A KIM védi az aggályos fotószabályozást

A KIM szerint a képmáshoz és hangfelvételhez való jog alapvetően nem változik meg az új Ptk.-ban, az csupán pontosítja ezen jogok megsértésének megfogalmazását úgy, hogy a „bármiféle visszaélés” fordulatot a bírói gyakorlatnak megfelelően értelmezi, írják közleményükben. A gyakorlat szerint pedig abba maga a képmás, valamint hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal.

A nyilvánosságra hozatalt az új Ptk. "felhasználásnak" nevezi, ide tartozik a képmás vagy hangfelvétel sokszorosítása, forgalmazása, kiállítása, sugárzása is. A minisztérium a közleményében azt írja, felvételt jogszerűen az érintett hozzájárulásával lehet készíteni, annak formája azonban nincs meghatározva, az ráutaló magatartással is történhet. "A hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, a felvétel készítésétől független jog" – teszik hozzá, vagyis a felvétel készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is.

Bizonyos esetekben azonban a két engedély mégsem különül el, ennek megítélésében pedig a KIM szerint "a felvételkészítés céljának, a társadalom életében kialakult gyakorlatnak, szokásoknak valamint a készítő vagy készíttető és az ábrázolt személy között lévő kapcsolatnak van döntő jelentősége." Ez vonatkozik a riportfotózásra is, ahol az egyén a tömeg része, vagy ahol nyilvános közéleti szereplés keretében készül róla felvétel.

A minisztérium arra is emlékeztet, hogy a hatályos szabályozás értelmében a hangfelvétel, illetve a képmás az érintett hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható nyilvános közéleti szereplés esetén. "A Kodifikációs Szerkesztőbizottság úgy ítélte meg, hogy szükség van arra, hogy az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot, hogy nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem egyébként a tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala (felhasználása) is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintett(ek) hozzájárulását" – írják.

A KIM közleménye ugyanakkor nem tér ki külön az egyik legtöbbet vitatott pontra, a rendőrök fotózásának kérdésére.

A minisztériummal ellentétben a szakmabeliek szerint ellehetetlenítheti a sajtófotó egyes ágait az új Ptk. sokat vitatott fotós paragrafusa, az érintettek és jogvédők szerint az öncenzúrához, illetve megélhetési perekhez vezethet, hiszen a ráutaló magatartás (a szereplők vélelmezett beleegyezése a kép készítésébe) sok fotó esetében utólag bizonyíthatatlan. A megkérdezett sajtófotósok szerint nem világos, miért kell ez a törvény, és pontosan „kit és mitől akar megvédeni”.

A jogvédők szerint igaz, hogy az új szabályozás a bírói gyakorlatot önti törvénybe, csak éppen szerintük eleve rossz volt a bírói gyakorlat.