Presztízsháború lett a szemétlerakási díjból

Továbbra is kilátásban van egy napi 27 ezer eurós uniós büntetés Magyarországnak, miután a 2010 decemberi határidő helyett máig nem sikerült átvenni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós normákat. A legutóbb hétfőn kellett volna másodszor is nekifutni a hulladékgazdálkodásról szóló törvény megszavazásának, de a parlament újra levette napirendjéről, mert nem készültek el időre a szükséges módosítások.

Az EU környezetvédelemért felelős biztosa, Janez Potocnik tavasszal jelentette be a szankciót, miután az uniós keretirányelv nemzeti jogba való átültetésének hiánya miatt az Európai Unió Bíróságán eljárás kezdődött Magyarország ellen. A büntetés azért maradt el, mert nemcsak az itthoni törvény késett, de a bíróság sem sietett az ítélethozatallal.

A csúszások egyik fő oka az volt, hogy a Fidesz számos képviselője, főleg a polgármesterek komoly politikai veszélyt láttak a törvényjavaslat egyik pontjában. A frakcióban hosszú ideig azon ment a vita, hogy érdemes-e olyan jogszabályt elfogadni, amely éppen a 2014-es választások előtt tesz új terheket a lakosság vállára, vagy ha rájuk nem, akkor az önkormányzatokra.

Az eredeti terv szerint ugyanis 2013-tól akarták bevezetni a szemétlerakási járulékot, amivel tonnánként először 3, majd négy éven belül 12 ezer forintos (45 eurós) fizetési kötelezettséget rónának a közszolgáltató társaságokra. A fideszes polgármesterek emiatt az egyik júliusi frakcióülésen káromkodásokkal tűzdelt vitába keveredtek Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárral, azt állítva, hogy ha a szolgáltató cégek nem háríthatják át a díjfizetési kötelezettséget, akkor az önkormányzatokat teszi tönkre a törvény.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A kormányzat jogszabálytervezetéből egy másik újítás is széles körben váltott ki kritikákat. A törvényben előírnák, hogy hulladékkal csak olyan közszolgáltató cégek foglalkozhatnak, amelyekben az állam vagy az önkormányzatok többségi tulajdont, azaz minimum 51 százalékos részesedést szereztek. Az „államosítási” kényszert azzal indokolták, hogy a területen hatalmas profitot termelhetnek ki a cégek, amelyek közül ráadásul sok külföldi tulajdonban van. A változtatással kapcsolatban az Európai Bizottság, valamint több EU-tagállam is kifogásokat emelt, de kiderült az is, hogy leginkább azok a magyar tulajdonosok járnának rosszul, akik korábban jelenetős összegeket invesztáltak a vállalkozásukba, most viszont a külföldiekkel ellentétben még bírósághoz sem fordulhatnának beruházásuk miatt.

A törvényt a parlamenti ellenzék is támadta, azt állítva, hogy ha elfogadják, a kormány újabb brüsszeli pofonokra számíthat. Jávor Benedek, az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke blogjában azt írta, hogy az előzetes értékelésre küldött tervezetet illetően az Európai Bizottság „csak elvétve talált olyan uniós alapelvet, amellyel az ne ütközne”.

„A Bizottság elsősorban a hulladékgazdálkodás államosítását és a magánvállalatok kártalanítás nélkül történő kiszorítását sérelmezi. A brüsszeli állásfoglalás szerint a törvény ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a letelepedés és a tőkemozgás szabadságára vonatkozó európai előírásokkal, és vélhetően a közbeszerzési szabályokkal is” – írta Jávor.

A Fideszen belülről, a szakmából és külföldről érkezett jelzések ellenére az országgyűlés október 8-án nagyjából az eredetileg javasolt formában szavazta meg a törvényt. Ekkor viszont Áder János köztársasági elnöknek nem tetszett, annyi hibát és hiányosságot talált benne, hogy megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Az Index információi szerint újabb csavar a hulladéktörvény körül, hogy már nem csak Áder kifogásainak korrigálása van napirenden a Fideszben.

A Kósa Lajos debreceni polgármester és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Fideszen belüli párharcává vált ügyben egyre nagyobb esélye van annak, hogy a polgármesterek szempontjai is meghallgatásra találnak. Forrásaink szerint valószínű, hogy jelentősen eltolják a kötelező díjfizetés bevezetésének időpontját, és ezzel kiküszöbölik a törvény politikai veszélyeit. A frakcióban azt remélik, hogy a módosítás csak 2015-től írja majd elő a lakossági lerakási járulékot.

Úgy tudjuk, a kérdés szerdán kerül újra a kormány elé. A törvény elfogadására attól kezdve, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az első változatot, hatvan napja van a parlamentnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!