Nem nyúlnak az ügynökaktákhoz

Sok év után tavaly februárban újra előkerült a kommunizmus ügynökeinek ügye a parlamentben. Akkor szavaztak az LMP-s Schiffer András az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló javaslatáról, amit akormánypártok elleneztek, és az ellenzéki pártok támogattak.

Miután a Fidesz az államra tolta az ügy rendezését, Lázár János viszont azt ígérte, hogy 2012. májusra feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd megoldást talál arra, hogyan tárják fel az ügynökmúltat. Novemberben pedig Pintér Sándor mondta azt a Parlamentben, hogy reményeik szerint még 2012-ben befejezhetik a munkát, és felállhat a bizottság.

A Fidesz ennek ellenére újra nemmel szavazott, amikor decemberben Schiffer újra benyújtotta gyakorlatilag ugyanazt a javaslatát, bár a párton belül sem mindenki értette, hogy miért. Télen már Bajnai Gordon is arról beszélt, hogy nyilvánosan zárná az ügynökügyet.

Van, aki szerint az ügynökkérdést egy óra alatt le lehetne zárni egy törvénymódosítással, és Ungváry Krisztián történész is szkeptikus egy bizottság munkájával kapcsolatban, mert szerinte volt már egy hasonló szervezet, ami az ügynökmúlt feltárásával foglalkozott (ez volt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amit a kormány szüntetett meg).

Mégsem volt változás az utóbbi egy évben, a NEB-ről pedig továbbra sincs semmi hír.

Változott a kommunizmus megítélése

Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy hol tart a bizottság felállítása, ahol azt a választ adták, hogy „az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései létrehozták a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, melynek célja, hogy felkutassa a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűnöket, és tájékoztassa a nyilvánosságot munkája eredményeiről”.

De mint azt közölték, „Szabó Máté ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság normakontrollt gyakorolt, és 2012. december 28-ai döntéseértelmében közjogi érvénytelenségre hivatkozva megsemmisítette a kommunista diktatúráról szóló cikkeket, köztük a Bizottság felállítását megalapozó pontokat is.” A bizottság létrehozását az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, 2011 végén elfogadott törvény említette meg. A preambulumban az volt olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A jogszabály szerint a NEB tárja fel a kommunista diktatúra működését, a vizsgálatok eredményeit pedig a bizottság átfogó jelentésben teszi közzé. Ez a törvény vált az év végén semmissé.

Ahhoz, hogy a bizottság felállhasson, az Országgyűlésnek újra meg kell teremtenie a Bizottság felállításához és működéséhez szükséges jogszabályi kereteket, a kormány ezután tehet újabb lépéseket azért, hogy a kommunizmus eddig még ismeretlen részeit fel tudják tárni – írta a Miniszterelnökség. Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, a Miniszterelnökség nem közölte.

A kormány addig is kárpótolja a kommunizmus áldozatait, így a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak, a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, az 1956-os forradalomban résztvevők és az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek elítéltjei juttatása idén 50 százalékkal nőtt, 2014-ben pedig további 50 százalékkal emelik majd – írták.

Nem kell alkotmányba írni egy bizottságot

Ahhoz viszont, hogy egy bizottság felálljon, nem kell külön rendelkezni róla az alaptörvényben. Ahhoz sem szükséges alkotmányt módosítani, hogy a bizottság megvizsgálhassa az ügynökaktákat.

Ahhoz tényleg alkotmánymódosítás kéne, hogy meg lehessen nevezni az ügynököket, mert most még a közszereplőket sem lehet. Egy besúgó akár pert is nyerhet rágalmazásért, hiába derül ki az aktákból, hogy ügynök volt. Gulyás Gergely fideszes képviselő tavaly azt mondta, hogy az ügynökkérdés rendezésének főszabályaként lehetővé kell tenni az iratok nagyobb nyilvánosságát, és ez alól csak a személyes, illetve a különleges személyes adatok élvezhetnek kivételt.

Az Alkotmánybíróság decemberi döntése óta eltelt két hónapban viszont semmi jel nem utalt arra, hogy a kormány foglalkozni akarna az ügynökkérdéssel.