Orbán értelmetlenül nácizott

Az egyik német közszolgálati televízió, a WDR rendszeresen szervez beszélgetéseket vezető német politikusokkal Európa fórum címmel. Május 16-án a német külügyminisztériumban tartották a 16. ilyen beszélgetést Németország Európáért – Európa megerősítéséért címmel.

A rendezvény több beszélgetésből állt, amelyeken a politikusok nem egymással vitáztak a pódiumon, hanem egyenként kérdezte őket két újságíró. Merkel kihívója, a szociáldemokrata Peer Steinbrück a beszélgetés nagy részében élesen kritizálta Merkelt amiatt, hogy nem megfelelően reagál az európai válságra. Egy kérdésre, hogy Magyarországot ki lehetne-e zárni az EU-ból, a kancellárjelölt azt válaszolta: "tekintettel azokra a magyaroszági fejleményekre, amelyeket én egyértelműen antidemokratikusnak és diszkriminatívnak tartok, nem zárnék ki egy ilyen lehetőséget". Ezt a megjegyzését egyébként a WDR-nek a rendezvényről készült írásos összefoglalójában meg sem említik, a híradóban azonban idézték.

Orbán Viktor az MR1 studiójában

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Merkelt a rendezvény egy másik részében kérdezték. A kancellár arról beszélt, hogy Európa megerősítéséhez egyetértésre kellene jutni arról, mi lehet a felemelkedés alapja. A riporter ehhez azt tette hozzá, hogy a közös értékek tiszteletére is szükség volna. Magyarországon ugyanis az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése és más fejlemények komoly aggodalmakra adnak okot. Mi erre Németország válasza? – hangzott a kérdés.

Magyar barátaink

Merkel erre azt mondta: az Európai Bizottság egyértelműen kijelentette, hogy ahol az alkotmánymódosítás nincs összhangban az uniós alapszerződéssel, ott módosításokra van szükség. Ő ebben támogatta José Manuel Barrosót és a Bizottságot. "Kollégámmal, Orbán Viktorral többször beszéltem erről. Minden alkalommal biztosított arról, hogy komolyan veszik az európai kritikákat, és erre figyelni fogunk a saját pártcsaládunkon belül is" – mondta Merkel.

Ezután idézték vissza Merkelnek Steinbrück délelőtt elhangzott szavait és azt kérdezték: egyetért-e azzal, hogy végső esetben Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból. A német kancellári hivatal honlapján olvasható szó szerint leirat szerint Merkel erre ezt válaszolta:

Nem kell mindig azonnal a lovasságot küldeni, ha szabad így fogalmaznom. Komolyra fordítva a szót: ha kétség merül fel, először beszélni kell egymással és aztán módosítani a törvényeket Magyarországon. Magyarország nagyon nagy segítségünkre volt a német egység megteremtése idején. Ezt soha nem felejtjük el. A másik oldalon viszont nincs mentség. Ha kétség merül fel, hogy ott esetleg antiszemita vagy más tendenciák térhódítása folyik, akkor ezekről nyíltan kell beszélni, mi egymás között ehhez szoktunk hozzá. Úgy vélem, mindent meg kell tennünk, hogy magyar barátainkat a helyes útra tereljük. Semmiképpen sem abból indulunk ki, hogy ki kellene zárni őket, mert azután már semmilyen befolyásunk nem lenne rájuk.

Merkel a lovasságra való utalással valójában kampánybeli ellenfelének, Steinbrücknek szúrt oda. Steinbrück ugyanis még gazdasági miniszterként komoly diplomáciai botrányt okozott, amikor 2009-ben a német adóelkerülés felszámolására indított harcban kilátásba helyezte, hogy a banktitkot szigorúan őrző Svájcot is vegyék fel az OECD pénzmosásgyanús országokat felsoroló  fekete listájára Andorra, Liechtenstein és Monaco mellé. Erre a listára mondta aztán Steinbrück azt, hogy ez olyan mint az indiánoknak a Yuma erőd 7. lovassága: a lovasságnak nem kell kilovagolnia, elég ha az indiánok tudják, hogy létezik. Steinbrück szavait Svájc fenyegetőnek, agresszívnek és elfogadhatatlannak nevezte, sőt Thomas Müller svájci politikus egyenesen egy bőrkabátos nácihoz hasonlította a német gazdasági minisztert.

Orbán megint brüsszelezett

Orbán Viktor a Magyar Rádió péntek reggeli rádióinterjújában reagált Merkel kijelentéseire, amikor a riporter eléggé félrevezető módon ezt kérdezte tőle: "Angela Merkelt kérdezték arról, hogy lovasságot kell-e küldeni Magyarország ellen?" Erre válaszolta Orbán azt,  hogy "a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be".

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ez a mondat volt tulajdonképpen a csattanója az interjú ezt megelőző részének. Orbán ugyanis addig keményen brüsszelezett a magyar rádióhallgatóknak. Arról beszélt, hogy nem világválság van, csak Európa van válságban. A magyarok más válságkezelési stratégiát alkalmaznak, mint a többi tagállam, de ezt Brüsszel nem nézi jó szemmel. A kormányfő szerint Brüsszel azt akarja, hogy "elvegyenek az emberektől", a nagy nemzetközi cégek pedig a bankadó, a multiadó és a rezsicsökkentés visszavonását szeretnék elérni az EU-ban. Orbán szerint "erről szól Brüsszel és Magyarország vitája, az összes többi politikai, emberi jogi és egyéb ügy csak ürügy".

Kampány van

A német tankokra való utalás súlyos reakciókat szült Németországban. Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke a történteket úgy interpretálta, hogy Merkel csak ironikus figyelmeztetést fogalmazott meg, Orbán azonban populista hajlamai miatt nem tudta megtartóztatni magát attól, hogy európai néppártbeli párttársára, Merkelre támadjon. A helyzetet Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára hétfőn azzal próbálta menteni, hogy Orbán nem Merkelnek tulajdonított náci módszereket, hanem Steinbrücknek címezte szavait. A németeknek azonban ez nem így jött le.  Bár Guido Westerwelle német külügyminiszter csak annyit mondott, hogy "ez sajnálatos kisiklás volt, amelyet egyértelműen visszautasítunk", a Spiegel értékelése szerint ez a diplomácia nyelvén azt jelenti, mintha pöröllyel csapott volna oda Magyarországnak.    

A német szociáldemokraták szerint a Fideszt ki kellene zárni az Európai Néppártból, a kereszténydemokratáknak (CDU) és a keresztényszociális uniónak (CSU) pedig ezzel a lépéssel végre ki kell nyilvánítania, hogy nem akarják, hogy "bármi közünk legyen ilyen emberekhez". Kínos, de a Fidesz párttársának számító CDU egyik képviselője, Ruprecht Polenz is azt mondta: Orbán nyilatkozata arról tanúskodik, hogy egyre inkább elveszíti valóságérzékét és a magyar miniszterelnök mindinkább az elszigeteltség felé vezeti Magyarországot.    

Látható volt, hogy a WDR Európai Unióról szóló rendezvényére keményen rányomta már a bélyegét az ottani kampány. Német lapok szerint Merkelnek számolnia kell azzal, hogy a baloldal és a zöldek végig ellene fogják fordítani Magyarországgal kapcsolatos engedékenységét. A magyar Külügyminisztérium keddi közleménye ezzel próbálja menteni Orbánt is. A külügy szerint a Magyarország kizárásával kapcsolatos felvetések egyértelműen kampánycélokat szolgálnak, a magyar kormányfő pedig teljes mértékben egyetért Angela Merkel álláspontjával.

Pro-német stratégia

Orbán Viktor víziója már évek óta azon alapszik, hogy Magyarország a németek segítségével fog kilábalni a gazdasági válságból. A miniszterelnök februári évértékelő beszédében egyenesen azt ígérte, hogy „az újraiparosítással a magyar ipart összeépítjük a némettel”, amivel a magyar gazdaság versenyképességét a világ legjobb harminca közé emelkedhet. A miniszterelnök szerint az uniós nemzetgazdaságok közül a francia, a spanyol és az olasz az elhibázott pénzügypolitika miatt összeomlás szélére került, ezért azoktól jobb távoltartani az országot.

De a pro-német stratégia sem jelentett akadályt Orbán számára, amikor német mamutcégekkel szemben kellett fellépni ahhoz, hogy keresztülvigye a rezsicsökkentés ötletét, és lényegében az ő érdekeiket is sértve indítsa el a Fidesz választási kampányát megalapozó gáz- és villanyárcsökentést. Az RWE márciusban közölte, hogy elfogadhatatlan, ami Magyarországon történik, és bejelentette, hogy felére csökkenti itteni befektetéseit, később pedig megszabadult Tigáz-részesedésétől. Az EnB-ben is felmerült a Magyarországról való kivonulás, és az E-on is eladta gázüzletágát.

A német vállalkozók nem az újságból tájékozódnak

A német sajtó nem fogadta kitörő örömmel a magyar gazdaságpolitika újabb csavarját. A cikkek ismét erősen negatív színben tüntették fel Orbánék lépéseit. A Fideszben azonban meggyőződéssel állították, hogy mindez a profitjuktól megfosztott energiacégek tulajdonosainak és menedzsereinek ármánykodása, akik – befolyásolva a sajtót és néhány politikust – önös érdekeiktől vezérelve megpróbálnak politikai károkat okozni Magyarországnak.

Fotó: Odd Andersen / AFP

Az Indexnek nyilatkozó képviselők többsége szerint azonban az átlagos német vállalkozót nem befolyásolja az ország negatív sajtója, ők ugyanis nem az újságokból tájékozódnak. A fideszesek szerint Orbán eredetileg is arra gondolt, hogy a német iparhoz, és nem a szolgáltatószektorhoz kell csatolni az országot. Ezt az erős különbségtételi törekvést jelzi az is, hogy a kormányzati stratégiai partnerek közé eddig német cégek közül csupán autóipari vállalkozások kerülhettek.

A kormányzat szerint nincs is semmi baj, a gazdasági kapcsolatokat megnyugtatóan sikerült rendezni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 20 éves jubileumának alkalmából szervezett ünnepségen épp a múlt héten rendkívül eredményesnek mutatta be a két ország kapcsolatát. Varga többek között azt emelte ki, hogy a német vállalkozások eddig csaknem 21 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon, és Németország részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában elérte a 25 százalékot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!