Az érettségivel üzenget a kormány?

Az Eduline dobta fel azt a nagyszerű összeesküvés-elméletet, hogy a hétfői magyar érettségin az érvelő feladattal a külföldre pályázó diákságnak üzen a kormány. A feladat ugyanis az volt, hogy három-négy epikai mű elemzésén keresztül az utazás értelméről vagy értelmetlenségéről írjanak esszét az érettségizők.

Az Eduline arra hivatkozik, hogy a megadott szövegrészlet (Leszek Kolakowski lengyel filozófus szavai) amellett érvel, hogy minden, amit utazás közben megtanulunk, megtanulhatnánk utazás nélkül is, de "egyáltalán nem a tudásért utazunk". Az idézett esszében olyan latin mondások is szerepelnek, mint "eget s nem elmét változtat, aki a bölcsességet a tengeren túl keresi" és "a sötét gond ül a lovas mögött" - vagyis a gondokat mindenhova visszük magunkkal.

Az összeesküvés-elméletek útján tovább haladva gyorsan Orbán Viktorra erőltettük a másik feladatot, így a Berzsenyi- és Vörösmarty versek államférfiját, Napóleont Magyarország miniszterelnökével vontuk párhuzamba.

Mindkét vers Napóleon bukásáról szól, de egészen eltérő módon magyarázza ezt. Vörösmarty azt írja, hogy „Tűrni nagyobbat irígy lőn a sáralkatu ember,/ S tűrni hasonlót nem bírtak az istenek is.” Berzsenyi szerint Napóleont a szabadság eszméje emelte föl, de ő saját kénye alá vetette az emberiséget, és végül az a kéz sújtotta porba, amely felemelte.

Ha talál még klassz összeesküvést a feladatok között, írja meg nekünk!