Felfüggesztettel megúszta a viperás rendőr

Tárgyalás nélkül zárta le január 14-én a Gödöllői Járásbíróság annak a 32 éves gödöllői készenléti rendőrnek az ügyét, aki tavaly szeptemberben bozótvágóval megkéselt és viperával összevert egy férfit egy gödöllői szórakozóhelyen. F. István a késelés után eltűnt. A rendőrök a gödöllői lakásán, ismerősei, barátai körében is keresték, helikoptert és kutyákat is bevetettek felkutatásáért. A verés és szurkálás után F. István Hollandiában élő rokonaihoz szökött, de családtagjai és kollégái telefonos unszolására néhány nap után hazajött, és alávetette magát az eljárásnak.

Nem került előzetes letartóztatásba, a nyomozási bíró beérte házi őrizet elrendelésével. Kállai Gábor, a Pest megyei főügyészség szóvivője akkor azt mondta: szerinte egyebek mellett a hazatérés ténye, a nyomozóhatósággal való együttműködés, a mindenre kiterjedő részletes beismerő vallomás és a megbánás is közrejátszhatott ebben.

A Gödöllői Járásbíróság most bűnösnek találta F. Istvánt egy rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, ezért 2 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá, közölte Kende Katalin, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője.

A Pest Vidéki Nyomozó Ügyészség indítványozta, hogy mellőzzék a tárgyalást. Erre olyankor van lehetőség, ha a bűncselekményért legfeljebb öt év szabadságvesztést lehetne kiszabni, ha a törvény felfüggesztett, vagy akár közérdekű munka, pénzbüntetés alkalmazását is megengedné, ha a tényállás egyszerű, ha van beismerő vallomás, és ha a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. Tárgyalás mellőzésével két évnél hosszabb szabadságvesztés nem szabható ki. Az ügyészség csupán pénzbüntetés kiszabását kérte, de a büntetésre vonatkozó ügyészi indítvány a bíróságot nem köti, közölte Kende Katalin.

A kiszabott határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül még kérni lehet tárgyalás megtartását, tette hozzá. Ilyen kérése az ügyésznek, a vádlottnak és a védőnek lehet. A sértett csak akkor kérhet ilyet, ha az ügyben polgári jogi igényt terjesztett elő.

Kártérítést várna az áldozat

Csoma Gábor, a támadás sértettje az Indexnek péntek délután azt mondta: most még folyamatban van a tanácskozás arról, milyen jogi lépést fognak tenni, hogyan próbálják majd ezt a "felháborító és felfoghatatlan ítéletet valahogy orvosolni". Hozzátette: jövő hét elejére valószínűleg eldöntik az ügyvédjével, mit tesznek. A későbbiekben mindenképp tervezik polgári per indítását is kártérítésért, és szóba került, hogy akár nemzetközi bíróságig is elmennének.

A megszurkált férfi nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, állt a Készenléti Rendőrség közleményében a szeptemberi támadás után. Csoma szerint ez nem igaz, szerinte bőven nyolc napon túl gyógyulóak voltak a sérülései. Azt állítja: a birtokában van egy olyan látlelet, ami a támadás másnapján készült egy körzeti orvosnál, és ami szerint a sebek összehúzódása minimum 21 napot vesz igénybe. A sértett azt mondta: teljesen a mai napig nem épült fel, például hátsérülése miatt azóta nem tud rendesen háton feküdni, fájni szokott a feje.

"Ha a tárgyalás lett volna, itt sokkal súlyosabb ítélet lett volna" - jelentette ki Csoma.

A szándék a lényeg

F. Istvánt eleinte életveszélyt okozó testi sértés kísérletével gyanúsították. Ahhoz, hogy valakit ilyen bűncselekményért kérjenek számon, nem szükséges, hogy a sértett ténylegesen életveszélybe kerüljön. A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó irányelve szerint életveszélyt okozó testi sértés kísérletét akkor lehet megállapítani, ha az elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik. F. Istvánt végül nem ezért, hanem csak súlyos testi sértés kísérletéért ítélték el.

Ugyanezen a címen indult eljárás a héten az ellen a 30 éves táci nő ellen is, aki egy konyhakéssel hasba szúrta az élettársát az otthonukban. Súlyos testi sértés kísérleténél nagyon gyakori ítélet a felfüggesztett szabadságvesztés. Az anonimizált bírósági határozatok tárában véletlenszerűen kiválasztott öt ilyen ügyből mind az ötben ilyen ítélet született.

Lehet még belőle újra rendőr?

F. István szolgálati viszonyát felfüggesztette a Készenléti Rendőrség parancsnoka, amikor elfogták. A hosszabb távú jövőjét is befolyásolja az, hogy végül nem pénzbüntetésre, hanem felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Akit pénzbüntetésre ítélnek, annál már az ítélet jogerőre emelkedésének napján beáll az úgynevezett mentesítés, vagyis büntetlen előéletűnek számít, kaphat például erkölcsi bizonyítványt. A felfüggesztettre ítélteknek várniuk kell a mentesítésre egészen a próbaidő leteltének napjáig.

Aki viszont rendőr szeretne lenni, annak nem elég önmagában a büntetlen előélet. Annak is jelentősége van, hogy az illető mióta számít újra büntetlen előéletűnek. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint akit szándékos bűncselekmény miatt pénzbüntetésre ítéltek, annak a mentesítéstől számított öt évig kell várnia, amíg szolgálatba állhat. Akit pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, azzal a mentesítéstől számított nyolc évig nem lehet szolgálati viszonyt létesíteni. Ha tehát a Gödöllői Járásbíróság végzése jogerőre emelkedik, akkor három plusz nyolc, azaz összesen tizenegy évig nem állhat vissza rendőrnek F. István. Ha az ügyészség akarata érvényesült volna, akkor csak öt évet kellett volna mindenképp a testületen kívül töltenie.