A nem pereskedő bírákat visszavehetik
További Belföld cikkek
- Nyolcmillió forintnyi kábítószert foglalt le a rendőrség Baranya vármegyében
- Hirdetőoszlopot bontanak az M0-s autóúton, sávlezárás lesz Győr felé
- Megakadályozták Magyar Pétert, hogy belépjen a bicskei gyermekotthonba
- Szájer József: Igyekszem jóvátenni, amit elszúrtam
- Évtizedekre börtönbe küldené az ügyészség az MTK egykori labdarúgójának gyilkosait
A parlament előtt van egy törvénymódosítási javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a korábban nyugdíjazott, de nem pereskedő bírák egy nyilatkozattal kérhessék szolgálati jogviszonyuk helyreállítását, és így rendelkezési állományba kerüljenek - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Székesfehérvári Törvényszék pénteki összbírói értekezletén.
Handó Tünde kiemelte: a javaslat szerint a kérelmet benyújtók bíróként teljesíthetnének szolgálatot továbbra is, valamint általános kártérítésben részesítenék azokat, akik nem szeretnének visszatérni a bírói állományba. Előbbiekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "egyfajta tartalékok lesznek, és bíróként tevékenykedhetnek azoknál a felhalmozódott ügyeknél, ahol többleterőforrásra van szükség".
Hozzátette, a visszatérő bírák nem dolgozhatnának a teljes rendelkezésre állási időben, hanem csak a bírók, az adott bírósági elnökök vagy - országos ügyekben - az OBH elnökének igényei szerint.
Handó Tünde emlékeztetett rá, hogy tavaly a 62 évre leszállított korhatár miatt 231 bíró vonult nyugdíjba, ám a törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, és 165-en munkaügyi pert indítottak. Ebből huszonhét per már jogerősen lezárult, és az érintetteket visszahelyezte Áder János köztársasági elnök.
Az AB júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter tavaly december 21-én terjesztette a Ház elé azt a javaslatot, amely alapján fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek, valamint a közjegyzők nyugdíjkorhatára, és amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínál a kormány azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
A decemberben benyújtott javaslat hatálya az AB által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes lesz, rögzítve egyúttal, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet. Eszerint az érintett bírák kérhetnék például szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. A bírósági vezetői tisztségek ugyanakkor továbbra is pályázat alapján nyerhetők el – hívta fel a figyelmet akkor az igazságügyi államtitkár.
Répássy Róbert január végén benyújtott javaslata azonban törölné azokat a passzusokat, amelyek azt rögzítik, hogy „bírósági vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincs helye”. Vagyis az érintett bírák esetében nemcsak a szolgálati jogviszonyuk, hanem a vezetői tisztségük is visszaállítható lenne. Ugyanígy az ügyészségi vezetők visszahelyezésének tilalmát is törölné a politikus.