Az angliai kórházi állapotokat júniusban személyesen is megtapasztalhatta Czink Melinda. A magyar teniszező súlyosan perforált vakbéllel műtötték meg. Egy állami intézményben több mint 12 órás várakozás után végezték el rajta a műtétet, ekkor már feldagadt a hasa. Egy helyett háromszor vágták meg a testét, annak ellenére, hogy tudatta penicillinérzékenységét, olyan készítmény kapott, amiben megtalálható a szer. Egy hatfős kórteremben helyezték el, ahol ugyan a fertőzésveszélytől próbálták megvédeni, de borzasztó körülmények várták. Amikor megpróbált kimenni a boltba, elájult. Az egyik beteg „a műtőasztalon halt meg, a mellettem fekvőnek szétrobbant a karjában az ér, és rám fröccsent valami, a szemközti ágyon fekvő nem tudta visszatartani az ürülékét” - számolt be a brit egészségügy helyzetéről.
A János kórház akkor lesz egyszer rendben, ha az egészségügy felügyeletét ellátó szakembereket és az idevágó jogszabályokat megszavazó politikusokat és családtagjaikat is ugyanazok a kórházak látják majd el, amik ma bennünket. Addig, amíg azok az emberek, akik az embertelen állapotokon segíteni tudnának, kiemelt intézményekben gyógyíttatják magukat, nem ismerik mi van "odalenn" és érzéketlenek teljesen. Hozzák gyermeküket, édesanyjukat a János kórházba, tapasztalják meg amit mi látunk, aztán hívassák másnap az igazgatót és adjanak rövid határidőt a rendcsinálásra. Ha nem megy, új igazgatót kell kinevezni.
Önök szerint változott valami 1960-hoz, 1980-hoz vagy 2000-hez képest?
Viszontlátásra.