Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Debreczeni tudja, ki felel 2006 őszéért

2012.11.28. 16:48
De a fő éceszgébert, az operátort, aki – ahogy azt Ormos Mária is elmesélte – Mussolini módszereivel, erőszakos, törvénytelen hatalomátvétellel próbálkozott 2006. októberben, csak a sorok között lehet megtalálni. Debreczeni szerint a Révész Mártíriusz kifejezés már csak azért is találó, mert egy nappal azelőtt, hogy a fideszes politikus a bekötözött sebeivel megjelent a parlamentben, a kórházban még nem látszódtak rajta külsérelmi nyomok, ráadásul október 23-án törvénysértést követett el, és inkább részeg lehetett, mint sérült.

Ez az utóbbi évek egyik legjobb krimije, mivel maga az élet írta – mondta Vágó István Debreczeni József 2006 őszéről írt politikai thrillernek álcázott fantasykönyvének bemutatóján. Az elhangzottak alapján Philip K. Dick Az ember a fellegvárban című antiutópiája óta nem született olyan mű a világirodalomban, amiben olyan szépen megváltozik a múlt, mint Debreczeni A 2006-os ősz című munkájában. (Na jó, talán egy mégis.) Még fel sem száradtak az örömkönnyek, máris itt van az új mestermű.

Nem hiába volt ott délben az Astoria Szállóban többek között Herényi Károly, Kerék-Bárczy Szabolcs, Bauer Tamás, Kuncze Gábor és Niedermüller Péter, és dedikáltattak már a műsor előtt a legtöbben. A kérdező Vágó István a szocialista idők nagy történészétől, Ormos Máriától kérdezte meg, hogy volt-e annak történelmi előzménye, hogy a Fidesz 2006. október 23-án az Astoriára szervezett nagytüntetést. Ormos szerint nincsen, úgyhogy ez eleve nagyon gyanús. Előtte viszont még küzdött a mikrofonnal, Vágó pedig szólt neki, hogy vigye azt közelebb a szájához, így Ormos Mária első kihangosított mondata ez volt: „Kapjam be?” Vágó operettmozdulattal a homlokára csapott, hogy: „Na de professzorasszony!”, és miután mindenki kinevette magát, elkezdődhetett a tudományos konferencia 2006-os eseményekről.

A profi és a becsületes rendőrök

Debreczeni elmondta, hogy a Gönczöl-bizottság jelentései fontos forrásai voltak a könyvnek, de már diákként is sokat tanult Ormos Máriától, aki egyébként beismerte, hogy sokat változott azóta a véleménye egyes történelmi eseményekről. Debreczeni szerint fontos tanulság 2006 őszéből, hogy a demokratikus erők nehezen védekeznek olyan politikai pártokkal szemben, akik a parlamenti politizálás közben az utcán is bevetik a törvénytelen eszközeiket, és szomorú, hogy becsületes rendőrök ellen még most is folynak eljárások. Azt is elmondta, hogy meg szeretné köszönni Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánynak, hogy eljött, de nem jött el.

Debreczeni azt írta a könyvében Gergényiről, hogy profi volt, de Szabadfy Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettest sok kritikával illette – mondta Vágó István. A közönséget is megszavaztatta, méghozzá tapssal, mint a bábszínházban a gyerekeket, arról, hogy szerintük Szabadfy Horn Gyula, Kuncze Gábor vagy Selmeczi Gabriella kabinetfőnöke volt-e.

Futballhuligánok vs. államhatalom

Ormos szerint az a legnagyobb probléma, hogy Budapesten nincs elég rendőr kiképezve és felszerelve. 2006. szeptember 18-án derült ez ki leginkább, amikor látszott, hogy az MTV-székház elleni ostrom katonai jelleggel, operatíve volt felépítve. „Nem a tévészékházat akarták megostromolni. Akkor bementek volna. Bementek?” – kérdezte. „Be” – mondta Vágó. Nem, a huligánoknak a rendőrök földre vitele volt a cél, és a drukkolók mentek be majszolni a büfébe – magyarázta Ormos, aki szerint a futballhuligánok harcra kiképzett emberek voltak, mögöttük csak a tartalékosok álltak, azok mögött meg az, aki odaverődött bámészkodni. Egyértelmű, hogy az államhatalom meggyengítése volt a cél, ilyen fenyegetéssel ért el puccsot például Mussolini is – mondta.

Debreczeni közíró-közpolitikus elárulta, hogy nem beszélt futballhuligánokkal az ügyben, viszont a Hit Gyülekezete lapjának szakértőjétől tudja, hogy szeptember 18-án a focihuligánok rendőröket akartak verni, ez viszont a Fidesz forgatókönyvébe nem volt bekalkulálva, csak a parlament környéki randalírozás, ráadásul nagyon kockázatos volt az egész, mert ha belehalt volna abba egy rendőr, hogy a vízágyúzó rendőrkocsit Molotov-koktéllal dobálják, akkor végleg ellenük fordultak volna az emberek.

Törvénytelen kormánybuktatási kísérlet

Debreczeni szerint az is árulkodó, hogy a székháznak szorított 44 rendőrt, akik közül 18 nő volt, nem a rendőrök mentették ki, hanem a támadóik szinte varázsütésre húzódtak vissza. Debreczeni a könyvében leírta, hogy gyanús az is, hogy Majoros Zoltán műveletirányító milyen jól szót értett Toroczkai Lászlóval, akit elítéltek, de csak 40 ezer forintra, aminek nemrég még több mint a dupláját kellett fizetni, ha az ember áthajtott egy sárga lámpán. „Bodoky Tamáshoz is volt egy-két szavam a könyvben” – mondta Debreczeni József, aki a 2006-os eseményeket másképp látja, mint a 2008-ban a rendőri túlkapásokról szóló cikksorozatáért Göbölyös Soma-díjat kapott újságíró.

Debreczeni elmondta, hogy nem vonja kétségbe, hogy a rendőrökben revánsvágy lehetett szeptember 18. után, de a személyes bosszúról szóló elmélet nem életszerű, ugyanis a rendőrök szabályszerűen cselekedtek: miután elhangzott a távozásra való felszólítás, a rendőröknek kutyakötelességük volt a csapaterős fellépés. Debreczeni szerint a jobboldali narratíva 56-hoz hasonlítja az eseményeket, csakhogy miközben 56-ban egy spontán, demokratikus forradalom zajlott, amit hivatalosan a csőcselék randalírozásának állítottak be, addig most fordított a helyzet. Nem volt spontán ez az erőszakos kormánybuktatási kísérlet – mondta.

A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint az, hogy a Fidesz az Astoriára szervezte a tüntetését, egyetlen célt szolgálhatott, azaz hogy olyan mértékben eszkalálódjanak a dolgok, hogy ha még két napig tart az ostrom, és esetleg vidéken is történne valami hasonló, akkor a rendőrség „letérdeljen”. Ormos szerint az események nem merítették ki a puccs fogalmát, csak nyomásgyakorlás volt, hogy az állami szervek megrokkanjanak. Az viszont még így is rizikós volt, hogy a Fidesz a békés tüntetőket és a zavargókat összeeresztette, és rányomta a rendőrökre – mondta Ormos, aki szerint Debreczeni a legapróbb morzsákat is összegyűjtötte, de „a Tervezőt, a fő éceszgébert nem láthatjuk”.

Révész Máriusz nem is sérült meg?

Vágó István elmesélte, hogy volt egy éles vitája Fábry Sándorral a Heti Válaszban arról, hogy tetszett neki az, hogy a 2006. október 23-án megsérült fideszes Révész Máriuszt Kuncze Gábor Révész Mártíriuszként említette (amiért Kuncze később bocsánatot kért), de amit Debreczeni állít a könyvben, az szerinte már „veszélyes”. Debreczeni szerint viszont hiba volt, hogy Kuncze elnézést kért. Mielőtt Révész megjelent bekötözve a parlamentben, a kórházban készült képeken még semmilyen külsérelmi nyom nem látszott rajta – mondta Debreczeni. „Ez nem politikai póz, hanem hazugság” – mondta. Szerinte Révész eleve törvénysértést követett el, amikor átment a műveleti területen, és bement a rendőrsorfalba, és az írónak az a véleménye, hogy amikor a sérült Révészt az egyik utcában meglátták támolyogni, akkor inkább részeg lehetett. De ezt nem lehet bizonyítani, mert a kórház nem mondhatja el, hogy találtak-e alkoholt a vérében – mondta. Közben a Debreczeni mögötti diavetítésen felbukkant a bekötött fejű Révész.

Általános vád, hogy a rendőrök rátolták a huligánokat a békés tüntetőkre – dobta fel a labdát Vágó, amit Debreczeni kíméletlenül le is csapott. Szerinte a Fidesz nyilvánvalóan azért szervezte az Astoriára a demonstrációját, hogy a Corvin közben és a Kossuth téren tüntető radikálisok között legyen. Ez abból is látszott, hogy az Orbán-beszéd után a szervezők vagy 15 percig nem mondtak be semmit, pedig folyamatos összeköttetésben álltak a rendőrséggel, végül annyit közöltek, hogy három irányban hagyják el a helyszínt, de azt nem mondták el, hogy a negyedik felé miért ne menjenek. „Orbán ezt akarta!” – mondta Debreczeni, aki szerint az maradt ott a tüntetés után, aki ott akart maradni. Debreczeni elviccelődött azon is, hogy a gumilövedék nem okoz sérülést – ha az emberek a felszólításnak eleget téve elhagyják a helyszínt.

Ítélet Révész Máriusz bántalmazásának ügyében

Révész Máriusz 2006. október 23-án 19 óra körül a Rákóczi út - Síp utca sarka közelében a rendőrség demonstrálókkal szembeni csapaterős tömegoszlatása miatt országgyűlési képviselői igazolványát felmutatva a három sorból álló rendőri falhoz ment, hogy számon kérje a történteket. Eközben a rendőrök sorfalába keveredett, ahol hárman-négyen - akik csak rendőrök lehettek - körbeállták, tomfával vagy gumibottal leütötték, majd a földön fekvő, magatehetetlen, védekezésképtelen áldozatot még tovább bántalmazták, rugdalták 1-2 percen keresztül. Az ítélet szerint ebben a helyzetben kizárható a jogos védelmi helyzet. (Idézet 2011. novemberi tudósításunkból)

Gyurcsány terrorcselekményt követett el?

Debreczeni József ekkor olyat mondott, hogy a rendőrsorfal adta a másikat: Gyurcsány hibázott. Méghozzá abban, hogy ekkor nem volt belügyminisztere, aki keményebben felléphetett volna. Debreczeni szerint a Balsai-jelentés egy hitvány iromány, ami azért készült, hogy Gyurcsányra tolhassák a felelősséget, és ami addig jutott, hogy Gyurcsányt terrorcselekmény elkövetésével vádolta.

Végül Vágó kérdésére, hogy ez a könyv mennyiben segít „az arcátlan történelemhamisítás ellen, ami zajlik”, Debreczeni elmondta, hogy szerinte szomorú, hogy a Haza és Haladás és például az MSZP-s Harangozó Tamás is a vitában inkább középre helyezkedve azt állítja, hogy mindkét oldal hibázott. A legvégén Debreczeni még elmondta, hogy valóban ez a legizgalmasabb könyve, hiszen egy valóságos krimi. „De a gyilkos nincs meg” – tette hozzá Vágó. „Dehogynem!” – kiabálták be. És ekkor Gréczy Zsolt robbant be Debreczeni elé, hogy három példányt is dedikáltasson.