Este fél tízkor már a gipszelő előtt várakoztunk. A WC közelében kimondhatatlan higiénés állapotok uralkodtak. A WC-t le se lehetett húzni, tele is volt, és húzókája se volt, tömény pisiszagban a földön véres gézcsíkok hevertek. A gipszmester úgy nézett ki mint egy hentesfiú, mocskos köpenyben dolgozott. Az aznap ügyeletes orvos reggel nyolctól este tízig dolgozott egyfolytában.
A János kórház akkor lesz egyszer rendben, ha az egészségügy felügyeletét ellátó szakembereket és az idevágó jogszabályokat megszavazó politikusokat és családtagjaikat is ugyanazok a kórházak látják majd el, amik ma bennünket. Addig, amíg azok az emberek, akik az embertelen állapotokon segíteni tudnának, kiemelt intézményekben gyógyíttatják magukat, nem ismerik mi van "odalenn" és érzéketlenek teljesen. Hozzák gyermeküket, édesanyjukat a János kórházba, tapasztalják meg amit mi látunk, aztán hívassák másnap az igazgatót és adjanak rövid határidőt a rendcsinálásra. Ha nem megy, új igazgatót kell kinevezni.
Önök szerint változott valami 1960-hoz, 1980-hoz vagy 2000-hez képest?
Viszontlátásra.