A fálun dáfásoknak a rendőrséget kellett volna perelniük

„A bíró nem akart foglalkozni az érdemi kérdéssel", értékelte a döntést Fazekas Tamás, a TASZ ügyvédje, a tiltakozók képviselője. A bíróság azért szüntette meg az eljárást, mert a pert a rendőrfőkapitány ellen indították meg, de ehelyett a rendőrség ellen kellett volna. Az ügy pikantériája, hogy korábban maga a bíróság szólt a felperesnek, hogy jelölje meg pontosan az alperes személyét, vagyis nevezze meg a rendőrfőkapitányt. A törvény a per alatt változott meg, ezért június elsejétől mégis a rendőrséget kell ilyen esetben perelni, vagyis az eredetileg beadott kereset lett volna jó a bíróság szerint.

A hivatkozott törvény szerint június elsejétől a munkavállaló által elkövetett hiba miatt a munkáltatót kell perelni. Fazekas szerint viszont ez más jellegű ügyekre vonatkozik, a tiltást kimondó határozatot a rendőrfőkapitány adta ki, ezért nem értenek egyet a döntéssel. Ha a fellebbezés sikertelen lesz, új eljárást indíthatnak (immár a rendőrség ellen), tehát a jogorvoslat lehetősége fennáll.

A bíró, noha Fazekas szerint kötelessége lett volna, nem jelezte a felperesnek, hogy mást kellett volna beperelnie. Ez nem történt meg, ezért gondolja az ügyvéd, hogy a bíró valószínűleg nem akart foglalkozni az ügy valódi kérdésével, a rendőrség bocsánatkérésével. A TASZ videózni is szeretett volna a tárgyaláson, de ezt a bíró nem engedte, mert csak sajtóigazolvánnyal van erre lehetőség. A rendőrség „tudomásul vette a bíróság döntését”.

Jogellenesen tiltották be

A kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao 2011-es látogatása idején a hatóságok mindent megtettek, hogy megakadályozzák a Magyarországon élő tibetiek Kína-ellenes tüntetését: betiltottak egy néhány tíz fős tüntetést arra hivatkozva, hogy akadályozná a közlekedést a Kossuth téren és a Várban, valamint indoklás nélkül rendeltek be tibetieket a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatalba. Aki mégis tiltakozott, attól elvették a tibeti zászlót és előállították, máshol hatalmas kínai zászlókkal takarták el a tiltakozókat.

A betiltott tüntetés a Kínában üldözött Fálun Dáfá gyakorlók mellett vállalt volna szolidaritást, de a rendőrség ezt nem tette lehetővé. A Fálun Dáfá egy meditációs gyakorlat, amelyet Kínában üldöznek, a gyakorlóit időnként kényszermunkatáborokba zárják.

A rendőrségi döntést felülvizsgáló bíróság korábban már kimondta, hogy jogellenesen tiltották be a tüntetést, engedélyezni kellett volna a tiltakozást. Viszont ez már nem segített a tüntetőknek, mert az ítélet csak azután született meg, hogy a kínai delegáció elhagyta az országot.

A fálun dáfások ezután levélben kérték a rendőrséget, hogy kérjen bocsánatot tőlük a jogellenes tiltásért, amit a rendőrség nem tett meg. Az egyesület a bírósághoz fordult, azt kérték, hogy a bíróság kötelezze a rendőrséget egy bocsánatkérő üzenet közzétételére a police.hu-n.

A magyar rendőrség a demonstrációt azért nem engedélyezte, mert a „közlekedés más módon nem biztosítható” a Kossuth téren és az elnöki hivatal környékén a Várban. Az egyesület szerint ez az indoklás mind a helyszín, mind a rendezvényen résztvevők száma miatt (20-30 fő) megalapozatlan.

Keleti nyitás

A kormány a 2010-es kormányváltás után hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Orbán Viktor 2010 novemberében beszélt először a nyugat hanyatlásáról, a miniszterelnök szerint India és Kína, illetve más feltörekvő térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század előtt is betöltöttek.

A nyitás eddig nem feltétlenül sikertörténet. Bár vannak olyan országok, ahol még nem értek véget a tárgyalások, a legtőkeerősebb és legnagyobb keleti gazdaságoktól nem sokra számíthatunk. A kormány tárgyalt például Szaúd-Arábiával és Kínával is, de a megállapodások eddig nem nagyon váltak valóra. A keleti nyitás eredményeinek tavaly novemberi állapotát ezen az infografikán tekintheti át.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!