Kirúgott kormánytisztviselőt hagyott cserben az AB

Szélsőségesen megosztotta az Alkotmánybíróságot egy röviddel a kormányváltás után kirúgott köztisztviselő ügye.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egykori kormánytisztviselője azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert indoklás nélkül vált meg tőle a tárca 2010 őszén. A minisztérium eljárását a munkaügyi bíróság az új kormányzat idején elfogadott kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján rendben találta, majd 2012 februárjában a Fővárosi Törvényszék másodfokon is helyben hagyta a KIM-et felmentő ítéletet, annak ellenére, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság idő közben alkotmányellenesnek minősítette, és megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság most mégis elutasította a kirúgott tisztviselő panaszát, amelyben az ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és a bírói döntés megsemmisítését kérte. A végzés arra hivatkozik, hogy a testület annak idején „pro futuro”, azaz a jogszabály pótlásának időt hagyva, jövőbeni hatállyal semmisítette meg a törvényt, a köztes időszakban történt bírói döntésben pedig nem érhető tetten érdemi alaptörvény-ellenesség, illetve, hogy az egykori kormánytisztviselő ügye nem minősíthető alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek.

A 15 tagú testületből heten nem értettek egyet a döntéssel, és különvéleményt fűztek az AB napokban nyilvánosságra hozott végzéséhez.

A különvéleményt Stumpf István, az első Orbán-kormány egykori minisztere jegyzi.

Stumpfék szerint nem fogadható el a többségi álláspont: „nem látom, hogy a döntés végkövetkeztetése hogyan hozható összhangba a jogszabály céljának (konkrétan az alkalmazási tilalom és az alkotmányjogi panasz jogintézménye céljának) és a józanésznek megfelelő jogértelmezés követelményével”. „Nyilvánvalóan nem tekinthető a pro futuro megsemmisítés céljának az, hogy a hatályvesztés időpontjáig tartó időszakban ... az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazásával további alapjogsértéseket lehessen elkövetni.”

Stumpf azt is hibás következtetésnek tartja a többségi indokolásban, hogy a konkrét ügy bírói döntésében ne volt „érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség”.

„Mindezek alapján az az álláspontom, hogy a jelen ügyben az alkotmányjogi panasz visszautasításának nem lett volna helye, azt be kellett volna fogadni és az alkalmazási tilalom iránti kérelmet érdemben elbírálni – foglalta össze végkövetkezetését az alkotmánybíró.

Stumpf István, Bihari Mihály és Bragyova András alkotmánybírák már 2011 áprilisában is párhuzamos indokolást fűztek a testület határozatához, amelyben az AB alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a köztisztviselőket fenyegető szabályozást.