Barroso aggódik a magyar jogállamiságért

A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon pénteken délután José Manuel Barroso. Pia Ahrenkilde Hansen, Barroso szóvivője elmondta, hogy a bizottság elnöke pénteken reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról. Barroso aggódik, hogy az alaptörvény módosítása sérti a jogállamiság elvét.

A szóvivő elmondása szerint Orbán Viktor kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.

Az MTI emellett úgy értesült, hogy José Manuel Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amiben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.

Az értesülések szerint Barroso a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, ami kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön “hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amikkel ezek járhatnak.

Erősödő tiltakozások

Korábban Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára is felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról. Hasonlóan aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok kormánya is. Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő közleményében azt írta, "A módosítások alaposabb vizsgálatot és tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézmények függetlenségét, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét."

Pénteken korábban már Viviane Reding, az EB alapvető jogokért felelős alelnöke is arról beszélt, hogy nagy érdeklődéssel figyeli a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását. Reding elmondta azt is, hogy Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterei javaslatot tettek, hogy hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. A luxemburgi politikus arra is utalt, hogy ilyesmi már korábban is szóba került, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden.

Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok" - jelentette ki Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.

Szerdán a Financial Times szerkesztőségi véleménycikkében írt arról, hogy az európai államoknak kilátásba kellene helyeznie Magyarország szavazati jogának megvonását az EU testületeiben, hogy ezzel ösztönözzék az Orbán-kormányt a demokratikus normák tiszteletben tartására.

Nem átmeneti intézkedések

Decemberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyeket a kormánypárti képviselők javaslata alapján most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba. A javaslat tartalmazza a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő szabályt, a gyűlöletbeszéd tilalmát. A házasságot csak férfi és nő között tennék lehetővé, de beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házastársak élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Az alaptörvény 4. módosítása tartalmazza azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt (az Alkotmánybíróság február 26-án semmisítette meg az egyházügyi törvénynek ezt a pontját). Miután az alkotmánybíróság a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ezt most ugyancsak az alaptörvény tiltaná. Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja.

A javaslat súlyos ellentmondásaira többen felhívták Áder János köztársasági elnök figyelmét. Február végén Szabó Máté nyílt levélben fordult az államfőhöz, amelyben a módosítása aláírásának megfontolására kérte őt. Szabó Máté szerint ha az országgyűlés által még tárgyalt előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegéből, ami az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti.

Hazai jogvédők is arra figyelmeztették a kormányt, hogy a módosítás egy egy önkényen alapuló jogrendszert eredményezne Magyarországon. Majtényi László és Kádár András nyílt levele szerint a módosítás a kormányzat politikai akaratának megálljt parancsoló alapjogi rendelkezéseket számos kivételszabállyal egészíti ki. Ennek következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértő cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet.

A módosításról az előzetes tervek szerint hétfőn szavaz a parlament.