Riporterünk elkezdett sántítani és azt tesztelte a János-kórházban, hogy a főbejárattól hogy lehet eljutni a baleseti sebészetig. A feladat nem könnyű, ugyanis végig lejtőn kell menni fölfelé. Kb 10 perc sántikálás után először ütközött lépcsőkbe. Előbb egy rövidebb lépcsőn kellett felbaktatnia, a következőn viszont már 15 lépcsőfokon szenvedte fel magát.
A feladatot végül 15 perc alatt teljesítette, akkor ért el a kórház legtávolabbi pontján lévő épületbe. A balesetire egyébként sokkal egyszerűbben el lehet jutni az oldalsó V-ös kapun a Kútvölgyi lejtő felől. Ha eltörik a lábuk, ide hozassák magukat. Itt még viszonylag sok parkoló is van a kórház udvarán.
A János kórház akkor lesz egyszer rendben, ha az egészségügy felügyeletét ellátó szakembereket és az idevágó jogszabályokat megszavazó politikusokat és családtagjaikat is ugyanazok a kórházak látják majd el, amik ma bennünket. Addig, amíg azok az emberek, akik az embertelen állapotokon segíteni tudnának, kiemelt intézményekben gyógyíttatják magukat, nem ismerik mi van "odalenn" és érzéketlenek teljesen. Hozzák gyermeküket, édesanyjukat a János kórházba, tapasztalják meg amit mi látunk, aztán hívassák másnap az igazgatót és adjanak rövid határidőt a rendcsinálásra. Ha nem megy, új igazgatót kell kinevezni.
Önök szerint változott valami 1960-hoz, 1980-hoz vagy 2000-hez képest?
Viszontlátásra.