Befagyott a pártok népszerűsége

Az elmúlt hónapban lényegében változatlanok maradtak a pártok támogatottsági adatai – állapította meg a január közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása eredményeként az Ipsos.

A kutatás összegzése szerint a Fideszt – már harmadik hónapja – a választókorúak 19 százaléka, 1,5 millió szavazópolgár támogatja, a szocialista párt tartja 16 százalékos, 1,3 milliós táborát. A Jobbik 6 százaléknyi, azaz nagyjából félmillió választót sorakoztat fel maga mögé.

Az LMP kicsivel gyengébben áll, mint a múlt év végén: 3 százalékot, negyedmillió választót vonz. Nem tudott javítani a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek 1 százalékos a tábora, azaz szűk százezer szavazópolgárra számíthat. A pártoktól távolságot tartók csoportja ezúttal 52 százalékos, tehát 4,2 millió választó nem keres vagy nem talál magának támogatásra érdemes politikai erőt.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékos, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbik 12 százalékon áll. Az LMP ebben a körben 5 százalékos, a DK 3 százalékot kapna. Ha a párttá alakulást nemrég bejelentő Együtt 2014 választói mozgalmat is számba veszik, akkor az Ipsos szerint a népesség 4 százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választók köréből pedig 8 százaléknyi szavazat jutna rá.

A felsőoktatás körül kialakult viták, a diákmegmozdulások, a gáz- és áramfogyasztás díjainak csökkenése, a 13. havi nyugdíj bejelentése nem módosították a pártok támogatottsági adatait, és nem látszanak változások a táborok társadalmi-demográfiai összetételében sem – áll az elemzésben.

A Fidesz beágyazottsága – miként az már fél éve látható – viszonylag egyenletes, a társadalom széles rétegeiben az átlagnak megfelelő vagy attól alig eltérő támogatottsága van. Az MSZP az 50 év felettiek körében és a fővárosban a legerősebb, az előbbi csoportban egy kis előnye van a Fidesszel szemben (22, illetve 18 százalék), az utóbbiban minimális a hátránya (21-24 százalék). A Jobbik a férfiak és a középrétegek körében a leginkább ütőképes (8-9 százalékkal), az LMP a diplomások és a budapestiek körében tud sok (7-8 százaléknyi) szavazót toborozni.

Az említett események – és általában a politikusok mostanában született döntései és megnyilatkozásaik – a már meglévő szavazótáborok egyben tartását szolgáltak, de nem voltak hatással a lakosság azon részére, több mint felére, akik tartósan figyelmen kívül hagyják a nekik szánt üzeneteket – állapította meg a cég. Nem lesz könnyű dolguk a kampányok szervezőinek, aktivistáinak az Ipsos szerint, ha újra össze akarják kapcsolni a választók nagyobb tömegeit a politika szereplőivel; az utóbbi két évben ugyanis a közhangulatot az érdektelenség és a politika szereplőivel való markáns elégedetlenség jellemzi.

Mostani felmérésében az Ipsos talált hat olyan kutatási adatot, amely igazolja a negatív viszonyulásokat, a távolságtartást. A legfigyelemreméltóbb – írták –, hogy hónapról hónapra rendkívül magas a pártoktól elfordulók aránya. Az elmúlt másfél évben alig akadt olyan időszak, amikor ne haladta volna meg az 50 százalékot a passzív, bizonytalan választópolgárok száma. Most 52 százalék tartozik ebbe a csoportba, négy évvel ezelőtt 43, nyolc éve 30 százaléknyian voltak.

Az Ipsos összegzése rámutat arra, hogy szokatlanul alacsony a választói aktivitás. Jelenleg a lakosság 37 százaléka menne el teljes bizonyossággal szavazni, 2009 januárjában a választási kedv 44 százalékra, 2005 legelején 51 százalékra volt jellemző.

Ugyancsak minden korábbinál kevesebben vannak a biztos pártválasztók, tehát azok, akik erőteljes aktivitásuk mellett voksra érdemes pártot is megneveztek. Alig több mint a választásra jogosultak negyede (27 százaléka) tudatos és elszánt, négy éve ők 35 százaléknyian voltak, nyolc évvel ezelőtt pedig 45 százaléknyian.

Az Ipsos szerint a kedvezőtlen közéleti légkör összetevője az is, hogy az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik e kérdésben pozitívan). Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók vannak többségben, és így van ez a politikai közegekben is – kivéve a Fidesz táborát. A kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyednyien kedvezőtlen véleményt formáltak. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a honi folyamatokról.

A politikával szembeni ellenérzéseket az is mutatja, hogy a kormány tevékenységével az emberek 63, az ellenzékével 66 százaléka elégedetlen. A pozitívan értékelők aránya 12, illetve 5 százalék, az ambivalens választóké pedig 25 és 29 százalék. A két teljesítményértékelést összevetve kiderül, hogy a szavazópolgárok tekintélyes csoportja, 47 százaléka mindkét oldal munkáját elégtelennek tartja.

Kutatása szerint a választók 53 százaléka a következő választások után kormányváltást szeretne, 21 százalékuk viszont a Fideszt látná szívesen még négy évig. A kabinetet meneszteni kívánók negyede az MSZP támogatója, tizede a Jobbiké, másik tizede pedig az LMP híve.

A kormányváltásban gondolkodók 48 százaléka azonban nem támogatja egyik ellenzéki pártot sem. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy sokak – összességében minden negyedik szavazópolgár – számára nincs politikai lehetőség.