A falu, ahonnan mindenkit kiköltöztetnek

„Az irányítási törzs utasítása, hogy mondja meg nyolcszázegynek, hogy az újságíró urak csak saját felelősségükre mehetnek be a területre. A területre több civil önkéntest ne engedjünk be, az előzetesen regisztráltak irányítását a polgármesteri hivatal végzi” – mondja a hang a rádióban, és a nyolszázegyes türelmesen végighallgatja, amíg közvetlen felettese vételezi a parancsot, és szóról szóra megismétli. Végre elindulhatunk a győrújfalui gáthoz.

View Larger Map

A megcsúszott gát körüli munkaterületet szabadtéri traktor- és nehézgépfesztiválnak fejlesztették fel az elmúlt pár órában: vannak már mobilvécék, étkezősátor, és mobiltelefontöltő-állomás is. A nagyszínpadon éppen négy katonai helikopter ad grindcore koncertet: három MI-17-es szállítógép rotorja adja az alapot és egy MI-2-es helikopter szólózik erre. A megcsúszott töltéshez szállítanak homokzsákokat, ahol a pápai ezred katonái a rotorok kavarta homok, sőt kavicsviharban állva építik homokzsákról homokzsákra a haránt-támasztékokat. Merthogy a közel ezerfős buli ellenére a gát egyre jobban átázik, és csúszik bele a zöldellő búzamezőbe.

A gát tövében lapátoló önkéntesek nem tudnak arról, hogy a faluból a parancs szerint már nem érkezhet senki a leváltásukra, sokan arra panaszkodnak, hogy fáradtak, és úgy érzik, hogy a hivatalosa szervek arra játszanak, hogy feladják, és hazamenjenek: amíg az előző napokban a hadsereg, a katasztrófavédelem,a  rendőrség, a polgármesteri hivatal emberei és a civilek együtt dolgoztak a gáton, most mindent megpróbálnak átvenni az egyenruhások. Összefogás helyett inkább parancsok vannak, utasítási lánc és ezredesúrnak jelentem.

Persze fegyelemre már csak munkavédelmi okokból is szükség van: a katonáknak szégyenlősen vihogva szendvicset osztogató tizenéves lányok feje felett ugyanis harci helikopterek köröznek, és a rotorok hangja elnyomja, ahogy a harminc tonnás kamionok csendben csipogva betolatnak a gát aljához. És akkor a újságíró hadtestek közt szlalomozó exkavátorokról még nem is beszéltünk.

A gáton kávét osztó egyik önkéntes szerint amíg a civilek szervezték az ellátmányt, valahogy gördülékenyebben ment mindent: most parancsra kell várni ahhoz is, hogy bedurrantsák a gulyáságyút, vagy nekiálljanak kenyeret vajazni.

Pedig civilekre szemmel láthatóan szükség van: ugyan újabb négyszáz katonát rendeltek péntek reggel a győrújfalui gátszakaszhoz, de a zsákokat még így is a helyiek töltik meg homokkal, a katonákat és a tűzoltókat leköti a gát erősítése. Eddig több mint húszezer zsákot pakoltak le csak ezen a pár százméteres szakaszon, de a víz már így is az legfelső zsákot nyaldossa.

“Állítólag szombat délelőtt fog tetőzni a Duna, már ha ez a sáros gát addig kibírja” - mondja egy fáradt önkéntes, majd pihenésképpen feltölt pár képet a köröző harci helikopterekről a Facebookra.

Mindenki bízik abban, hogy nem tör át az ár, de azért időnként hazatelefonálnak, hogy fel kéne vinni a padlásra a plazmatévét. Biztos, ami biztos. A sárban tévéstábok trappolnak az úthengerek nyomát követve, és időnként feltűnik pár vízügyi szakember, hogy fáradtan aggódjon kicsit: kevés a zsák és a gát oldalát fedő fólia is.

“Maga mégis mit csinál itt?” - kérdezi egy katona azt a fickót, aki egy nagy bottal szurkálja a gát oldalát.

“Dolgozom baszdmeg, dolgozom” - válaszolja  a civil ruhás, és nem derül ki, hogy ez most mégis mit jelent. De a nagy lapátolásban nem is tűnik igazán fontosnak.