Végleges a röghöz kötés

Eldőlt az utolsó vitás pont a hallgatói nyilatkozatok kérdésében, mondta az Indexnek Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökhelyettese a Felsőoktatási Kerekasztal péntek délelőtti munkacsoport ülése után.

A munkacsoport ülésén Klinghammer István felsőoktatási államtitkár is részt vett, és megállapodtak abban, hogy az államilag támogatott diplomát megszerzőknek a végzés utáni 20 év alatt kell annyi időt Magyarországon dolgozniuk, amennyi a tanulmányaik ideje volt. Ez a tanulmányok jellegétől függően 3-6 évet jelent.

Úgy tudjuk, miután erről megállapodás született, ezt nagy valószínűséggel a kormány is elfogadja majd. Jövő héten ül össze a Felsőoktatási Kerekasztal, ott fogják aláírni a hallgatói nyilatkozatról szóló megállapodást a részvevőkkel.

A hallgatói nyilatkozattá átnevezett hallgatói szerződésekről már szerdán tárgyalt a kormány. Az ülés másnapján Balog Zoltán miniszter azt mondta: egyedül az a kérdés maradt nyitott, hogy hány éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak Magyarországon a tanulmányi idejüket. Akkor még három variáció merült fel: 20, 15 vagy 12 év.

Egy orvos például 6 évig tanul, így az ő szempontjából nem mindegy, hogy diplomája megszerzése után 20 év vagy 10 év alatt kell ugyanennyi időt itthon dolgozni. Ha ezt nem teljesíti, vissza kell fizetnie az államnak képzése költségét.

A most szeptemberben állami támogatású tanulmányokat kezdő diákoknak már nem szerződést, hanem egy egyoldalú nyilatkozatot kell aláírniuk. Ebben egyrészt vállalják, hogy tanulmányaikat időben elvégzik. Másrészt vállalják a magyar munkajog szerinti foglalkoztatást. Ha valaki külföldön, de magyar vállalatnál dolgozik, és itthon fizeti az adót, az ugyanúgy megfelel a törvényi feltételeknek.

Mentesül a kötelezettség alól, aki az oklevelét tartós betegsége, balesete vagy szülés miatt nem képes megszerezni. A későbbi magyarországi munkavállalás kérdésében részben vagy egészben mentesség adható a megváltozott munkaképességre, a tartós betegségre, illetve két vagy több gyermek nevelésére is. A meghatározott kedvezményt csak az egyik szülő számára engedélyezi a törvény.

A csütörtöki Felsőoktatási Médiakonferencián Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke azt mondta: "nem releváns, hogy mennyi idő alatt kell ledolgozni" a tanulmányi időszakot Magyarországon, mert hiába mondják sokan, végül a legtöbben mégsem mennek el külföldre dolgozni. Kiss Dávid szerint "az egész kérdés túl lett dimenzionálva", és csak arra volt jó, hogy a felsőoktatás valódi problémáiról elterelje a figyelmet.

Ezzel szemben Fábri György, az ELTE rektorhelyettese úgy vélte: morális kérdés, hogy a társadalom felsőoktatásra fordított anyagi hozzájárulását miként értékelik a hallgatók, de - mint megjegyezte - "senki nem gondolhatja komolyan", hogy a hallgatói szerződések érdemben befolyásolják a fiatalok többségét abban, hogy kimennek-e külföldre, "ez egy politikai léggömb volt".