Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Mit takartak ki a Portik-Laborc-iratokból?

2013.04.23. 18:25

Bár a nyilatkozatok szintjén szinte minden párt nagyon megdöbbent és megrökönyödött a Portik-Laborc-találkozók hétfőn nyilvánosságra került leiratain, valójában már legalább híresztelések szintjén régóta tudniuk kellett az ügyről. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságában először 2012 szeptemberében merült fel, hogy a testületnek foglalkoznia kéne a nemzetbiztonsági szolgálatok és a szervezett bűnözés kapcsolatával.

Hárítanak a titkosszolgálatok

Ekkor kezdeményezte ugyanis az LMP-s Mile Lajos azt, hogy a Portik-Laborc találkozó szövegéből származó információk által felvetett kérdések kivizsgálására a Nemzetbiztonsági bizottságon belül állítsanak fel egy széles jogkörökkel rendelkező „ténymegállapító vizsgálóbizottság”-ot. Ezt a kezdeményezést decemberben a bizottság egyhangúlag el is fogadta – bár a bizottság erről szóló jegyzőkönyve titkosítva van –, de a „technikai” részletek miatt  ez a csoport azóta sem kezdte meg munkáját.

Pedig lenne ok a sietségre, hiszen a Potrik-Laborc-találkozók hátterének kivizsgálása eddig csigalassan haladt. Pedig ahogy Mile Lajos idén január 31-én kelt, Pintér Sándorhoz intézett beadványában (pdf) írja, az addig átnézett dokumentumok és a meghallgatások – köztük Laborc Sándor meghallgatása – alapján a rendszerváltás óta „hasonlóan súlyos, a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerű működését alapjaiban megkérdőjelező üggyel nem találkoztunk”.

Ennek ellenére állítása szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól és az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH, az NBH utódszervezetéte) csak „nagyon szegényes, alapvetően hárító tájékoztatást” kaptak, melyekben „az információ értéke kimondottan gyenge volt”. Az egyik levélben az AH például szűkszavúan csak annyit mondott, hogy Portik Tamás nem volt „szervezett kapcsolatban” a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatallal. Ezért a képviselő Pintérnek is megismételte a ténymegállapító bizottság felállítására vonatkozó kérést.

Pintér Sándor februárt 11-én kelt, a jogszabályban előírt írásos válaszában lényegében lesöpörte Mile aggályait, és kijelentette, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója érdemi információkat tartalmazó iratokba biztosított a Bizottság és tagjai számára betekintést, és azok tanulmányozását később is lehetővé tette, amelyre ismereteim szerint az Ön részéről is sor került”. A belügyminiszter tájékoztatta a képviselőt a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozását elbíráló „minősítő bizottság” felállításáról, aminek vezetésével Gálszécsy Andrást, az Antall-kormány volt titokminiszterét bízta meg. Azonban a két, kitakarással teli dokumentum nyilvánosságra hozása – bármekkora hullámokat is kavar – nem egyelő a Portik-Laborc kapcsolat természetének és mélységének feltárásával.

A Fidesz magáénak akarja az ügyet

Az ügy hátteréről megkérdeztük Gulyás Józsefet, a Nemzetbiztonsági bizottság egykori SZDSZ-es tagját, aki jelenleg Mile Lajos LMP-s képviselő bizottsági szakértője. A cenzúrázatlan dokumentumokat is ismerő Gulyás szerint a kormánypárt azért húzza az időt a ténymegállapító bizottság felállításával kapcsolatban, mert a szokásjog értelmében ennek vezetése a kezdeményezőt – azaz Mile Lajost – illetné volna meg. A Fidesz viszont jobban szeretné saját, közvetlen irányítása alatt tartani a vizsgálatot és az ügy kommunikációját.

Gulyás József
Gulyás József
Fotó: Huszti István

Gulyás szerint nehezen védhető Szilvásy Györgynek azon állítása, hogy Laborc csak információt akart kiszedni Portikból. A beszélgetésekben ugyanis az akkori főigazgató kilépett a kérdező, információ szerző szerepéből, és – a szöveg tanúsága szerint – egyértelműen megrendelőként viselkedett. Ráadásul ha valóban egy sikeres operatív műveletről lett volna szó, akkor ennek lett volna valamilyen utóélete – ilyenről azonban nem tudni.

Viszont a „bizalmas” minősítést feloldó Gálszécsy-féle vizsgálat keretében nem vizsgálták, hogy a hangfelvétel és a leírat tartalma valóban 100 százalékig egyezik-e, ennek – és a többi felmerülő problémás kérdésnek – a tisztázására lenne jó Gulyás szerint a ténymegállapító bizottság."