Piroska
-11 °C
-2 °C

Csúf világ köszöntött a kutyákra

2013.07.15. 11:29
Az Alkotmánybíróság aggályain átlépve elindult az önkormányzatoknál a tilalmi rendeletalkotás második hulláma. A helyi képviselő-testületek megmondhatják, mik „a közösségi együttélés alapvető szabályai” náluk, és szinte bármiért 150 ezres bírsággal fenyegethetnek, ami szerintük ebbe nem fér bele: a póráz nélküli kutyasétáltatástól kezdve a 14 év felettiek hintázásáig. A kutyák például sok településen igencsak rosszul jártak.

Aki nyaralni indul a kutyájával a Balatonra, nem árt, ha előtte alaposan körülnéz az üdülőhely önkormányzati rendeletei között, mert könnyen előfordulhat, hogy akár 150 ezer forintos bírságot vesz a nyakába a kutya pancsolni hagyásával. Az önkormányzatok idén megint lehetőséget kaptak arra, hogy rendeletben megtiltsanak és pénzbírsággal fenyegessenek mindenféle olyan dologért,  amik egyébként nem minősülnek  bűncselekménynek, sőt még csak szabálysértésnek sem.

Az Alkotmánybíróság tavaly egyszer már alkotmányellenesnek minősített egy törvényhelyet, mely ilyen hatalmat adott az önkormányzatok kezébe. Az Alkotmánybíróság szerint nem volt rendben az, hogy az önkormányzatok úgy kapjanak nagyon széles jogkört a tiltott magatartások meghatározására, hogy közben a gazdasági érdekük minél nagyobb szigort diktál, hiszen a beszedett bírságok náluk landolnak. Az önkormányzatok rá is kényszerültek, hogy visszavonják a tiltott közösségellenes magatartásokról szóló rendeleteiket, de nem kellett soká várniuk az új esélyre.

50 ezer a helyszínen

Január elsejétől életbe lépett egy másik törvényhely, amelyet egyelőre nem minősítettek alkotmányellenesnek. Ez felhatalmazást ad minden helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy rendeletben határozza meg „a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit”.

Azóta sorra születnek a „közösségi együttélés alapvető szabályairól” szóló önkormányzati rendeletek. Közös bennük, hogy 50 ezer forintig terjedő helyszíni és 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal fenyegetik azt, aki nem tartja be a rendeletben foglaltakat.

Önkormányzata válogatja, hogy ki mit tilt be, vagy mit ír kötelezően elő. Szinte minden ilyen rendeletben szó van például arról, hogy mindenki köteles rendben tartani az ingatlana környékét, irtani a gyomot, eltakarítani a havat. Visszatérő motívum a közterületi szeszesital-fogyasztás tiltása is.

Liftezni csak szájkosárban

Az állattartás szigorú szabályozásának lehetőségén is kaptak az önkormányzatok. Míg a Belügyminisztérium a társadalmi egyeztetés hatására végül letett arról, hogy a szabálysértési törvényben tiltsa meg a póráz nélküli kutyasétáltatást, sok önkormányzat megtette ezt a saját hatáskörében. Így például kötelező pórázt tenni a kutyára a XIII. kerületben, Keszthelyen és Pákozdon.

Van olyan város, ahol elvileg minden társasházban lakó kutyatulajdonosnak kötelező szájkosarat is beszereznie. Székesfehérváron például ebet lakóház folyosóján, lépcsőházba, liftben kizárólag szájkosárral lehet vezetni.

Kőteleken az ugatós kutyák gazdáinak lehet félnivalójuk, ugyanis ott „a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztását követi el az, aki az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja”. Néhány helyen a természetes vizeket próbálják óvni a kutyáktól. Tilos kutyát a tóban fürdetni például Velencén, Balatonkeresztúron és Pákozdon (itt nemcsak kutyát, hanem „más háziállatot” is).

Macskából is sok, ami sok

Van, ahol a kutyák magaviseletétől és fürdési szokásaitól függetlenül limitálják, hány állatot tarthat az ember. Velencén például "a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki lakásonként több mint 2 db ebet (6 hónapos korig szaporulatot) tart”. Szárszón is kettőnél húzták meg a plafont kutyaügyben, egy udvaron háztartásonként maximum két eb lehet, ráadásul itt még a kölyköket is csak 3 hónapos korig lehet megtartani. Szárszón a macskákkal sem kivételeznek: háztartásonként macskából sem lehet kettőnél több.

Szinte csak a képviselő-testületek fantáziája szab határt annak, mi mindent szabályoznak a közösségi együttélés alapvető szabályai között. Keszthelyen például a rendelet értelmében nem csendülhet fel a Family Frost jellegzetes dallama, mert a város „közigazgatási területén belül az árusításkor hangjelzés (duda, dallamkürt, stb.) nem adható, valamint hangosítás, hangos reklám nem használható”. Pákozdon és Velencén rossz tapasztalatok lehetnek a temetőkben kóborló gyerekekkel, mert mindkét helyen bírság fenyegeti most már, aki „12 éven aluli gyermeket a temető területén felügyelet nélkül hagy”. Kőteleken az illegális hintázók üthetik meg a bokájukat, itt 14 éves kor felettiek számára a játszótér használata tilos.

Újra jöhet az Alkotmánybíróság

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet májusban az ombudsmanhoz fordult, hogy kérje az Alkotmánybíróságtól annak a törvényhelynek a megsemmisítését, amely lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy ilyen rendeleteket hozzanak. Azzal érveltek, hogy lényegében ugyanarról van szó, mint a tavaly megsemmisített másik paragrafusnál, illetve az annak alapján hozott, majd visszavonni kényszerült rendeleteknél.

„Ugyanarról, a társadalomra veszélyes cselekmények hierarchiájában a szabálysértések alatt elhelyezkedő bagatell cselekménycsoportról van szó, ugyanazon önkényes, obskúrus fogalmakkal operálva, csak éppen más nézőpontból” – fogalmazott az ombudsmannak írt levelében a TASZ romaprogram-vezetője, Jovánovics Eszter.