Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Felsőoktatás: Orbán nem fog visszatáncolni

2012.12.14. 17:57 Módosítva: 2012.12.14. 18:00
Több felsőoktatási javaslattal is várják a Brüsszelből hazaérkező Orbán Viktort, aki először a hétvégére, pénteken azonban már a jövő hétre ígérte a probléma megoldását. Forrásaink szerint az ügyben biztosan Orbán Viktor dönt, és az is biztosra vehető, hogy a diáktüntetések hatására nem változtat jelentősen korábbi álláspontján. Várhatóan még kedvezőbbé tennék a tandíj kifizetését szolgáló diákhitelt, ez viszont alááshatja az egész rendszer működőképességét.

Az Index információi szerint a felsőoktatási ügyekkel foglakozó felelősök többféle megoldási javaslattal várják haza Orbán Viktort. A Brüsszelben tartózkodó miniszterelnök a távolból először azt ígérte, hogy már a hétvégén megoldják a felsőoktatási reform kérdését. Pénteken ugyanakkor már azt mondta, hogy „valamikor a jövő héten” öntik végleges formába a keretszámokról szóló kormányrendeletet.

Információink szerint a kisebb kormánypárt, a KDNP körében is teljes a tanácstalanság. A párt csütörtök esti karácsonyi partiján olyan hangokat is lehetett hallani, hogy jobb lenne visszatáncolni vagy legalábbis későbbre halasztani a felsőoktatás nagyszabású átalakítását – ez ugyanis két hónappal a felvételi jelentkezési határidő lejárta előtt nem a legszerencsésebb lépés.

Eddig is Orbán döntött

Egyöntetű nézet ugyanakkor, hogy Orbán Viktor nem olyan típus, aki bármilyen kérdésben meghátrálna. A felsőoktatási ügyekben eddig is Orbán személyes álláspontja volt a döntő. A miniszterelnök a Fidesz politikusait sem engedte beleszólni elképzeléseibe. A kiélezett politikai helyzet miatt azonban most az oktatásügynek kellett kidolgoznia olyan javaslatokat, amelyek „megoldásként” tálalhatóak. Ezek közül Orbán választja majd ki a számára leginkább elfogadhatót.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter legkorábban kedden tárgyalhat a tüntetéseket szervező hallgatói önkormányzatokkal. Kérdés azonban a fentiek fényében, hogy ennek lesz-e bármilyen hatása a végső döntésre, amit legkorábban a szerdai kabinetülésen hozhatnak meg.

Úgy tudjuk, a tervek szerint az ügy politikai lezárása az lesz, hogy összehívják a Fidesz országos választmányát, amelyet a Fidesz ifjúsági tagozata kezdeményezett. A tagozat ugyanis úgy vette észre, hogy az ingyenes egyetemi helyek drasztikus csökkentése már a párt jövőjét fenyegeti. Forrásaink szerint a választmány feladata lesz, hogy miközben teret ad a kritikai hangoknak, megvitassa és legitimálja az újabb kormányzati döntéseket.

Elkéstek, elszúrták

Információink szerint fideszes körökben nagyon nagy az elégedetlenség a felsőoktatási reform súlyosan elszúrt kommunikációja miatt. „Ez egy olyan rendszer, ami nagyon bonyolult, a részösztöndíj és a diákhitel csak egy-egy eleme. Ha egészében elmagyarázták volna, nem lettek volna ilyen hevesek a reakciók” – mondta egy fideszes forrásunk. Maga Orbán Viktor is többször utalt arra, hogy majd elmagyarázzák, miért lesz jó ez mindenkinek. Pénteken Brüsszelben például azt mondta: „ezzel az átalakítással mindenki jól jár, csak még idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki világosan lássa”.

A kormányzat nemcsak a kommunikációval, magával a döntéssel is késésben van. Az eddigi gyakorlat szerint december közepére általában már nyomtatásban is megjelent a felvételi tájékoztató. Az egyetemre készülők ebből tudhatták meg, melyik szakon van lehetőség állami ösztöndíjas, részösztöndíjas vagy csak önköltséges képzésekre. Innentől másfél hónapjuk volt a felvételi jelentkezések beadására (ez a jól kialakul menetrend már tavaly is megborult, akkor is amiatt, hogy az állami támogatással tanulók létszámkeretéről szóló döntés januárra tolódott - emiatt a jelentkezési határidőt is ki kellett tolni).

A 2013-as keretszámokról idén először november 21-én tárgyalt a kormány, majd december 5-én. Ez utóbbira készült az az előterjesztés, amely az elsőhöz képest drasztikusan, 10 ezerre csökkentette a teljes állami támogatásban tanuló diákok számát, a felerészben fizetős helyekét pedig 40 ezerre emelte.

Nincs is döntés?

Ez a kiszivárgott, a kormány részéről azóta sem cáfolt előterjesztés váltotta ki az elmúlt napok tüntetéseit. A demonstrációk beindulása után ugyanakkor többször elhangzott, hogy a diákok sajtóinformációk alapján, és nem végleges tervezetek ellen tüntetnek. Ezzel védekezett pénteken Brüsszelben Orbán is, mondván még nincs döntés, így „nincs mi ellen tiltakozni”.

Tény: Giró-Szász András a december 6-án tartott tájékoztatón csak arról beszélt, hogy a felsőoktatás átalakításának koncepciójáról tárgyaltak, amelynek csak egy részét jelentik a keretszámok, ezekről viszont egyelőre nem született döntés. Giró-Szász beszélt viszont az egyetemek gazdasági irányításának átvételéről, tanároknak és élsportolóknak meghirdetett ösztöndíjakról is, sőt, a felsőoktatásba 2014-2020 között majd befolyó 1000 milliárdos fejlesztési pénzekről és a diákhitel kedvezményesebbé tételéről is.

Az állami keretszámok szűkítését, a részben fizetős képzések kiszélesítését a kormányszóvivő azzal indokolta, így a diák is érdekeltté válik abban, hogy ne húzza el tanulmányait. Bejelentette azt is, hogy az állam szolgálatába lépő diplomásoknak visszatérítik a diákhitelt, és a cégeknek is adókedvezményt adnak, hogy alkalmazottaik törlesztési kötelezettségét átvegyék.

Mondja el érhetően Orbán

Egy fideszes informátorunk szerint most már magának Orbánnak kellene kiállnia, és érthetően elmagyaráznia az elképzeléseket, amelyek egyébként nem rosszak. Forrásunk szerint a magyarázatnak nem a diákhitellel kellene kezdődnie, hanem azzal, hogy az ilyen válságos időszak a családokra is kötelezettségeket ró. A kormány a gyermekes családoknak nem véletlenül nyújt családi adókedvezményt. Tudatosítani kellene mindenkiben, hogy ezt a gyerekenkénti kb havi 10 ezer forintot nem célszerű felélni, hanem félre kell tenni, és a gyerekek jövőjébe lehet fektetni.

Kockázatos lépés a diákhitellel

Orbán is utalt arra, hogy a keretszámokban jelentős változások nem várhatók. A hétvégén így valószínűleg azon dolgoznak, hogyan tudnák még kedvezőbbé tenni a Diákhitel 2 konstrukcióját. Ez nagy valószínűséggel az állami kamattámogatás további növelését jelentené - így a mostani 2 százalék helyett felmerül az 1 vagy akár 0 százalékos kamat lehetősége is.

Az ilyen szintű kedvezmény azonban nem biztos, hogy alkalmas a probléma megoldására. Egyrészt nem biztos, hogy leszereli a hallgatók és a szülők idegenkedését egy hitelfelvételtől.  Másrészt az elkövetkező években jelentősen növeli az állam költségvetési kiadásait - holott a cél éppen az lenne, hogy ne állami, hanem piacról beszerzett forrásokkal pótolják a felsőoktatás hiányait.

Ha a diákhitelt túl kevesen veszik fel, akkor az arányosan magasabb adminisztrációs költségek miatt nem lesz fenntartható. A kevesebb egyetemre bekerülő diák miatt ráadásul a felsőoktatási intézmények leépítése, oktatók elbocsátása válhat szükségessé. Ha túl sokan veszik fel, akkor viszont az elkövetkező években exponenciálisan emelkednének a kamattámogatásra fordított állami kiadások a költségvetésben. Ahogy forrásunk fogalmazott, ebben az esetben épp az állami szerepvállalás növelése tenné kiszámíthatatlanná a hitelkonstrukciót, hiszen minél fenntarthatatlanabb a rendszer, annál nehezebb lesz elhinni, hogy később megint nem nyúl bele a feltételekbe az állam.