Szilárda
0 °C
6 °C

Mit művel az árvíz az almásfüzitői vörösiszappal?

2013.06.07. 14:30
Az almásfüzitői vörösiszap-tározót Orbán Viktor a kilenc rendkívül veszélyeztetett terület egyikének nevezte meg csütörtökön. Azt senki nem vitatja, hogy a gátak elég magasak, ugyanakkor a Greenpeace aggódik, hogy a talajvíz megemelkedése esetén a tározóból veszélyes anyagok szivároghatnak a Dunába, ahogy az egy tavalyi MTA-tanulmányban is felmerült. A tározó tulajdonosa szerint erre nincs reális esély, a tározó alatti agyagréteg szigetel, de maga a megszilárdult vörösiszap is vízzáró.

„Az a veszély nem áll fönn, hogy a Duna meghágná ezeket a gátakat" – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, miután terepszemlét tartott a VII-es számú almásfüzitői vörösiszaptározónál.


Nagyobb térképre váltás

Az államtitkár hibának tartja, hogy a szocializmus alatt a folyópartra építették a veszélyes hulladékokat tároló létesítményt, de úgy látja, hogy ezzel „együtt kell élni, és nem tudunk mit tenni”. Az mondta, hogy ugyan nincs röntgenszeme, de a bejárás során látottak alapján úgy véli, hogy a gátak elég magasak.

A gátak rendben vannak

A dunai árvíz legmagasabb várható vízszintjéről szóló híreket olvasva több olvasónk aggódva érdeklődött, hogy elég magasak-e az almásfüzitői vörösiszap tározó gátjai, nem veszélyezteti-e őket az árvíz. Ezekre az aggályokra a tározót kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) a következőképpen reagált:

A VII. tározót védő gátak 4 méterrel magasabbak a hozzá csatlakozó árvízvédelmi gátaknál. Az évezred árvizének nevezett 2002-es áradáskor még ezeket az alacsonyabb árvízvédelmi gátakat sem veszélyeztette az árvíz. Az itteni gátak nemcsak magasabbak, hanem stabilabbak is, mint a többi, mert a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésekor plusz kőgáttal erősítették meg. A Katasztrófavédelemmel és Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve, a Komáromnál várható 810 cm-es tetőzés esetén a VII-es gátkorona kb. 4-5 méterrel lesz magasabban a vízszintnél.

Alulról támad

A gátak magassága tehát valóban megnyugtatónak látszik, ugyanakkor, ahogy Vay Márton, a Greenpeace illetékese felvetette: az igazi gond nem is ezzel, hanem az alsó szigetelés hiányával lehet. „Az utóbbi miatt a vízszint a közlekedő edények törvénye miatt belül is megnő, ami az ár levonulása után akadálytanaul áramlik vissza a mederbe, kimosva az ismeretlen összetevőjű de ismert mennyiségű veszélyes hulladék sok-sok mocskát” – mondta a környezetvédő szervezet képviselője.

A szervezet vegyi anyag szakértője, Simon Gergely szerint a több mint 50 éve, „az akkori kor színvonalán” épült tározó „valamennyire most is szivárog”, de nem kimutatható mértékben, azonban az árvíz tovább növelné a szivárgás kockázatát. A Greenpeace korábban mintákat vett a part menti töltésekből, amelyek során kimutatták, hogy „a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a megengedett 15 mg/kg helyett 324 mg/kg volt a part menti talajban”.

Brüsszel vizsgálja

A környezetvédők tavaly januárban az Európai Bizottsághoz fordultak, amiért a TKV egy többféle veszélyes hulladékból álló komposztanyagot rakott le a vörösiszap tározó tetején, amelynek esetleges szivárgása szerintük komoly környezeti kockázatot okozna. Az uniós szerv vizsgálata jelenleg is tart.

A Greenpeace nem egyedüliként aggódik az almásfüzitői vörösiszap tározó által jelentett környezeti kockázat miatt: a Magyar Tudományos Akadémia tavalyi, a 2010-es Kolontár és Devecser térségében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófára reagáló Katasztrófák tanulságai című tanulmánykötete is veszélyesnek látja a Duna árterében, különösen földrengésveszélyes zónában található tározót.

„Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és a nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik” – áll az MTA tanulmányának Almásfüzitőre vonatkozó megállapításaiban.

A jelenlegi rendkívül magas vízállás miatt a Greenpeace különösen aggasztónak tartja az MTA kiadványának alábbi megállaptását: „Az I-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.” A zöld szervezet az átázó gátakon keresztül esetleg újra képlékennyé váló vörösiszap miatt a gátak állékonyságát sem látja biztosítottnak.

Félreértés: biztonságban vagyunk

A TKV sajtósa érdeklődésünkre elmondta: szándékos ferdítések és félreértések sorozata veszi körül az almásfüzitői VII-es tározót, ezért mindent megtesznek azért, hogy elejét vegyék a felesleges pánikkeltésnek. Ahogy rendszeresen frissülő oldalukon is írják: „a Vízügyi Igazgatóság és a Katasztrófavédelem, a Környezetvédelmi hatóság és cégünk munkatársai 24 órás ügyeletben, illetve a Bányakapitányság naponta ellenőrzi a gátakat”. A katasztrófavédelem szerdán külön ellenőrzést végzett a balassagyarmati földrengés miatt, ekkor is mindent rendben találtak.

A szivárgással kapcsolatos aggályokat a cég így igyekezett eloszlatni: „Vizsgálatok és ellenőrzések sorozata igazolja, hogy a tározó nem szivárog. A tározó agyagmagos kialakítású, így ez a természetes műszaki szigetelés elzárja a vörösiszapot a környezetétől. Ráadásul, a vörösiszap önmaga is vízzáró. Az almásfüzitői tározóban lévő vörösiszap megszilárdult. Hatósági vizsgálatok mutatják, hogy a tározó körül lévő monitoringkutakban a korábban keletkezett szennyeződés mértéke csökken a talajvízben” – írta a cég.

Ugyanerre az agyaglencsére hivatkozott Illés Zoltán is fenti videonyilatkozatában. Arról, hogy akkor Orbán Viktor miniszterelnök miért minősítette rendkívül veszélyeztetettnek az almásfüzitői vörösiszap tározót, a vízügyesek Országos Műszaki Irányító Törzsétől megtudtuk: Komárom és Almásfüzitő között meg kell erősíteni a vasúti töltést, ezért minősül veszélyesnek a szakasz. Csütörtök reggel 180 katonát vezényeltek a töltésre, azonban az árvízvédelmi gát sérülékenysége elvileg nem veszélyeztetné a VII-es tározót, mivel annak gátja 5,5 méterrel magasabban van.

Nem folyna sehová

Annyi mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a gátak magassága megnyugtató, azokat több hatóság munkatársai folyamatosan ellenőrzik, és pillanatyilag úgy látszik, azok megcsúszására, dőlésére sincs reális esély. A telep igazgatója 2010-ben erről az eshetőségről így nyilatkozott: „Ha netán valamiért ledőlne a tározó fala, ez az anyag már nem folyna sehová. Nincs itt folyékony anyag sehol, se zagy, se iszap, se lúg.”

A tározóból esetlegesen szivárgó veszélyes anyagokkal kapcsolatban a szakértői álláspontok is megoszlanak, az EB vizsgálata még tart, ezért csak reménykedhetünk benne, hogy a vízzáró agyag és a megszilárdult vörösiszap réteg valóban elegendő lesz egy az árvíz miatti komolyabb talaj- és ivóvízszennyezés megakadályozására.