A kormány tandíj helyett a diákhitelről beszél

Bárki be tud kerülni a jövőben egyetemre, aki tanulni akar - akár van pénze, akár nincs, hangsúlyozta Giró-Szász András kormányszóvivő, miután a kormány szerdán döntött a  jövő évi felvételi keretszámokról. A részletes számokat egyelőre nem ismertették, de a tájékoztatón kiderült: a kormány a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció mellett döntött. Ennek lényege, hogy az alapképzésben mindössze 10 ezer diák tanulmányait finanszírozza jövőre az állam teljes mértékben, 40 ezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap (részletek a keretes írásban). Nekik csak a képzési költség felét fizeti az állam, az összeg másik felét vagy a hallgatónak kell megfizetnie, vagy ehhez diákhitelt vehet fel. (A részletes számokról a következő két-három napban még tárcaközi egyeztetéseket folytatnak.)

Giró-Szász András hangsúlyozta: a diákhitel az az eszköz, amely a korábbinál még nyitottabbá teszi a felsőoktatást. Az egyetemre való bekerüléshez így az egyetlen feltétel az lesz, hogy a szükséges bekerülési pontszámot elérje a jelentkező. A diákhitellel bárki élhet tanulmányai finanszírozáshoz, azaz nulla forinttal is nekivághat tanulmányainak, mondta Giró-Szász András.

A diákhitel a megoldás?

A diákhitelt jobb esetben nem is a hallgatónak kell visszafizetnie. A kormány döntött arról, hogy ha valaki diplomája megszerzése után a közszférában (így a közigazgatás mellett az egészségügyben vagy az oktatási rendszerben) helyezkedik el, ahelyett az állam téríti vissza a diákhitellel felvett képzési költséget. Olyan konstrukciót is kidolgoznak, amely a privát szektorba tartozó cégeknek adókedvezményt nyújt, ha alkalmazottaik diákhitelét visszafizetik.

Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy az egyetemre bekerülők 46-47 százaléka lemorzsolódott, nem szerzett diplomát, mondta a kormányszóvivő. A fő kérdés ezért a kormány szerint nem az, hogy hányan kerülnek be az egyetemre, hanem az, hogy hányan kerülnek ki onnan. Az eddigi rendszer nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem elvégzésére. Az új struktúra a legjobb eredményekkel érkezőknek, illetve a kormány által preferált, piacképesnek tartott műszaki, természettudományi, agrár, informatikai és egészségtudományi képzésekre jelentkezőknek ingyenes képzést kínál, de a kormányszóvivő szerint másokat sem zár ki a felsőoktatásból.

A diákhitel 2-höz az állam jelentős kamattámogatást ad, így a hallgatók által fizetendő kamat évi 2 százalék, emelte ki Giró-Szász András. Ez a mérték a bankok által nyújtott hasonló jellegű hitelek átlagos kamatának a töredékét sem éri el. A kormányszóvivő hivatkozott a London School of Economics tanulmányára, amely a magyar diákhitelrendszert nevezi az egyedüli fenntartható rendszernek Európában. (Az évek óta létező diákhitel 1 bármire szabadon elkölthető, a diákhitel 2 csak a képzési költségekre fordítható).

Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a szocialisták által 2008-ban bevezetni tervezett felsőoktatási részhozzájárulás, és a mostani részösztöndíjas rendszer között, a kormányszóvivő  azt válaszolta: az sok hallgatót kizárt volna a rendszerből, ennek a struktúrának pedig van fedezete. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a részösztöndíjjal nemcsak az eddiginél több hallgató képzéséhez járulhat hozzá az állam, de a diákhitel jelentősen növeli is a felsőoktatás forrásait.

A többség így vagy úgy, fizetni fog

Maruzsa felhívta a figyelmet arra, hogy korábban vagy állami finanszírozású, vagy teljes költségtérítéses hallgatók voltak. Az új koncepció szerint a jövőben az állam több hallgatónak ad fél finanszírozást, amely a diákok személyes érdekeltségét és hozzáállását is megváltoztatja. Az alapképzésben a hallgatók legjobban teljesítő 15-20 százaléka továbbra is ingyen tanulhat. A helyettes államtitkár kiemelte: a korábbi évekhez képest nem változik a mesterképzés és a doktori képzés állami támogatása, az ide jelentkezők teljes állami ösztöndíj mellett tanulhatnak.

A keretszámok azt mutatják, hány diák tanulhat az állam pénzén a kétéves felsőoktatási szakképzéseken, a három éves alapképzésben, az öt- vagy hat éves osztatlan képzésben, illetve az alapképzésekre ráépülő kétéves mesterképzéseken, valamint a doktori képzésben. Ezeken felül más is bekerülhet az egyetemre, ha kifizeti a képzés teljes árát.

A fenti képzésekre 2012-ben összesen 79 871 diák került be: 63 százalékuk állami támogatást kapott, 27 százalék költségtérítést fizetett. Közülük a "klasszikus felvételizők" azok, akik az alap- vagy az osztatlan képzésekre kerülnek. A grafikon azt mutatja, hogy náluk az új keretszámok alapján hogyan változik azok aránya, akiknek fizetniük kell tanulmányaikért: pirossal a teljes költségtérítést fizetők várható számát jelöltük (évente kb 20-22 ezer fő), narancssárgával azokat, akik csak részösztöndíjat kapnak, zölddel azokat, akik ingyen tanulhatnak.

A kormány szerdán arról is döntött, hogy három bizottságot alakít az egyetemek pénzügyi helyzetének rendezésére. Naszvadi György a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az egyetemek adósságrendezési kérdéseit, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az egyetemi uniós projektek önrész-átvállalását, Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az egyetemi ppp-beruházások kiváltását tekinti át. A kormány döntése szerint a 2014-2020 közötti időszakban az európai uniós támogatási projektekból 1000 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére.

Átalakítják az egyetemek irányítási rendszerét is. A rektorok az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntésekben lesznek illetékesek, az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás azonban az egyetemi kancelláriák kezébe kerülnek. Ezek vezetőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára a kormány nevezi ki. Külön ösztöndíjat alapítanak az élsportolóknak és edzőknek, hogy tehetségüket ne külföldön, hanem az egyetemi sport felvirágoztatására kamatoztassák, jelentette be Giró-Szász András.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!