Megjelent egy orvos kb. fél 10 felé (Ő se mutatkozott be) hogy nem tudja megműteni a lányomat, mert fémallergiája van. Menjünk el és végeztessünk fémallergia vizsgálatot (megjegyzem annak átfutási ideje 7-8 nap, több orvost is felhívtunk mindegyik ezt mondta) és ha az meg van, akkor tud csak titánt rendelni, amit ő nem operálhat be mert drága dolog. Mondtam, hogy én kifizetem. Azt mondta, hogy azt nem lehet. Más kórházból se lehet kérni, meg nem is adnak, nem hogy titánt még egy szalvétát se. Ez az orvos minden beszélgetést úgy kezdett, hogy amit mond, azt utána le fogja tagadni.
A János kórház akkor lesz egyszer rendben, ha az egészségügy felügyeletét ellátó szakembereket és az idevágó jogszabályokat megszavazó politikusokat és családtagjaikat is ugyanazok a kórházak látják majd el, amik ma bennünket. Addig, amíg azok az emberek, akik az embertelen állapotokon segíteni tudnának, kiemelt intézményekben gyógyíttatják magukat, nem ismerik mi van "odalenn" és érzéketlenek teljesen. Hozzák gyermeküket, édesanyjukat a János kórházba, tapasztalják meg amit mi látunk, aztán hívassák másnap az igazgatót és adjanak rövid határidőt a rendcsinálásra. Ha nem megy, új igazgatót kell kinevezni.
Önök szerint változott valami 1960-hoz, 1980-hoz vagy 2000-hez képest?
Viszontlátásra.