Zenét csak az Artisjustól?

Az éttermekben, szállodákban, plázákban szóló háttérzene után is jogdíjat kell fizetni, ezt a pénzt az Artisjus szedi be. A Universal zenekiadó alternatív megoldást kínált erre, a saját zenéiket közvetítették volna azokra a helyekre, amelyek szerződést kötnek velük.

Mivel a saját zenéikről van szó, úgy gondolták, hogy az Artisjus megkerülhető, és nem kell díjat fizetniük. Az amerikai ajánlat olcsóbb is lett volna az éttermeknek, szállodáknak. Az Artisjus szerint viszont nincs igaza a Universalnak, ezért ők továbbra is kérik a zenék után a jogdíjat. A vendéglátósok (akik szerződtek a Universal cégével) meg csak pislognak, hogy most kinek is kellene fizetniük.

Többe kerül a zene, mint a gáz

Az éttermek, szállodák szerint ésszerűtlenül magasak az Artisjusnak fizetendő díjak, van például olyan étterem, amelyik havi 38 ezer forintot fizet a háttérzenéért, többet, mint a gázért, pedig azzal főznek, melegítenek.

Az Artisjus Magyarországon a zenei szerzői jogok közös jogkezelő szervezete. Ők nem tudják minden étteremben vagy szállodában ellenőrizni, hogy milyen számokat játszanak, hanem például az étterem székei alapján meghatároznak egy átalánydíjat, amiért cserébe szinte bármilyen zenét játszhatnak a helyen.

A Universal Cloud Casting nevű szolgáltatása úgy működik, hogy az étteremben, szállodában elhelyezett „fekete doboz” a cég gyűjteményéből játszik zenéket. Ez a közvetítő doboz egyúttal rögzíti is, hogy mit játszik le, így például az étterem aszerint fizet, hogy milyen zenéket lehetett a helyen hallani.

Ha 14000-ből egy hibás, bukik az egész

A magyar szabályok szerint alapesetben szinte minden Magyarországon lejátszott zene után az Artisjus szedhet jogdíjat, amit meg is tesz. Ebből a rendszerből ki lehet lépni, amit az amerikai zenei óriás meg is próbált, de hosszas jogi eljárás után nem járt sikerrel. Az Artisjus képviselőjének elmondása szerint is csupán tizennyolc körül lehet azoknak a száma, akik kiléptek a rendszerből. A Universal nem zeneszerző, a cég megvásárolta a zenék jogait a szerzőktől, előadóktól.

Az Artisjus rendszeréből való kiléptetéskor a Universalnak igazolnia kellett azt, hogy valóban az összes zene jogai nála vannak. Az amerikai óriás 13-14 ezer zeneszámot akart kiléptetni egyszerre, ezeknek az összes szerződését be kellett mutatnia az Artisjusnak, ami meglehetősen nagy munka. A szerzői jogvédő iroda pedig talált olyan szerződéseket, amelyek nem voltak mindenben megfelelőek, például nem voltak aláírva. Mivel a Universal egy kérelemben kérte a több ezer zeneszám kiléptetését a közös rendszerből, az egészet visszadobta az Artisjus, annak ellenére, hogy csak az esetek töredékében volt hibás a jogok átszállásának igazolása.

Fotó: Jászai Csaba

Ahogy Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója elmondta, ha a 14 ezer zeneszámból csak egynek a jogait nem tudják megfelelően igazolni, az egész kérvényt vissza kell dobniuk, mert nem lehet részben eleget tenni a kérésnek.

A Universal cége elindította a zenei szolgáltatást, de mivel nem sikerült megállapodnia az Artisjussal, nehéz helyzetbe kerültek az ügyfelei. „Egyeztetést kezdtünk, több megoldást is felajánlottunk nekik, részben átvállaltuk a jogdíjakat tőlük”, mondta Kővári Tibor, a Cloud Casting vezetője. Az Artisjus szerint nem járhattak el másként, a jogszabályok szerint nem volt más lehetőségük, vissza kellett dobniuk a kérvényt. Ha a hibákat orvosolják, jövőre kiléphetnek a rendszerből (a szabályok szerint csak év végén lehet kilépni a rendszerből).

Gomolyfelhők

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki fórumán több vendéglős, szállodatulajdonos támadta az Artisjust, mert szerintük túl magas díjat szednek, és túl sokat költenek magukra. A már említett éttermen kívül egy teaház tulajdonosa arról számolt be, hogy havi forgalmának tíz százaléka megy az Artisjushoz, ami szerinte irreális.

Tóth elmondta, hogy az Artisjus évente nagyjából kétmilliárd forintot költ tisztán a saját működésére, tehát ez a pénz sosem jut el a szerzőkhöz, vagy előadókhoz. Ez a költség a 150 körüli alkalmazotti létszámhoz viszonyítva fejenként 13 millió forint körül van. Tóth szerint a magas költségeket például a számítástechnikai infrastruktúra, a szerverek indokolják.

A zenészek oldaláról is érte támadás az egyesületet: szerintük nagyon nagyon alacsony az a pénz, ami végül a művek alkotóihoz eljut, a csütörtöki fórum egyik résztvevője szerint van olyan eset, amikor a dalok lejátszásának darabjáért kevesebb, mint 0,05 forintról van szó. Tóth elmondása alapján nagyjából huszonöt olyan szerző van Magyarországon, akik havonta egymillió forint felett keresnek a jogdíjakból, és 8-900, akiknek havonta húszezer forintnál több jut. Az egyesület körülbelül tizenegyezer alkotó jogait kezeli.

A Universal szolgáltatása egyébként több országban is működik, elmondásuk szerint Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és máshol is sikerült elindítaniuk a rendszert. A csütörtöki megbeszélés résztvevői azt vetették fel, hogy az Artisjus monopol helyzetben van, ezért magasak az árai, és ezért lett volna jó a Universal szolgáltatásának beindulása.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!