Ki követi Matolcsyt a parlamentben?

Ezzel véget értek az azonnali kérdések, és véget ér hosszúra nyúlt közvetítésünk is. Hamarosan összefoglaló cikkel jelentkezünk, abban tudósítunk majd a határozathozatalokról is.

"Én nem vagyok híján a kurucos lendület elleni szimpátiának, de azért ön most az egész bankrendszerről beszél. Úgyhogy óvatosabban az agarakkal" - válaszolta Orbán, aki szerint igenis a bankokkal kell egyeztetni a hitelesek megmentéséről. És a problémában a bankok mellett az államnak és a hiteleseknek is megvan a maguk felelőssége.

Z. Kárpát pont azt kérte, hogy ne ezekkel a statisztikákkal jöjjön, mert őt nem azok érdeklik, akiket már megmentettek, hanem azok, akiket még nem. És az ő sorsukban az akkori ellenzék, vagyis a Fidesz is hibás, mert akkor nem emelték fel a szavukat. Arról is beszélt, hogy a devizahitelt adók "bűnözők, akiket el kell számoltatni".

Orbán örül, hogy ez a "valóban fontos" kérdés a parlamentben is szóba kerül - ez rendszeres fordulata a miniszterelnöknek, csak ebben a témában is elmondta már párszor. Ahogy azt is, hogy a kormány, illetve nem is a kormány, hanem "Magyarország" (taps) már eddig is rengeteget tett a hitelesekért - végtörlesztés, árfolyamgát, stb. Ha pedig ez Magyarország sikere, akkor az ellenzék sikere is.

Bár már lejárt az idő, Lezsák levezető elnök Z. Kárpát Dánielnek is megadta a szót, hogy Orbántól kérdezzen. A jobbikos képviselő azt kifogásolta, hogy a kormány részéről senki sem fogadta a Jobbik szervezésében tüntető devizahiteleseket, akik ezután a Jobbiknak adták át követeléseiket. Ezután arról beszélt, hogy a devizahitelesek négyötödén nem segített a kormány. "Nem vagyok ellendrukker, én azt értékelem" - mondta arról, hogy legalább húsz százalék segítséget kapott. De az elmúlt hetek utalásaiból arra következtet, hogy a kormány a továbbiakban már nem akar segíteni a hiteleseken.

"Ami a dolgok lényegét illeti, a téma éppen a parlament előtt fekszik, most módosítjuk az Alaptörvényt, az Alkotmánybíróságra vonatkozó részét is" - mondta Orbán, aki a javaslatról, amely jelentősen csökkenti az Alkotmánybíróság jogkörét, azt gondolja, hogy jelentősen bővíti azt.

"Nem szeretném, ha félreértene, de ebben a házban ön az, aki 1990 óta innen követte figyelemmel a történteket" - válaszolta Tóbiás, aki szerint az, hogy az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálják, pont azt üzeni, hogy csak kegyencek lehetünk Orbán rendszerében.

Orbán válaszában Tóbiás egyik mellékmondatára tért ki elsőként. Tóbiás 89-es alkotmányról, 89-es demokráciáról beszélt. "Nincs semmiféle 89-es demokrácia" - mondta Orbán, hiszen a rendszerváltás 1990-ben volt. "1989-ben diktatúra volt". Ezután arról beszélt, hogy nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények az emberekért. "Az alkotmányt is emberek alkotják, horribile dictu az alkotmánybírók is emberek" - mondta, majd arról beszélt, hogy "addig kell csiszolni a törvényeket, amíg azok az embereknek megfelelnek". Persze ehhez szerinte be kell tartani az alkotmányt.

"Akkor lehet jogállam, ha a hatalom betartja saját korlátait" - kezdte kérdését a szocialista Tóbiás József, akit az érdekel, hogy miért korlátozza az alkotmánybíróságot a kormánytöbbség. Az alkotmánybíróság korlátozásával szerinte sérül a jog hatalma. Idézte Orbán 2007-es mondatait arról, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mindenki számára kötelező. "Miért változott meg a véleménye" - kérdezte, majd arról beszélt, hány fideszes intézkedést semmisített meg az Alkotmánybíróság az elmúlt években. "Hol a határ, hol van az ön korlátja" - kérdezte Orbántól.

de kormánypárti kérdést kormánypárti kérdés követ, így minden bizonnyal már csak Tóbiás József teheti fel a kérdését a miniszterelnöknek. Ő arra kíváncsi, hogy hol van a határ. Ha mégis jut idő még kérdésre, annak is a miniszterelnök lesz a címzettje. A jobbikos Z. Kárpát Dániel arra kíváncsi, hogy ki adja vissza a házakat, lakásokat és autókat.

Seszták Oszkár kereszténydemokrata képviselő konkrétan azt kérdezi a nemzetgazdasági minisztertől - a poszt éppen betöltetlen -, hogy "tartható-e a jó irány".

"Arra fogom utasítani a minisztériumot, hogy adjanak önöknek érdemi választ" - mondta Orbán, aki örül, hogy a magyar nyelv alapvető szabályaival szemben Dúró nem általában gondolt a cigányságra, amikor általában a cigányokról beszélt. Különben ő maga a közmunkaprogram tapasztalatai alapján arra jutott, hogy a cigányok dolgozni akarnak.

Fotó: Huszti István

Dúró szerint ő nem általában beszélet _a_ cigányságról, hanem a cigányság egy csoportjáról beszélt, amikor "a cigányembereket" említette.

Orbán szerint az oktatási államtitkárság készséggel vizsgálná érdemben a Jobbik felvetéseit, ezzel ő nem is akar foglalkozni. Orbán szerint Dúrót, a "törékeny asszonyt" figyelve nehezen tudja elképzelni, hogy a Jobbik cigányellenes, de amikor azt mondja, hogy általánosságban "_a_ cigányemberek" azért vállalnak gyereket, hogy pénzt kapjanak, az bizony rasszizmus. És még keresztényietlen állítás is

A jobbikos Dúró Dóra saját ötletéről kérdezi a miniszterelnököt, annak apropóján, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a Jobbik ötlete a cigányok kötelező "bentlakásos" oktatásáról cigányellenes. Dúró szerint valójában javaslatuk "meleg szobát és tiszta ágyneműt" biztosítana a cigányoknak. Ezt követően standard jobbikos sztereotípiákat puffogtatott a cigányságról.

"Amit mondunk, azt bizonyítani is kell" - válaszolta Polt Harangozónak. Azt is mondta, hogy egy másik ügyben, ami a tábornokperhez kapcsolódott, elítélték a vádlottat.

"Én még ki sem mondtam, hogy koncepciós per volt, ön már ezzel védekezett" - válaszolta Harangozó, akit az is érdekel, hogy ha a vádlottat tetten érték, akkor a bíróság miért mentette fel. Úgy tudja, a vádlottakat a börtönben megverték és fenyegették, miközben az ügyészség azonnali szabadulást ígért nekik, ha szocialista politikusokra vallanak.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint Harangozó vagy az ötvenes évek gyakorlatát nem ismeri, vagy az ügyészség mostani gyakorlatát. Szerinte nem lehet szó koncepciós perről, mert tetten érték a gyanúsítottat. A beismerő vallomásokat szerinte nem kikényszerítették, mert már azelőtt kiderült, hogy az ígért előnyöket nem tudják biztosítani, hogy a beismerés megtörtént volna. És majd másodfokon eldől, hogy kinek van igaza.

A szocialista Harangozó Tamás jó stílusérzékkel "testközelben az ötvenes évek?" címen kérdezi a legfőbb ügyészt. A téma az ún. tábornokper vádlottjaival szembeni, Harangozó szerint embertelen eljárás. Véleménye szerint ezt az elsőfokú ítélet is alátámasztja, mert abban arról is szó van, hogy az ügyészség valótlan ígérettel kényszerített ki terhelő vallomást a gyanúsítottak ellen. Az érdekli, hogy Polt tudja-e cáfolni az első fokú ítélet megállapításait, indult-e eljárás a felelősök ellen, megfosztják-e köztársasági érdemrendjétől a központi nyomozó főügyészség vezetőjét.

de Orbánnak még hat kérdésre kell válaszolnia, közben pedig még a legfőbb ügyész is kap kérdést a szocialistáktól.

"Azért nem terméketlen a vita, mert nincs vita" - válaszolta Vona, aki szerint Orbán "menekül" a válasz elől. Szerinte nincs is olyan vizsgálat, amely eredményesnek mutatja az EU-tagságunkat. Amúgy ő termékeny vitát akar.

"Ön nagyjából kéthavonta felteszi ugyanazt a kérdést, én meg kéthavonta elmondom ugyanazt a választ. Most is ezt fogom tenni, bár nem hiszem, hogy ez termelékeny párbeszéd volna az ország szempontjából" - válaszolta Orbán. És tényleg megismételte, hogy "van élet az unión kívül", de rosszabb, mint belül. Ráadásul még ésszerű alternatívája sincs az EU-tagságnak, még ha az EU nem is tökéletes. "A terméketlen vita helyett inkább próbáljuk közösen kijavítani az EU hibáit" - mondta. Ezután arról beszélt, hogy a munkahelyek a rendszerváltás miatt szüntek meg, nem az EU miatt.

"Van-e élet az EU-n kívül" - kérdi sokadjára is Vona Gábor, aki szerint az EU miatt romlott a foglalkoztatás és a gazdaság teljesítménye, a multik kirabolják az országot, az uniós támogatásoknak pedig csak a 43 százalékát tudjuk felhasználni. "Egyes számítások szerint", nevezte meg forrásait, melyek alapján azt állította, hogy Magyarországnak 80 milliárd forintjába került csak a jogszabályok összhangba hozása az EU törvényeivel. Továbbra is állítja, hogy Magyarország anyagilag rosszul jár az EU-ban, és hogy Magyarország gyarmat. Újra követelte a népszavazást az EU-ról.

"Örömmel állapítom meg, hogy ha birtokpolitikai kérdésekben külön malmokban is őrlünk, ebben egyetértünk" - válaszolta erre Orbán, aki a fordított áfát hozta fel, illetve azt, hogy a kereskedelmi forgalmat szigorúbban fogják ellenőrizni. "Az új rendszert időben működésbe fogjuk hozni" - mondta a pénztárgépek rendszerbe kötéséről.

Gőgös szerint Németországban alacsony az élelmiszer áfája, pedig nyilván ők sem keverik össze az adópolitikát a szociális politikával. Viszont tudják, hogy az emberek éhesek. Szerinte a magas áfa azért is rossz, mert csalásra ösztönöz. Ezt bizonyítja, hogy romlott árukkal is kereskednek.

"Valóban, a dolog úgy áll, hogy a kormánynak van egy határozott adófilozófiája. Fontos még, hogy mi nem keverjük össze az adópolitikát a szociálpolitikával, mert bukásra van ítélve az a rendszer, ami ezt teszi. És nem akarjuk megbüntetni azért az embereket, mert dolgoznak. Ezért mi mindig is az alacsony szja hívei voltunk és maradunk is" - mondta, egyben bejelentette, hogy szeretnék még csökkenteni is az szja-t. A kieső bevételt viszont a fogyasztáson kell behajtani. Szerinte izgalmas vita lehet arról, hogy melyik adófilozófia a helyes. Az áfacsökkentést vizsgálják, de egyelőre nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy az áfa csökkentése a fogyasztói árakat is csökkentené.

Elsőként a szocialista Gőgös kérdezi, hogy lehet-e a miniszterelnök szavával fizetni a közértben. Idézte Orbánt, aki már 2011-ben arról beszélt, hogy élelmiszerár-robbanás fenyeget. Ennek elkerülésére azt ígérte, hogy a kormány munkacsoportot hozott létre. "Valószínűleg működhet valamiféle egyeztetés, mert minden héten bejelentik, hogy vizsgálják az áfacsökkentést" - mondta Gőgös, aki szerint ez nem elég, most már tenni kéne valamit. "Mindenkinek egy gyomra van" - mondta arra az érvre, hogy a jövedelmek helyett a fogyasztást akarják adóztatni.

"Ha figyelmesen nézi a tényeket, önök csak az IMF és az EU segélyéből tudták megmenteni az országot. Ezzel szemben mi 2010 óta piaci alapon tudjuk finanszírozni az országot" - vágott vissza Cséfalvay, aki megismételte a napirend előtt már elmondott "érvet" arról, hogy Bajnai "válságkezelő kormánya" idején 6,8 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Különben az elmúltnyolcévben minden adat rosszabb volt, mint Matolcsy alatt. Nőtt a gázár-rezsicsökkentés, félszuperbruttó-egykulcsos adó, gyes-gyes, jöttek a párba állítva a történtek. Azt a kijelentését, hogy a kormány megvédte a nyugdíjakat, hangos derültség fogadta. Amikor pedig a 13 havi nyugdíj elvételével jött, a szocialisták bekiabálták, hogy azt ők is adták. Erre Cséfalvay kioktatta őket, hogy csak akkor szabadott volna adni, ha lett volna rá fedezet.

Józsa nem fogadta el a választ, egyben emlékeztetett rá, hogy piaci alapon kétszer annyiba kerül az ország finanszírozása, mint kerülne az IMF hiteléből. A kormánytöbbség elfogadta a választ.

"Tovább kéne menni, a miniszterelnök még nincs itt" - súgta a titkár Kövér házelnöknek, ezért még Józsa István is elmondhatja interpellációját. Ő arra kíváncsi, hogy Orbán, illetve a helyette válaszoló Cséfalvay nemzetgazdasági államtitkár pontosan mit is ért siker alatt, amikor sikeresnek nevezte Matolcsy nemzetgazdasági miniszterségét. A GDP visszaeséséről, az áfa és az eva emeléséről, az egykulcsos adóról, a termékdíj emeléséről, a járulékemelésekről beszélt. Illetve arról is, hogy a társadalombiztosítási járulékot átnevezték szociális adóvá, azaz abból már nem következik ellátási kötelezettsége az államnak. Még a 47 ezer forint is elhangzott. "Mit szól Matolcsy azon kijelentéséhez, hogy ötszázezer magyar dolgozik külföldön" - kérdezte még, és azt is, hogy vajon ezekért a kudarcokért kellett-e távoznia Matolcsynak.