Úgy osztanák a pénzt, mint Medgyessyék

Érdekes kísérletre készül a magyar államigazgatás: egy ezermilliárdok elköltésére hivatott rendszert olyanná készülnek átszervezni, mint amilyen az előtt volt, hogy hatékonytalansága miatt átszervezték volna olyanná, mint amilyen most.

„Most abban bíznak, hogy jobb állapotban van az államigazgatás” - mondta valaki, aki rálát a kormányzati tervekre. Egy decemberi kormányhatározat szerint a 2014-2020 között érkező EU-s támogatásokat már nem az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) kezeli majd, hanem az egyes minisztériumok között osztják fel a munkát.

Még lehet ez másképp is

Az NFÜ bezárásának ötlete nagy vitákat gerjesztett, és sokak szerint hiába van már kormányhatározat az NFÜ lebontásáról, a döntés még nem végleges. Felmerült például, hogy az NFÜ-nél maradjanak legalább részfeladatok. „Az utóbbi két hétben elindult egy erre vivő folyamat” – utalt arra egy forrásunk, hogy még nincs teljesen vert helyzetben az NFÜ-s lobbi. „Úgyis minden Orbán Viktor íróasztalánál dől majd el” – vetett véget a találgatásoknak egy másik.

„Nagyon ügyesen készült az előterjesztés az átalakítás módjáról. Azt írják, hogy persze, meg lehet csinálni, hogy bezárják az NFÜ-t, csak van utána négy oldalnyi szöveg, hogy milyen kockázatokat kell akkor kezelni, és egy megjegyzés, hogy a régióban csak a lengyeleknél nem központosított a rendszer” – mondta egy forrásunk, aki olvasta a kormány elé került anyagot. „Szerintem ez bújtatott lebeszélést jelent” – értékelte a látottakat.

Vissza a startvonalra

Magyarország 2004-ben lett az EU tagja, azóta áramlanak az úgynevezett kohéziós és strukturális támogatások az országba. Brüsszelnek az az elvárása, hogy legyen minden költségvetési ciklusban egy terv, hogy mire mennyit költ az adott ország, a konkrét költéseket pedig egymástól független intézmények felügyeljék. Az irányító hatóságok találják ki, hogy az egyes nagy célok (operatív programok) alá milyen pályázatokat írjanak ki, és a közreműködő szervezetek felügyelik a konkrét pályázatokat.

A csatlakozáskor az irányító hatóságokat a minisztériumok alá rendelték. Ez egy csonka ciklus volt, mert 2007-ben kezdődött a most kifutó költségvetési időszak. (Hétévente van új költségvetése az EU-nak.) Mire elkezdődött az első teljes ciklus, a létrehozták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és az új hivatal alá helyezték az összes irányító hatóságot. Ennek vezetésével bízta meg Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordont a 2006-os választás után, és így lett utóbbiból politikus.

A központosításra azért volt szükség, mert kiderült, hogy a minisztériumok nem tudtak megbirkózni a feladattal. „Egyszerűen látszott, hogy nem fogják tudni elkölteni a pénzt” – mondta az NFÜ létrehozásán akkoriban dolgozó forrásunk. Érdekes, hogy az egyik érv a mostani modellváltás mellett nagyon hasonló: félő, hogy az NFÜ sem tudja majd elkölteni a pénzt.

A Magyarországnak járó 8 ezer milliárd forint ugyanis hiába nagyon vonzó, azt a brüsszeli követelményeknek megfelelő módon meg kell pályáztatni. És csúszások, befulladt vagy túl lassú kiírások miatt komoly a kockázat, hogy nem sikerül a teljes keretet lehívni. Amire 2013 szilveszteréig nem sikerül az NFÜ-nek szerződést kötnie, az a pénz elveszik a keretből. Eddig 3375 milliárdot sikerült elkölteni a 8000-ből. (Az elköltött pénzhez hasonló léptékű összegről van már szerződés.)

Éppen a választások előtt kell majd a kormánynak elmagyaráznia, hogy miért ragadt be egy csomó euró. Ezért van aki szerint az NFÜ lebontása mellett szól, hogy rájuk lehet fogni majd a kudarcot. „Lehet majd elmúltnyolcévezni, nem is teljesen alaptalanul, de azért nem lehet mindent a szocikra fogni. Azzal, hogy megszüntetik az NFÜ-t, meg lehet majd mutatni a felelősöket, és meg lehet mutatni, hogy tettek valamit.” Ráadásul az NFÜ-höz tényleg sok nehézkesség kötődik, nem egy túl népszerű intézmény, hiába foglalkozik pénzosztással.

Ugyanazt csináló hivatalok

Az NFÜ lebontása a minisztériumok javára csomó szakértő és politikus szerint is nagyon kockázatos. A korábbi tapasztalatok szerint a minisztériumok nincsenek felkészülve ilyen feladatokra. A brüsszeli szabályokat ismerő, a tervezésben rutinos emberek kevesen vannak, és azok is az NFÜ-nél dolgoznak.

Az viszont nem működhet, hogy az NFÜ stábját szétszórják a minisztériumok között. Ugyanis a mostani ciklus pályáztatása hiába jár le 2013 végén, a kifizetések 2015 végéig tartanak. Menet közben a feladatokat áttenni a minisztériumokhoz nagyon nehézkes lenne, mert Brüsszelnek akkreditálnia kell az új rendszert, ami alatt mindent hónapokra le kellene állítani. Ez olyan csúszáshoz vezetne, hogy hatalmas összegek ragadnának be. A kormány előtt ezért olyan terv van, ami a 2015-ig kifutó programokat meghagyná az NFÜ-nél.

Vagyis muszáj lenne új embereket kiképezni, újra felépíteni a rendszereket, és párhuzamosan működtetni legalább két évig két hasonló struktúrát a magyar államigazgatásban. Ez nemcsak pazarlás volna, hanem sokak szerint nem is lenne rá elég ember.

Ráadásul a jogi, közbeszerzési, kifizetési és egyéb kiszolgáló feladatok megtöbbszörözése is túlzásnak tűnik. Viszont ha ezek egyben megmaradnak egy központban – mondjuk egy csonka NFÜ-ben – akkor a tárcák és a központ közti aktatologatás, egyeztetés lehet gátja a kifizetések áhított gyorsításának.

Van még egy érvük az NFÜ-pártiaknak: „akinek van esze, az menekülni fog az NFÜ-ből, hiszen ki akar olyan munkahelyen maradni, ami meg fog szűnni. Ettől még kevésbé lesz hatékony a szervezet, még lassabban mennek majd a kifizetések, és tovább mélyül az a probléma, amit meg akartak oldani” – vélekedett egy, a szervezetet jól ismerő forrásunk.

A Medgyessy-kormány idején az volt a tapasztalat, hogy a minisztériumi apparátusok képtelenek megoldani a pénzek elköltését. „Ebben a közigazgatási kultúrában ez nem fog menni. Még erősebb lesz az a vonal, hogy a haverok, kapcsolatok határozzák meg a pályázati kiírásokat, és nem valami stratégiai terv, ahol a pályázatok egymást erősítenék, és valami közös céljuk lenne” - vélekedett egy fejlesztéspolitikai szakértő, aki a csatlakozás óta EU-s pénzekkel foglallkozik.

Mások szerint azonban az NFÜ nem hozott látványos javulást, rengeteg zavar kísérte a működését. És ha nem lesz egy kézben az egész rendszer, akkor azt nem is szállhatja meg olyan könnyen egyetlen érdekcsoport.

Harcok  

A széttagolás igénye mögött ott van az is, hogy megkezdődött a harc a Fideszben a fejlesztési pénzek ellenőrzéséért. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a vele eddig leginkább együtt dolgozó tárca, az NFM vezetésében egyaránt erős a közgépes vonal, ezt így vélik a kormánypártiak is. Hivatalos kimutatás szerint is a Közgép a legeredményesebb magyar cég a pályázók közül.

A decemberi kormányhatározat szerint a nyolc 2014-2020 közti operatív program közül csak kettő kerülne a Németh Lászlóné vezette fejlesztési tárcához. Hármat a Matolcsy György vezette gazdasági tárca kapna, és egyet-egyet az emberi erőforrások minisztériuma, a vidékfejlesztési minisztérium és a miniszterelnökség. A kormányhatározat szerint az NGM oszthatná szét az összes pénz legalább kétharmadát.

A terveket ismerők szerint érdemi oka a változásnak, hogy a fejlesztési pénzek körül felerősödött a különböző érdekkörök harca. Ebben a rendszerben az NFÜ megtartása inkább az eddig helyzetben lévők érdeke, míg a gazdasági tárcát erősítő törekvések mögött sokan a riválisokat látják. Mindegyik csoport a Fideszhez kötődik, nem arról van szó, hogy kívülről jönnének a kihívók. „Ez a vita legalább részben a hatalmi erőcentrumokról szól” – mondták az Indexnek.

„Amikor egy párt ekkora többséget szerez, akkor minden nagy konfliktus óhatatlanul áttevődik a párton belülre. Úgy tűnik, hogy már túl sokak szemét szúrta az eddigi gyakorlat” – vélekedett egy fejlesztéspolitikában jártas forrásunk. „A fideszesek most egymást nyírják ki” – fogalmazott sokkal sommásabban egy másik. Utóbbi szerint a küzdelem azért is élesedik, meg a recesszióba jutott magyar gazdaság alig ad munkalehetőséget, és ezért az EU-s beruházások felértékelődtek.

A fejlesztési pénzek szakértőink szerint 2007 óta fontosak a politikára hatni tudó gazdasági csoportoknak, azóta többször is indult ádáz küzdelem értük. „Először az volt a politika igénye, hogy akit akarok, az biztosan nyerjen. Aztán meg az, hogy csak az nyerjen. Ez utóbbiról kellene leállni, és megérteni, hogy ennyi pénzt fizikailag nem lehet egy helyre rakni. Nem fogjuk tudni így elkölteni. Nem tudják felszívni. Lehet, hogy ezt értették meg most valakik a kormányban” – vélekedett egy pályázati szakértő.

„Ilyen az orbáni hintapolitika: ha valaki nagyon erős lesz, akkor teret nyit másoknak” – helyezte már hatalomtechnikai kontextusba a fejleményeket egy másik nyilatkozónk.

Többek szerint tavaly nyáron már megkezdődött a harc, amikor Lázár János a Miniszterelnökség vezetőjeként fejlesztéspolitikai kompetenciát is kapott. Ő egyértelműen a szétválasztást támogatja, ahogy ezt szombaton az MTI-nek is elmondta: "a 2014-2020-as EU-költségvetésből Magyarországnak szánt források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd".