A szerveződő ellenzék megszüntetné az Országos Bírói Hivatalt

Folytatódtak az MSZP kezdeményezésére indult ellenzéki tárgyalások, többek között a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 és a Magyar Szociáldemokrata Párt részvételével, illetve egy új szereplővel, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) Liberális Párttal. Ezen a héten jogállami kérdésekről egyeztettek a Pallas Páholyban.

Politikusok kizárva

A tárgyalók megállapodtak abban, hogy visszaállítanák az Alkotmánybíróság jogkörét, mert nem tartják elfogadhatónak például azt, hogy költségvetési kérdésekben ne dönthessen. Új szabályokat hoznának a testület tagjaival kapcsolatban is. Nem lehetne alkotmánybíró az, aki négy éven belül kormánytag, állami vezető, országgyűlési képviselő vagy párt vezető képviselője volt.

Az Ab elnökét elképzeléseik szerint nem az országgyűlés, hanem a testület tagjai választanák meg. Visszatérnének ahhoz is, hogy bárki kérhet utólagos normakontrollt. Az ellenzéki tervek között szerepel az Országos Bírói Hivatal megszüntetése. Helyreállítanák ezen kívül a kisebbségi jogok és a jövő nemzedék biztosának hatásköreit is.

Új elvek

További fontos változás lenne, hogy az ügyészséget a kormány alá helyeznék, az igazságügyi tárca felügyeletére bíznánk. A tárgyalók szerint erre az átláthatóság és számonkérhetőség miatt van szükség, és azért, hogy ne burkolt politikai befolyás érvényesüljön, ahogy jelenleg. Az MSZP-s Bárándy Gergely ezzel kapcsolatban elmondta, a párt korábban erről mást mondott, de megváltozott a véleményük. Szerinte a vezetőségben már új elvek érvényesülnek.

Az igazságügyminiszternek az egyes büntetőügyekben nem lenne utasítási joga. Az egyeztetésen szintén részt vevő Bárándy Péter szerint azzal, hogy az ügyészség tevékenységi körét a büntetőügyekre szűkítenék, jobban segíthetné a kormány büntetőpolitikáját. Megszűnne ugyanakkor a legfőbb ügyész politikai szerepe, a parlamentben helyette a miniszter válaszolna.

Az egyeztetésen részt vett rajtuk kívül többek között Schmuck Andor, Steiner Pál, Avarkeszi Dezső és Ungár Klára is. Nem tűnt azonban mindenki elégedettnek. A Kalózpárt tagjai csalódottan távoztak, mert egyelőre nem kaptak érdemi hozzászólási lehetőséget. Ők azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányba visszakerüljön az a kitétel, hogy minden hatalom a népé.