Nem sok sikert ígér Orbán moszkvai útja

Oroszország a közép-kelet-európai régió államaként tekint Magyarországra, amely ugyanakkor nem meghatározó országa a térségnek. Moszkvának ezért inkább Lengyelország a fontos partnere – mondta Deák András annak kapcsán, hogy Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár csütörtökön bejelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására január 31-én egynapos munkalátogatásra Moszkvába utazik Orbán Viktor.

A magyar és az orosz kormány együttműködésében a szakértő szerint „nehéz örökséget” jelentett, hogy a térség konzervatív pártjai alapvetően szkeptikusok Moszkvával szemben, és a Fidesz is rendszeresen bírálta Oroszországot, illetve a magyar-orosz kapcsolatok alakulását a Gyurcsány-kormány idején. Ezen a „viszonylag konfliktusos, bizalmatlan” viszonyon azonban sikerült valamennyire javítani.

Ennek ellenére „nincs bizalmi viszony” a két ország jelenlegi vezetői között, Orbán Viktor sem említi Oroszországot a legfontosabb keleti célországok között. Barátságra a két ország vezetői nem is törekednek, az együttműködés inkább praktikus, gazdasági, üzleti alapokon áll. Ez abból is látható, hogy a néhány igazán fontos projekten túl másról – például biztonságpolitikai, általános külpolitikai vagy kulturális kérdésekről – nem egyeztetnek a csúcstalálkozókon.

Deák András szerint várhatóan arról a három nagy projektről lesz szó, amelyek jelenleg meghatározzák a magyar-orosz kapcsolatokat: a 2015-ben lejáró magyar-orosz gázszerződésről, a Déli Áramlat földgázvezetékről és a paksi atomerőmű felújításáról, illetve bővítéséről. Ezeken túl minden más „másodlagos ügy”.

Ezek a témák elvileg nem a miniszterelnök felelősségi körébe tartozó kérdések, hanem szakértői delegációknak kellene hosszú, többéves tárgyalásokat folytatniuk róluk – vélekedett. Ezért szerencsés lenne, ha a mostani találkozón is inkább az ilyen küldöttségek felállításáról állapodnának meg, illetve meghatároznák azokat a kölcsönösen elfogadható kereteket, amelyekről az egyeztetések szólnak.

A gázszerződés tárgyalását elindíthatja a miniszterelnökök megbeszélése, de ez nagyon összetett kérdés, amelyben érdemi döntés most nem várható. A Déli Áramlatról azt mondta, ez a projekt a két országnak „viszonylag erős elköteleződést” jelent, és a határidő – 2015 vége – egyre szorosabb. A projekt előrelendítése inkább Oroszországnak fontos. Jelenleg a megvalósításhoz szükséges részleteket kellene tisztázni, de erről sem feltétlenül miniszterelnöki szinten kell dönteni - mutatott rá. Hozzátette, vitás kérdések felkerülhetnek erre a szintre, de jelenleg kevés olyan előkészítő tevékenység ismert, amelyek most miniszterelnöki-elnöki döntést igényelnének.

Az Oroszországból a Fekete-tengeren, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra érkező gázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást ősszel írták alá Budapesten. A vezetéken keresztül Magyarországon évente mintegy 30 milliárd köbméter földgázt haladna keresztül 2016 januárjától. A paksi atomerőműről azt mondta, hogy most „Magyarország térfelén pattog a labda”, mert nem világos, honnan teremthető elő a projekthez szükséges forrás. Magyarországnak először a finanszírozás kérdését kell rendeznie, utána érdemes tárgyalnia a megvalósításról.

A kormány júniusban nyilvánította kiemelt beruházássá a paksi atomerőmű bővítését. Emellett létrehozta a nukleáris energia kormánybizottságot, illetve meghatározta azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását követően megalapozott döntés hozható arról, hogy a bővítéshez milyen lépések szükségesek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!