15 ezerrel kevesebb lesz idén a felvételiző

A végleges adatok szerint idén 95 147-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára, azaz 15 ezerrel kevesebben mint tavaly. A belső arányok nem változtak jelentősen: 64 ezren alapképzésre, mintegy 8500-an osztatlan képzésre, 3500-an felsőoktatási szakképzésre, csaknem 19 ezren pedig mesterképzésre adták be papírjaikat.

Hat százalékkal emelkedett a tandíjmentes, állami ösztöndíjas helyekre jelentkezők aránya. Idén a felvételizők 85 százaléka szeretne valamilyen nem fizetős képzésben tanulni. A 80 ezer diák közül körülbelül 55 ezernek lesz helye, bár ez a szám Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár szerint az egyetemek kapacitásaitól függően bővülhet. Maruzsa azt mondta: akár 100 ezer diáknak is volna állami ösztöndíjas hely a felsőoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjas kapacitások alapján.

Kereslet és kínálat

Ezek a helyek azonban nem feltétlenül esnek egybe a hallgatók érdeklődésével. Míg a számokból látható, hogy a diákok jelentős része most is gazdálkodási menedzsmentre, pénzügy-számvitelre, jogászképzésre vagy pszichológiára szeretne menni, a legnagyobb esély a tandíjmentes képzésekre való bekerülésre azoknak lesz, akik pedagógusnak, mérnöknek, egészségügyi dolgozónak vagy közigazgatási hivatalnoknak akarnak tanulni. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy aki az állam pénzén tanul majd, annak vállalnia kell, hogy a diplomája megszerzése utáni 20 évben annyi ideig itthon dolgozik itthon, amennyi ideg a tanulmányai tartottak.

Emlékezetes, hogy a decemberi diáktüntetések idején Orbán Viktor azzal próbálta oldani a feszültséget, hogy bejelentette: minden diák bekerülhet tandíjmentes képzésre, ha ehhez a felvételin elér a maximális 500-ból 240 pontot. Később azonban épp a 16 legnépszerűbb szaknál tettek kivételt: ezeken csak a miniszter által meghatározott jóval magasabb pontszám  - 425-470 pont - felett lehet bekerülni nem fizetős helyre.

Erre a 16 népszerű szakra most összesen 10 221-en próbálnak bejutni. A legtöbben a gazdálkodási és menedzsment szak iránt érdeklődnek (1772), sok a jelentkező a turizmus-vendéglátásra (1544), a jogászképzésre (1469), és pénzügy és számvitelre (1544). Ezeken a szakokon tehát majd csak azok tanulhatnak ingyen, akik a maximálishoz közeli pontszámot érik el, a többieknek félévente 60-250 ezer forintot kell fizetniük.

Demográfiai apály és egyéb okok

Látható, hogy a jelentkezők száma jelentősen csökkent az elmúlt években: 2011-ben még 140 ezren, tavaly 110 ezren, idén pedig már csak 95 ezren próbálnak valahol továbbtanulni. A felvételizők számának csökkenését Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár demográfiai és egyéb okokkal magyarázta.

A most érettségiző korosztály demográfiai apály idején született, amelynek hatása az elkövetkező években is érezhető lesz, mondta Maruzsa. Tavaly 57 ezer frissen érettségiző jelentkezett továbbtanulásra, idén pedig 50 ezer. A csökkenésben Maruzsa szerint nem csak a demográfia játszik szerepet. A helyettes államtitkár magyarázata szerint ettől ez évtől átalakul a felsőoktatási szakképzések rendszere. Ide már csak azok a képzések tartoznak, amelyek valamelyik felsőoktatási intézmény felügyelete alatt indulnak. Számos korábbi ilyen OKJ-s képzést ezután a középiskolák visznek - ezek a diákok azonban most nem jelennek meg a felvételi rendszerben.

Maruzsa Zoltán magyarázata szerint nem szabad túlértékelni azt, hogy egyes középiskolákból a diákok már inkább eleve külföldi felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni: ilyen jelenség volt és van, de nem nevezhető általánosnak. A csökkenés másik oka a helyettes államtitkár szerint az, hogy mostanra az idősebb korosztály már megszerezte másod- vagy harmadik diplomáját, lezárultak a nagyobb átképzések, így a csökkenés inkább az ő felsőoktatástól való távolmaradásukkal magyarázható.

A helyettes államtitkár ugyanakkora elismerte: biztosan voltak olyanok, akiket a felsőoktatásról és a felvételi rendszerről szóló ellentmondó hírek intettek óvatosságra és ezért nem jelentkeztek. "Ha egy megszokott rendszer megbolygatnak, annak lehet ilyen következménye", Maruzsa Zoltán külön kiemelte: idén is időben megjelent az on-line felvételi tájékoztató és a felvételi jelentkezés a korábban szokásos menetrend szerint zajlik.

Többen akarnak tanárok lenni

Abszolút értékben nőtt a jelentkezők száma az alapképzésben a pedagógusképzés, a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, illetve a gazdaságtudományi területeken, mondta Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke. A felsőoktatási szakképzésre első helyen jelentkezők száma a felére csökkent a tavalyihoz képest, mivel ezeknek a képzéseknek egy része a köznevelési rendszerbe került. Arányaiban valamivel kevesebben jelentkeztek a tavalyihoz képest az orvos- és egészségtudományi képzésre, ez Princzinger Péter szerint amiatt lehet, hogy az elmúlt két évben "telítődött" a jelentkezők száma.

Ha a felsőoktatás legtöbbeket érdeklő belépő szintjét, azaz az alapképzéseket nézzük, tavalyhoz képest több mint 2,5-szer annyian szeretnének valamilyen állami ösztöndíjas helyet megcsípni  maguknak a gazdaságtudományi képzési területen (tavaly minimális volt a támogatott helyek száma). A sok tandíjmentes hely miatt eleve vonzó a közigazgatási, rendészeti és katonai képzés (32 százalékkal több jelentkező 2012-höz képest) és a jogi (de nem jogász) képzés. Tavalyhoz képest egyharmadával emelkedett az ugyancsak szűkös, tandíjmentes ötéves jogászképzésre bejutni akarók száma is.

A pedagógusképzési területre összesen 7 százalékkal többen jelentkeztek mint tavaly. Ettől az évtől a pedagógusképzést egy blokkban, osztatlan, ötéves képzésben lehet már tanulni. Erre 1241-en pályáznak. Közülük a legtöbben, közel 400-an az ELTE-re szeretnének bejutni, ezen kívül néhány nagy egyetemen, Debrecenben, Pécsett és Szegeden van még 100 felett az első helyen jelentkezők száma.

Maruzsa Zoltán külön kiemelte: az osztatlan pedagógusképzést feltehetően a Klebelsberg-ösztöndíj is vonzóbbá tette. Ennek is köszönhető, hogy láthatóan többen akarnak ismét természettudományos szakokra, fizikára, kémiára, biológiára jelentkezni. A hallgatók ugyanis egyetemi éveik alatt havi 25 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek, ha azonban természettudományos szakpárt választanak, ez az összeg akár havi 75 ezer forint is lehet.

Azt egyelőre nem lehet megondani, hogyan alakult az intézményekbe jelentkezettek száma. Princzinger Péter erről előzetesen annyit mondott: a nagy egyetemekre, különösen az ELTE-re, valamint Debrecenbe és Szegedre, illetve a Közszolgálati Egyetemre jelentkezők száma nem csökkent.