A stresszt okolják a magyarok a betegségekért

A kédőívre és személyes interjúra alapuló, Xallis Consulting által készített felmérésben a résztvevők majdnem fele érezte magát egészségesnek, ötöde pedig azt mondta, valamilyen egészségügyi problémája van.

Legfőbb ellenségünk: a stressz

Mivel a várható élettartam Magyarországon rövidebb, mint a legtöbb európai országban, azt is vizsgálták, hogy mi magyarázza ezt. Az ötszáz fős mintából minden negyedik megkérdezett úgy gondolja, hogy a stressz, az idegesség, a túlhajszolás a felelős, az összes említett ok közül ez került az első helyre.

Saját bevallásuk szerint a válaszadók kétharmadát gyakran éri stressz. A lista második helyén olyan ok szerepel, ami inkább tekinthető külsődlegesnek, azaz ami nagyrészt független az elhatározásainktól: ez a pénztelenség és az alacsony életszínvonal. Megjelennek azok az okok is, amik tőlünk és a döntéseinktől függenek: az egészségtelen táplálkozás (3. legtöbb említés), a káros szokások (4. legtöbb említés), a mozgás és a sport hiánya (6. legtöbb említés).

A sor végére a genetika került, azaz egy olyan körülmény, amire nincs hatásunk. Az emberek tehát a rövidebb élet legfőbb okai között olyanokat jelöltek meg, amik döntően a külső körülményekre vezethetők vissza, és amiken nehéz változtatni (stressz, túlhajszoltság, pénztelenség), ugyanakkor nagyon kevesen gondolják, hogy az egyéni döntéseknek semmi szerepük nincs, mert már minden eldől a születésnél (genetika).

Amikor viszont arra kérdeztek rá, hogy melyik tényezők járulhatnak hozzá a három leggyakoribb rettegett betegség (szívinfarktus, stroke és rosszindulatú daganat) kialakulásához, a válaszadók a genetika szerepét tartották meghatározónak.

A testmozgás segítene, mégsem csináljuk

Azok a válaszadók, akik egyáltalán nem sportolnak, sokkal nagyobb arányban vélik, hogy fenyegeti őket egy-egy rettegett betegség, mint azok, akik saját bevallásuk szerint aktívan, vagy legalább alkalmanként sportolnak. Ötödük rendszeresen sportol, harmincöt százalék alkalmanként, negyvenhárom százalék viszont soha. Amikor azt kérdezték, hogy ki mit tesz az egészsége megőrzése érdekében, akkor majdnem minden harmadik ember azt válaszolta: semmit.