Hiába sírnak a nők a Nyugatinál

„Segítsen! A férjem... elolvasta az SMS-eimet, és nagyon dühös lett. Nem bántott, habár megszorította a nyakamat. Nem kaptam levegőt... Ő nagyon szeret engem, de én most rettegek.″ „Helló! Tíz éve élek a társammal. Iszik is, de nagyobb baj, hogy a fiunkkal nem foglalkozik. Legfeljebb rángatja vagy lökdösi, már a játszótérre sem viszi le.″ „Segélyvonal? Nem bírom tovább a megaláztatást. Most már tudom, hogy nem vagyok az a gyenge, ostoba nő, akinek a férjem a nyilvánosság előtt beállít. El akarok költözni. Segítsen.″

Fotó: Ránki Dániel

Szerdától vasárnapig csörög a strandkorlátkék telefonfülke a Nyugatinál. Jó esetben csörög, más alkalmakkor meg Macbookra van kötve, és izzadó férfiak vakarják körülötte a homlokukat: miért nem működik? Ilyenkor viszont legalább észreveszik az arra járók, vagy a szerda este mellette gyülekező motoros banda. Péntek reggel például csak magányosan csörög tovább.

A telefonkagylóban valójában Ónodi Eszter, Balázsovits Edit, vagy például Igó Éva zokog, de a történetek valódiak. A készülékkel az AVON és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület próbál kizökkenteni a napi rutinból, hiszen Magyarországon még mindig minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája. A NANE szerint nem csupán a fizikai, de a lelki pofonok, a szexuális fenyegetés, vagy a gazdasági bántalmazás is számít – még ha a törvény nem is ismeri el. Az utolsó témában készült hazai kutatás szerint hetente legkevesebb egy nő, havonta egy gyermek az áldozat.

Az Élet-Érték Alapítvány és az AVON tavaly 50 ezer aláírást akart összeszedni, hogy a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállás lehessen. A százezer szignó is összejött, szeptemberben a parlament szinte egyhangúlag támogatta a kezdeményezést. A vita ezen a héten zajlott, az eredménye már a júliusban hatályba lépő új Btk.-ban is megjelenhet. Vagyis megjelenthetne, ha a kormánypártok is hajlandóak lennének foglalkozni a témával.

Ha elfogadják a javaslatot, családon belüli erőszaknak számíthat majd az is, ha az érintettek az elkövetéskor már nem élnek együtt, csak korábban voltak élettársak. A testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést bünteti majd súlyosabban az új Btk. A büntetéshez az egyszeri bántalmazás viszont kevés lesz, a rendszeresség a kulcs. A könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjedhetne a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, továbbá az aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél, valamint személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az elkövető.

A családon belüli erőszakkal azonban korábban is az volt a probléma, hogy a felszín alatt, lehúzott redőnyök és becsukott ajtók mögött maradt. Társadalmi összefogás, megfelelő tájékoztatás, a panaszaikkal a hatóságokhoz fordulni merő érintettek nélkül semmi sem fog változni Répássy Róbert keddi felszólalása szerint. Ezért lobbizik tovább a NANE is.

Elmúltnyolcév saláta

Az MSZP a héten azért gyűjtött aláírást a Parlamentben, hogy „asszonyverő politikusok ne ülhessenek az Országgyűlésben″. A KDNP-sek közül ezt senki sem írta alá, ahogy a vitán sem jelent meg senki a kisebbik kormánypártból. A Fideszből 8-12 arc tűnt föl a négy óra alatt. Az LMP szerint, amikor a kormánypártiak felszólaltak, akkor is bölcsebb lett volna hallgatniuk: a Fidesz az elmúltnyolcévet és a liberalizmust tette felelőssé családon belüli bűncselekményekért. Beszédében Ertsey Katalin Lázár János múlt heti, Vargával kapcsolatos kijelentését is idézte, miszerint ami otthon történik, ahhoz a pártnak semmi köze. Vagyis nem bánja, ha ütnek, amíg az a négy fal között marad.

A bullshitgenerátorral operáló Varga Istvánt persze eleve senki sem akarta felülmúlni. A fideszes Babák Mihály azért tett egy próbát. Az MTI jelentése szerint azt mondta: „a törvénnyel nem lehet minden problémát megoldani, mert ha az emberek nem kívánják rendezetten megélni a társas kapcsolatukat, akkor továbbra is mindennap előfordulnak atrocitások”.

A zöldpárt úgy érzi, az összetákolt törványjavaslat is csak a Varga-balhé miatt készült el, ráadásul olyan rövid idő alatt, ami az érdemi munka lehetőségét eleve kizárja. A témával foglalkozó nőszervezetek szerint a tervezet nem kompromisszumos és nem megoldás. A PATENT Jogvédő Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága) azt mondja, sem a nemzetközi elvárásoknak, sem a gyakorlat diktálta észérveknek nem felel meg a szöveg. A fő kifogásuk, hogy az együttélés kitétele túlzottan leszűkíti a büntethetők körét, illetve hogy a büntetendő cselekményeket önkényesen válogatták ki. A NANE a büntetések minimumtételét is követeli. Szerintük a párkapcsolati erőszak elkövetői általában kirívóan enyhe büntetést kapnak, ha egyáltalán eljut odáig az ügy.

Ertsey Katalin sem elégedett. Az ügyet a szívén viselő független képviselő szerint a javaslat csak a büntetési tétel megemelésével operál, de nem tölt ki tényállások közötti hézagokat – maradnának a lila foltok. Úgy látja, összességében éppen az nem történik meg, amiért a több mint százezer aláírást összegyűjtötték: hiába kerülnek a családon belüli erőszak körébe a Btk.-ban amúgy is szereplő bűncselekmények, ha nincs tartalmi változás. „Nem egy új paragrafus kell.″

A képviselőnő hiányolja az intézményben élők bántalmazásának szabályozását is; és hogy kimaradnak olyan cselekmények, mint a gazdasági erőszak, amikor a férj éveken át megvonja a pénzt feleségétől, és szabadságát így korlátozza. Szintén büntetni kellene szerinte a megalázást, azt, ha a nőt újra és újra szajhának nevezik, ha mondjuk megtiltják, hogy telefonáljon, szórakozni járjon, vagy a barátaival találkozzon.

Halló?!

Fotó: Ránki Dániel

A Patent és a NANE azt szeretné, ha a kormány folytatná a társadalmi vitát, megint meghallgatná a civileket, és most végre meg is fogadná a tanácsaikat. Az LMP is a munkacsoport tárgyalásait követeli, valamint a nyílt vitát. A párt már egy olyan csomagot is összeállított, melyben épít a civilek tapasztalataira. A független Ertsey szerint a civil társadalom és a nyilvánosság lehet a fegyver. Magyarország számára egyébként az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó CEDAW Bizottsága is fogalmazott meg ajánlásokat nemrég.

Amíg azonban a képviselők vitatkoznak – ha egyáltalán –, az országban számos vak komondor rohangál szabadon. Az aktivisták szerint az áldozatoknak szóló szolgáltatások fejlesztését is azonnal meg kellene kezdeni, a távoltartás reformjára is szükség lenne, és a segítők képzése, továbbképzése sem hanyagolható. Nemcsak bátorítás, védelem is kellene. Meg egy, a magányosan csörgő telefonnál működőképesebb kampány.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!