Milyen nemzet az, amelyik nem tud együtt ünnepelni?

Mitől nem leszünk gyarmat?

„Mi nem vagyunk sem jobb, sem baloldalon; mi elől vagyunk" – nyitotta meg Sólyom László a konferenciát, aki szerint van harmadik út. A volt köztársasági elnök az LMP pártalapítványának vasárnapi, Merre van előre? című konferenciáján többek között arról beszélt, hogy szerinte a diktatúra emlegetése ugyanannyira félrevezető, mint a  rendszerváltás utáni évek politikájának összemosása és elutasítása: egyik sem segít megérteni a Magyarországon zajló folyamatokat. Mint mondta, a közvélemény félrevezetése előbb-utóbb megbosszulja magát.

Fotó: Huszti István

Magyarország és az Európai Unió viszonyáról azt mondta, minden azon múlik, hogy sikerül-e megtalálnunk a közös nyelvet a problémák megoldásához. Ehhez szerinte alapvetően ismernünk kell, hogyan is működik az EU, értenünk kell a gondolkodásmódját, mert csak így van esély a valódi párbeszédre, a megbecsülésre és megértésre. Az autonómiáról azt mondta, a legfontosabb, hogy az egész Kárpát-medencét egy ökológiai egységnek kell kezelni, valamint, hogy az energiafüggőségtől hosszú távon meg kell szabadulni. A tervezett atomerőmű-építéssel szerinte óriási függőségbe kerül az ország, az urán beszállításától egészen a hulladék kezeléséig. Véleménye szerint ezekkel a témákkal kell foglalkozni, amikor felmerül a kérdés, hogy „mitől nem leszünk gyarmat”.

Fiskális alkoholizmus, monetáris szadizmus

A konferencia második felszólalója Róna Péter közgazdász volt. Beszédét azzal kezdte, hogy ilyen magas reálkamat mellett nem tudnak megélni és növekedni a magyar vállalkozások. Elmondta, hogy az egyik legfontosabb adat, hogy mennyi és milyen mértékű beruházások vannak egy országban, és ebből a szempontból leszakadó pályán van Magyarország. Mint mondta, nem az a gond, hogy nincs tőke Európában, sőt „forrásdús a mai világgazdaság” − mondta Róna. A gond az, hogy a tőke nem jön Magyarországra, sőt az is elmegy, aki eddig ide fektetett be. Szerinte ennek az az oka, hogy jelenleg nem bizalomgerjesztő a politikai helyzet az országban.

Róna szerint egy felzárkózó gazdaság monetáris politikájának „enyhén lazának” kell lennie. Gyenge valutaárfolyamra, de szigorú fiskálális politikára lenne szükség, Magyarországon azonban ennek pont a szöges ellentéte zajlik, „fiskális alkoholizmus és monetáris szadizmus” − fogalmazott Róna. A közgazdász szerint egyébként a magyar gazdasági sikertelenségnek történelmi okai vannak. „Megállíthatatlanul veszekszünk egymással és a világgal” – fogalmazott, és hozzátette, hogy a politikai ellenfelek nálunk meg akarják semmisíteni egymást. Feltette a kérdést, hogy miféle nemzet az, amely nem tud együtt ünnepelni, és a legutolsó közös élménye is 60 éves: az 1953-as londoni 6:3.

Fotó: Huszti István

A közgazdász szerint a jobboldal és baloldal történelmi kibékülésére van szükség, különben újra megtapasztaljuk, hogy milyen, amikor összeomlik az ország. De beszélt az EU felelősségéről is. Szerinte a maastrichti kritériumok kiterjesztése mindenkire az egyébként is nagy különbségeket csak bebetonozta, hiszen az egységes piacot a nagyobb és erősebb országok jobban ki tudták használni. Föl kell nőnünk, meg kell erősödnünk, fogalmazott Róna és kiemelte, hogy a „tudás mindent visz”. Mint mondta, lehet beszélni a munkáról és annak fontosságáról, mindenhatóságáról, ha az nem kapcsolódik a tudáshoz, semmit sem ér. Hozzátette, hogy óriási szellemi kapacitás van az országban, a probléma az, hogy a politikát és a valódi szakmai teljesítményt vasfüggöny választja el egymástól.

Nyitogatni kell a szemeket

A harmadik és egyben utolsó felszólaló a Fideszes Ángyán József volt. A politikus elmondta, hogy erkölcsi kötelességének tartja, hogy járja az országot és különböző fórumokon „nyitogassa a szemeket”, hogy mi is történik valójában a földdel kapcsolatban, mivel nem az történik, mint amit a társadalmi egyeztetéseken ígértek a választások előtt. Ángyán szerint, ha az valósul meg, amit a Fidesz földtörvény címszó alatt kidolgozott és elfogadott, akkor dél-amerikai modellhez hasonló jön létre Magyarországon: 250-300 érdekeltség fogja a földek túlnyomó többségét a kezében tartani.

Fotó: Huszti István

Ángyán – akit előadása alatt többször is hangosan megtapsolt a közönség – elmondta, hogy jelenleg aránytalan harc megy földkérdésben a spekuláns nagytőke és a helyi kisközösségek között. Ennek egyik oka szerinte, hogy az élelem előállítása stratégiai kérdés. Aki nagyobb területen tud termelni, az nagyobb szeletet hasít ki ebből a piacból. A másik ok pedig a föld ára. Mint mondta, a magyar és nyugati földek hektárának árában akár ötvenszeres is lehet a különbség. A harmadik pedig a támogatás. A politikus szerint a már eleve nem kevés hektáronkénti 60 ezer forintos állami támogatás különböző uniós pályázati pénzekkel elérheti a hektáronkénti 200 ezer forintot is. Egy nagyobb területen így akár százmilliós is lehet a támogatás mértéke, ami már eléri a spekulánsok ingerküszöbét is.

A politikus elmondta, hogy az egyébként nehezen elérhető, de nyilvános adatokból a saját kutatásai szerint kiderül, hogy 2011-ben hat „tőkeérdekeltség, vagy gazdasági érdekcsoport, vagy maffiacsalád” érdekeltségéhez tartozó cég vette föl a harminc legnagyobb támogatást. Ők összesen 15 milliárdnyi támogatáshoz jutottak. Összehasonlításképp elmondta, hogy a 300 ezer embert érintő tanyaprogramra összesen egymilliárd forintot költött az állam ugyanabban az évben. Előadása végén a politikus egy félmondatban említett valamiféle választási listát, amit még ki kell dolgozni. Ez akár egy jövőbeni együttműködésre is utalhat a felszólalók és az LMP között, de erről semmi konkrétum nem derült ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!