Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Tízből hét magyar nem jelentené a korrupciót

2013.07.09. 16:56
A magyarok hetven százaléka nem jelentené, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy – derült ki a Transparency International (TI) frissen publikált, Globális Korrupciós Barométer felméréséből. Az előbbi lesújtó adat ellenére Magyarországon az uniós átlagon felül sokan hisznek abban, hogy ők is tehetnének a korrupció ellen, ugyanakkor többségük úgy látja, az utóbbi öt évben folyamatosan romlik a helyzet.

A TI az egész világra kiterjedő közvélemény-kutatása az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta összesen 107 – köztük 20 európai uniós – országban. A felmérésben összesen 114 ezer embert kérdeztek meg arról, hogyan érzékeli a korrupciót saját országában. Magyarországon 1000 fő vett részt a 2012 novemberében lebonyolított felmérésben.

A magyar adatok sok tekintetben – például a politikai pártok korruptságának megítélésében, vagy az állami szolgáltatást igénybe vevők közül kenőpénzt fizetők arányában – közelítenek az európai, illetve a regionális átlaghoz, ugyanakkor a korupciós esetek bejelentésére mutatkozó hajlandóság riasztóan alacsony. Míg a magyaroknak mindössze 30 százaléka tenne közérdekű bejelentést, az Európai Unió polgárainak átlagosan 71 százaléka tenne így, de ezzel az adattal Közép-Kelet-Európában is sereghajtónak számítunk – a szlovákok 50 százeléka, míg a románok 59 százaléka jelentené, ha korrupciós eset jutna a tudomására.

A teljes infografikáért kattintson!
A teljes infografikáért kattintson!

A helyzet romlik

A magyarok csaknem felének (48 százalékának) véleménye szerint a kormány küzdelme a korrupció ellen teljesen hatástalan, ez az érték több mint 10 százalékpontot romlott 2011-hez képest (37 százalék). A lakosság csupán 15 százaléka szerint lép fel a kormány eredményesen a korrupció ellen.

Ezzel egybevág, hogy a többség úgy látja, a korrupció folyamatosan nő az országban: 61 százalék szerint romlott a helyzet az elmúlt két évben. A megkérdezettek 82 százaléka szerint „valamelyest vagy nagyon” befolyásolja néhány cégcsoport az állam, illetve a kormányzat működését.

A magyarok különösen érzékenyek arra, ha az állam olyan döntéseket hoz, amelyek nem elsősorban Magyarországnak, hanem néhány üzleti csoportnak kedveznek. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a hazai lakosság 3,8-as erősségűnek tartja az állami korrupció mértékét, amely csak 1 százalék szerint „egyáltalán nem problémás”. Tehát 99 százalék szerint probléma ma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció.

Hiszünk a hétköznapi emberben

 
Habár a felmérés a jövőre vonatkozó várakozásokat nem tartalmazott, egy halvány optimizmusra okot adó adatot azért találunk: Magyarországon 100-ból 71-en úgy gondolják, hogy a hétköznapi emberek jelentős szerepet játszhatnak a mindennapi korrupció megfékezésében. Ez az arány egyébként az uniós (61 százalék) és a globális átlag (67 százelék) felett van. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a mutyi ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel, de jelenteni a korrupciót – például a főnöknek, a rendőrségnek vagy egy jogvédő szervezetnek – csak nagyon kevesen merik.

Ennek okait vizsgálva a felmérés arra jutott: a magyarok 41 százaléka azért nem tenne bejelentést, mert annak nem lenne semmilyen hatása, 21 százalék viszont a következményektől fél. További 7 százalék ugyan tenne bejelentést, de nem tudja, hogy hol kell.

A teljes infografikáért kattintson!
A teljes infografikáért kattintson!

„Az állampolgárok szerint Magyarországon sajnálatos módon nagy a korrupció, ami összefüggésben áll azzal, hogy kirívóan alacsony a közbizalom, és az intézmények nem kellő hatásfokkal működnek. Mindenkire szükség van annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk” – jelentette ki a felmérés kapcsán Martin József Péter, a Transparency International Magyarország júniusban kinevezett ügyvezető igazgatója.

Nem bízunk a politikusokban, sem a cégekeben

A magyarok a világ- és európai tendenciához illeszkedően a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak: a megkérdezettek 68 százeléka tartotta őket „nagyon”, vagy „rendkívül” korruptnak. Az üzleti szféra 63 százelékkal érdemelte ki a második helyet, felülmúlva az uniós, valamint a szomszédos országok átlagát is. A törvényhozás azonban 56 százalékos dobogós helyével némileg elmarad az átlagtól.

GCB 2013 infografika4

További hasonlóság az uniós és a magyar adatok között: itthon is, és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenőpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenőpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe. Az állami szolgáltatásokért kenőpénzt fizetők arányában nem állunk különösebben rosszul: 12 százalék vallotta be, hogy vesztegetett tavaly, ez csak egy százalékkal több az uniós átlagnál, a világátlagtól (27 százalék) pedig jócskán elmarad (az erről szóló részletes statisztikákat a BBC interaktív térképen tette közzé).

A fiatalokra építenek

A TI hisz abban, hogy a fiatalok tájékoztatásával, bevonásával jelentős eredményeket lehet elérni a közszféra átláthatóbbá tételében, ezért a szervezet idén nyáron több fesztiválon is képviselteti magát: az EFOTT és a VOLT után a Szigeten is jelen lesznek, ahol nagyszabású flashmobbal is készülnek – utóbbin ígérete szerint a szervezet ügyvezetőjével együtt Jonathan Knott angol nagykövet is táncolni fog.

Knott elmondta: a brit kormány rendkívül élénk vitát folytat a magyar kormánnyal az átláthatóság kérdéseiben, valamint pozitívan értékelte a kabinet a Nyílt Kormányzati Együttműködésben való részvételét. (Korábban a TI négy másik civil szervezet kíséretében kilépett a program keretében működő antikorrupciós munkacsoportból, elsősorban az információs szabadságról szóló törvény módosítása, valamint a párt- és kampányfinanszírozásról folytatott viták zátonyra futása miatt.)

A Transparency társadalmi kezdeményezéseit a norvég és a holland nagykövetség, valamint az Európai Unió is támogatja. Utóbbi nevében Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt: a korrupció érzékelését európai szinten eddig az Eurobarometer keretében mérték, de hamarosan egy több nemzetközi szervezet tapasztalatait integráló önálló mérési eszközt is kifejlesztenek. Szűcs megemlítette, hogy az Európai Unió tagországaiban átlagosan az emberek 74 százaléka tartja kiemelten súlyos problémának a korrupciót, míg ez az arány Magyarországon 96 százalék.

Európa alsó harmadában

A TI egy korábbi CPI (korrupciós érzékelési index) felmérésén Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a maximálisan adható 100-ból, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet szerezte meg. Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország után a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis továbbra is az alsó harmadban helyezkedik el.

Magyarországot tehát továbbra is súlyosan érinti a korrupció, még mindig igen gyengén szerepel európai összehasonlításban. Továbbra is komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.

Éppen ezért a Transparency ajánlásokat is megfogalmazott, hogyan lehetne javítani a helyzeten. A szervezet négy javaslattal állt elő: helyre kell állítani a független állami kontrollintézmények autonómiáját, meg kell akadályozni, hogy üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban, külön kell szabályozni a törvényekben a civil szervezetek és a kormány kampánykiadásait, valamint új intézményi eszközökkel kell biztosítani a közérdekű bejelentők védelmét.