Időzavarba került a cigánygyilkosságok pere
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa - Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
Július vége előtt már biztosan nem lesz ítélet a romagyilkosságok ügyében – derült ki a Budapest Környéki Törvényszéken kedden. A tanácsvezető bíró, Miszori László korábban tárgyalási napokat tűzött ki e hét szerdára és péntekre is, ám ezeket most váratlanul törölte. Új tárgyalási napnak július 24-ét jelölte ki, és hozzátette, hogy az ítéletet ekkor sem fogja még kihirdetni.
A bíróság sajtókapcsolatokért felelős munkatársától megtudtuk, hogy ezen a napon az utolsó szó jogán a vádlottak beszélhetnek majd. A gond csak az, hogy a bíróságok hagyományos hathetes nyári ítélkezési szünete július közepétől augusztus végéig tart. A büntetőeljárások esetében ennek nincs jogszabályi alapja, de erre az időszakra a legritkább esetekben írnak ki tárgyalást. Egyelőre nem tudni, mikor kerülhet sor az ítélethirdetésre. Miszori bíró helyzetét nehezíti, hogy augusztus 21-én letelik az előzetes letartóztatás maximális, négy éves időkerete: ha nincs ítélet, a vádlottakat aznap szabadlábra kell helyezni.
A vádbeszéd és az ügyvédi védőbeszédek már elhangzottak. A legutóbbi, múlt heti tárgyaláson az elsőrendű vádlott, K. Árpád órákon át beszélt, ma, kedden pedig öccse, a másodrendű K. István mondott több órás beszédet, és a harmadrendű P. Zsolt is tett egy rövid nyilatkozatot. Ezek azonban még nem az utolsó szó jogán járó beszédek voltak.
A büntetőeljárási törvény lehetőséget ad rá, hogy a védő perbeszéde után a vádlott is szót emeljen saját védelmére. Ez nem ugyanaz, mint az utolsó szó joga, és a vádlottak most még csak ezt a lehetőséget használták ki.
K. István a bátyjához hasonlóan alaposan felkészült a beszédére, egy vaskos gyűrűs könyvvel jelent meg, és abból olvasott fel. Feszültnek tűnt, a magával hozott tollat leejtette. Hosszan foglalkozott a negyedrendű vádlott, Cs. István rá nézve terhelő vallomásával, támadta a szavahihetőségét, kisebb-nagyobb hazugságokat igyekezett rábizonyítani. Tagadta, hogy járt volna a halállal végződő támadások helyszínein, és olyan személyes részletekben is vitába szállt a vádirattal, mint hogy bátyja apaszerepet töltött be az életében vagy sem. "Biztos, hogy nem", illetve "semmiféle bizonyíték nincs erre" – ez a két fordulat számtalanszor ismétlődött K. István beszédében.
A harmadrendű vádlott, P. Zsolt egészen rövidre fogta, ő nem gyűrűs könyvvel, csak egy szál papírlappal állt ki. Hangosan, határozott hangon arra kérte a bíróságot, hogy ne kövesse az ügyészség példáját, az ítéletet ne hipotézisekre és feltételezésekre alapozza, hanem bizonyítékokra, azon belül is csak a törvényesen beszerzett bizonyítékokra.
P. Zsolt beszéde után a bíró a hallgatóságot meglepő fordulattal közölte, hogy a hetekkel ezelőtt már lezárt bizonyítási eljárást újra megnyitja. Ezt azzal magyarázta, hogy mindkét K-testvér a felszólalásában lényegében vallomást tett, ahogy erre figyelmeztette is őket. A bíró azt mondta, hogy mivel beszédeikben hivatkoztak olyan bizonyítékokra, amelyeket korábban a bíróság nem ismertetett, ezeket most a bizonyítás anyagává kell tenni.
Így pótolta ezt az elmaradást, különféle (például házkutatásról készült) jegyzőkönyveket ismertetett a tárgyaláson. Mikor ezzel végzett, ismét befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást. "Most érkeztünk a végére ennek a tárgyalássorozatnak" – jelentette ki, zárásként pedig kitűzte a következő tárgyalási napot július 24-re.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
