszélt, hogy a pártfogó felügyelet jó, aminél már csak a közérdekű munka jobb, amire immár lehet ítélni bűnözőket.
Vágó Sebestyén nem fogadta el a választ, mert nem kapott konkrét választ. A kormánytöbbség elfogadta.
Ezzel véget is értek az interpellációk. Most az azonnali kérdések következnek, de a héten Orbán Viktor nem válaszol ilyenekre, ezért mi is befejezzük közvetítésünket. De az épületet nem hagyjuk el! Hamarosan összefoglaló cikkel jelentkezünk, amit aztán a határozathozatalok eredményeivel is frissítünk. És ma igen érdekes szavazások lesznek, döntenek például a választási eljárási törvény módosító indítványairól, köztük arról, ami kizárná az egyesületeket a jelöltállításból, vagy arról, ami szerint a sajtóban csak a közmédiában és a nyomtatott lapokban lehetne kampányhirdetéseket megjelentetni. Az adótörvények módosításaként pedig gyakorlatilag Matolcsy György legújabb csomagjáról szavaznak.