Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Harc lesz az uniós ezermilliárdok elosztásáért

2013.01.17. 10:44
Az biztos, hogy a kormány megszünteti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, de hogy mikor, abba épp úgy sokan bele akarnak szólni, mint abba, hogy ki vegye át a pénzosztó szerepét. Az uniós forrásokat kezelő rendszert legradikálisabban Matolcsy György és köre alakítaná át, a fejlesztési tárca azonban olyan „organikusabb” megoldást szeretne, ahol nem az NGM lesz a fő nyertes. A harcba Orbán Viktor is beleszólhat a jegybankelnöki kinevezéssel.

Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) beszántásáról szóló kormányhatározat már megszületett – erről múlt heti cikkünkben számoltunk be –, az uniós pénzek elosztásáért folyó kormányon belüli hatalmi harc még távolról sem ért véget.

Az utóbbi napok eseményei alapján jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kormányhatározat ellenére az NFÜ 2015 végéig mégis tovább működhet, annak érdekében, hogy az Európai Unió most futó hétéves költségvetési ciklusában az országnak járó 8200 milliárd forint kiosztásával a lehető legkevesebb fennakadás legyen. Az NFÜ-vel párhuzamosan állhat fel egy új, a 2014-2020 közötti uniós költségvetésben Magyarországnak járó pénzekért felelős intézményrendszer, amely a szaktárcákra épül, és decentralizáltabban osztogat majd.

A nevük elhallgatását kérő, az eseményeket közelről követő források az Indexnek arról számoltak be, hogy az NFÜ-s feladatkörökért hatalmi harc dúl Orbán Viktor kormányfő közelében. A küzdelem kimenetelét alapvetően befolyásolhatja az új jegybankelnök közelgő kinevezése is.

Kié legyen a kudarc?

Mivel az országban megvalósuló fejlesztések 90-95 százalékát EU-s pénzből finanszírozzák, ezért nagyon fontos érdek, hogy minél több pénzt fel tudjanak szívni a vállalkozások. A lassúság és az értelmetlen beruházások miatt viszont rengeteg kritika érte és éri az NFÜ-t, mert a hétéves uniós költségvetési ciklus végéhez közeledve a rendelkezésre álló pénzeknek még a felét sem sikerült felhasználni. Maga Orbán Viktor is súlyos kritikákat fogalmazott meg az NFÜ működésével kapcsolatban, majd több személyi változás után a szervezet vezetése tavaly megígérte, hogy jelentősen felpörgeti a kifizetéseket.

Információnk szerint a Matolcsy György vezette NGM-ben azonban úgy látják, hogy az ügynökség felpörgetése ellenére sem lesz tartható a teljes forráslehívás. Ezért a minisztérium nem akar belekeveredni a jelenlegi ciklus ügyeibe, az aktuális költesékért nem akar felelősséget vállalni.

Jöjjön a következő kassza!

A kormányzati harc emiatt terelődött az újabb frontra. Itt az a tét, hogy a következő időszakban, 2014 és 2020 között milyen célokra és ki oszthasson a pénzből. A keret ugyan várhatóan kisebb lesz, mint most, de még mindig több ezermilliárd forint jut Magyarországnak.

A kormány decemberben hozott határozata szerint január 31-re kell kész terveket letenni Orbán Viktor asztalára az új intézményi keretekről. Addigra ki kell alakítani a majdani operatív programok körét, és azt is meg kell határozniuk az érintett minisztériumoknak, hogy hány program lóg majd át a következő ciklusra.

A szaktárcák képviselői folyamatosan egyeztetnek arról, milyen legyen az intézményrendszer az új uniós ciklusban, utoljára az Index múlt heti cikke utáni napokban tartottak megbeszélést a Miniszterelnökségen. Ezen a tárcákat felszólították, hogy január 15-ig rakják össze elképzeléseiket az új intézményrendszerről. Az egyeztetéseket Homolya Róbert miniszterelnökségi helyettes államtitkár vezeti, aki az NFÜ-ből jött, és így forrásaink szerint inkább a jelenlegi struktúra továbbfejlesztését preferálja, mintsem egy teljes átalakítást.

Zöldmezős vagy organikus

Eddig annyi szivárgott ki, hogy az NGM-et képviselő Cséfalvay Zoltán államtitkár egy olyan „zöldmezősnek” nevezett megoldást támogat, ami lényegében radikálisan szakít a mostani intézményi keretekkel. Ebben az új rendszerben az NFÜ központi végrehajtási szervezetrendszere (tehát a koordináció) a Miniszterelnökséghez kerülne át, a tárcákhoz tennék az NFÜ irányítóhatósági funkcióit, ami lényegében az EU-pénzekkel kapcsolatos szakmai döntéshozatalt jelenti.

A többi érintett tárca (NFM, EMMI, VM) azonban inkább egy olyan megoldást támogat, ami jobban hasonlítana a mai keretekre, és kevesebb változtatással járna. A tárcaközi egyeztetéseken ezt a lehetőséget organikusnak nevezték el.

A jelek szerint az NFÜ-t nagy mértékben gyengítő átalakítást szorgalmazó NGM is részlegesen visszavonult. Részben azért, mert, mint írtuk, belátta, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási időszakra vonatkozó feladatokat az NFÜ-nek kell ellátnia, viselve ezzel a megvalósítás felelősségét.

Párhuzamos érdekek

Forrásaink beszámolóiból két jól elkülöníthető érdekcsoportot rajzolódott ki, amelyek az új költségvetési időszakért küzdenek. A változást sürgető NGM legerősebb támogatójának Demján Sándor nagyvállalkozót mondják, de a Matolcsy-tervek mögött áll a hírek szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki azt szeretné elérni, hogy az új rendszerben a kamara is kapjon valamilyen funkciót.

A másik pólusról sokat mond az NFÜ élén álló Petykó Zoltán szakmai pályája: ő a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyelőbizottságának volt tagja a 2010-es kormányváltáskor, onnan került az ügynökség igazgatói székébe. Az NFÜ-t hivatalosan felügyelő fejlesztési tárca is ugyanebbe az érdekcsoportba tartozik, a két szerv érvelése mindig szinkronban van, és a személyi mozgások is erre utalnak. Novemberben például kinevezték fejlesztéspolitikai helyettes államtitkárnak az NFÜ addigi kommunikációs vezetőjét, Csepreghy Nándort. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a Németh Lászlóné vezette minisztérium a jelenlegi rendszer konzerválását támogatja.

Információnk szerint a legutóbbi miniszterelnökségi egyeztetésen az NFM képviselője azt mondta, hogy a mélyrehatóbb átalakításnak gátat szabhat, hogy csak működő intézmény akkreditálható a pénzek elosztására, máskülönben Brüsszel nem hagyja jóvá az intézményi átszervezést.. Forrásaink szerint a jelenlegi status quo-t védők rendszeresen érvelnek azzal, hogy az új intézményrendszer brüsszeli akkreditálása nemcsak drága – az NFÜ korábban 80 milliárd forintra taksálta az átalakítás költségeit –, hanem időigényes is. Márpedig választási évben nem engedheti meg magának a kormánypárt, hogy uniós források nélkül maradjon, ezért informátoraink a meglévő és az új intézményrendszer párhuzamos működtetését valószínűsítik.

Ha Matolcsy az MNB-be megy

Hogy a különböző forgatókönyvek közül melyik lesz a nyertes, illetve, hogy az NFÜ-szétszervezés utáni átalakulásnak végül melyik minisztérium és érdekcsoport lehet a győztese, az nagyban múlhat azon, hogy ki lesz az új elnök az MNB-ben.

Ha Matolcsy Györgyre esik a kormányfő választása, az a harcot akár le is zárhatja. Matolcsy helyére ugyanis Varga Mihály kerülhet, aki viszont nem szeretné átvenni az NGM irányítását a jelenlegi struktúrában, így Varga érkezésével az NGM-nél szűkebb jogosítványokkal rendelkező régi pénzügyminisztérium állhat újra fel. Az NGM maradék funkciói ebben a forgatókönyvben az NFM-be kerülnének, így a mostani erőharc egy csapásra megoldódna – vázolták az egyik lehetséges forgatókönyvet forrásaink.

E képbe illeszkedik, hogy az NFM-hez és az NFÜ-höz tartozó államigazgatási kör most annak ellenére lobbizik Matolcsy György jegybankelnökségéért, hogy egyébként szakmailag ők is alkalmatlannak vélik a nemzetgazdasági minisztert a posztra. Úgy tudjuk, Orbán Viktor a február eleji kihelyezett Fidesz–KDNP-frakcióülésen jelenti be, hogy ki lesz az MNB új elnöke.